Zalai Hírlap, 1991. november (47. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-01 / 256. szám
1991. NOVEMBER 1. Zalai Hírlap Süllyedő hajón? A kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek mielőtt átalakulnának, tönkremennek— mondta a közelmúltban az FM egyik vezetője a rádió riporterének mikrofonja előtt. Zalában pedig sok a kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági üzem. Ezek szerint meg lenne pecsételve a sorsunk? Egy értékelés eddigi adatait, valamint éves becsült számait böngészve azt kell feltételeznem, hogy a megye szövetkezeti gazdaságai süllyedő hajóra kerültek, s csak idő—és pénz—kérdése, hogy melyik, mikor merül alá a „hullámsírba". Igaz, vannak akik azt mondják, a téeszek nem fognak összeomlani, bár nagyon keserves hatások érik valamennyit. Viszont elszegényednek, óriási vagyonveszteséggel élik át a kritikus helyzetet. Mondják és bizonyítják, hogy a vagyonkivonásnak számos nyílt és rejtett csatornája van. Említik az alacsony termelői árakat, a felvásárlók által megszabott fizetési halasztásokat, az irdatlanul magas bankkamatot és több minden mást. Mindez nemcsak a szövetkezetek és azok tagjainak a kára, baja, hanem az egész falu szegényebb lesz milliókkal. Ráadásul a fennmaradásért szűkítik a termelést, ami munkaerő felesleggel jár, megjelennek a falvakban is a munkanélküliek. Ezek előrebocsájtása után lapozzunk bele az említett értékelésbe, mit is jeleznek a számok? Becslések szerint a tsz-ek saját termelésű készlete az év végén meghaladhatja a 2,6 milliárd forintot. Ennek többségére természetesen szükségük van a gazdaságoknak, vagy még eladásra alkalmatlan, ám értékesítési gondok miatt árunövényeikből úgy 370 millió forintnak megfelelő mennyiséget kénytelenek tárolni, amíg nem akad rá vevő. Ez pedig messze meghaladja a múlt esztendő végén meglévő készletüket. Szerényebb összeget jeleznek az állattenyésztők, de az ágazat nyolcvanmilliós tétele sem lebecsülendő, ami nyolcszorosa a tavalyinak. Ha pedig nagyok az eladatlan készletek, akkor bevételkieséssel kell számolni. Tavaly a zalai mezőgazdasági szövetkezetek bő tízmilliárd forint árbevételhez jutottak, míg az idén jó lesz, ha elérik a kilencmilliárdot. Miközben ráfordításaik összességében felülmúlhatják ezt az értéket, szemben az elmúlt évivel, amikor a költségnél több bevételhez jutottak. Ilyen körülmények között nem lehet csodálkozni, hogy sok gazdaságban labilisnak tűnik a pénzügyi helyzet, szinte máról-holnapra élnek, ha még egyáltalán élni tudnak. Igaz, csak úgy, hogy egyre inkább visszafogják a növénytermeléshez szükséges hatóanyagot, leginkább a műtrágyát, van ahol a szervestrágya kijuttatásával is spórolósan bánnak, netán eladják, minthogy a földbe bedolgoznák, hiszen manapság a szállítás is rendkívül drága. Máshol a teheneket is „fogyókúráztatják”. Új gépekre, az épületek felújítására — tapasztalva romló gazdasági helyzetünket — nem áldoznak szinte sehol, s a munkabérek időbeni kifizetése is egyre több helyen okoz gondot. Közben pedig növekszik a szövetkezetek adótartozása, kalkuláció szerint négyszerese lehet majd a tavalyinak, míg a társadalombiztosítási kötelezettség is meghaladhatja a tízmillió forintot, amiben csak az a jó, hogy várhatóan nem lesz sokkal több a tartozás, mint az elmúlt esztendőben volt. Hogy tengődni tudjanak a gazdaságok, hitelre van szükség. Nem hosszú lejáratúra, hiszen beruházásra mostanában sehol sem kérnek pénzt. Inkább törlesztik a régit, így vagy nyolcvanmillióval csökkenhet az adósságuk, ám a rövid lejáratú hitelek összege százmillióval is meghaladhatja a múlt év végén meglévő tartozást. Minden jel arra mutat, hogy drasztikusan növekszik a lejárt hitelek összege, a tavalyinak ötszörösét is elérheti. A számokból ítélve igazat kell adni a minisztériumi vezetőnek. Valóban tönkre mehet sok gazdaság. Ez a veszély leginkább a kedvezőtlen adottságúakat fenyegeti, ahol eddig sem tudtak tartalékokat gyűjteni. Vagyonuk felélése ideig-óráig mentőöv lehet. De az aligha lesz jó bárkinek. Nemecz Ferenc Még 3 százalék sincs a nyugati piacon kedvelt almából Zsugorodnak a gyümölcsültetvények a zalai nagyüzemekben Zalában erőteljesebben zsugorodtak a nagyüzemi gyümölcsültetvények, mint általában országosan. Ezt mutatja az a felmérés, amelyet nemrég elemzett a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatósága. Tíz évet vettek figyelembe, s egy évtizedet áttekintve tettenérhetők az érvényesülő tendenciák. Az ország gyümölcstermő területének tíz évvel ezelőtt 72, tavaly pedig 57 százaléka tartozott a nagyüzemi árutermő területhez. A szőlő esetében 52 százalékról 33 százalékra csökkent a nagyüzemi ültetvény. A megyében ugyanakkor a gyümölcsösök 50-ről 31, a szőlők pedig 9-ről 6 százalékra húzódtak vissza. E változásokat tekintve egyrészt a rosszabb export lehetőségek (elsősorban a szovjet felvevőpiac beszűkülése), másrészt a kézimunka igényesség váltotta ki. Az előrelátás hiánya is szerepet kap, gondoljunk itt a négyötödrészben kipusztult gesztenyeültetvényekre, vagy a bogyósgyümölcsűek konjunktúrájának túlfűtött értékelésére, a nagy telepítésekre. A gyümölcs csalódásokat okozott a gazdálkodóknak, s erre úgy reagáltak, hogy az elöregedő ültetvények nagy részén már nem végezték el a pótlásokat. Számottevően csak körtét, szilvát és szőlőt telepített néhány gazdaság. A felmérések szerint jelenleg a zalai nagyüzemekben almából 996, körtéből 695, szilvából 106, gesztenyéből 174, bogyósgyümölcsökből 30 és szőlőből 444 hektárnyival rendelkeznek. A nagyüzemi almások területének 67, a költésekének 60, a szilvásokénak pedig 87 százaléka hazai viszonylatban intenzív művelésűnek számít. A termőkáros orsón kívül sövény és karcsú orsó is megtalálható. A szilva ültetvények 4 százalékát művelik a termőkáros orsótól eltérő egyéb intenzív módszerrel. A gépi művelés könnyítése miatt a 2 hektárnál nagyobb szőlők háromnegyede széles—301—375 centiméter — közötti sortávolságú. Az ültetvények 84 százaléka középmagas- vagy magashuzalos támrendszerű, s ezen belül a fele egyesfüggöny művelésben van. A statisztikai hivatal az árugyümölcsösök fajtaösszetételét is vizsgálta. Főként az utóbbi öt évben a kiselejtezések hatására történtek változások. Az almásokban a legelterjedtebb a Jonathan, a Starking és a Golden delicious spur. A nyugaton kedvelt nagy gyümölcsű korszerű fajták például az Idared, a Jonagold aránya mindössze 3 százalék körüli. A költések negyed részén Bőse kobak fajta terem, ezután a Vilmos körte következik, majd a Clapp kedveltje, a Hardepont téli vajkörte, a Nemes krasszán és a Hardy vajkörte a legjelentősebbek. A szilvásokban az új telepítések megváltoztatták a fajtaarányt, ma 20 százalék a Besztercei, ugyanakkor a Stanley 40 százalékot tesz ki. A szőlőültetvények hasznosítás szempontjában 78 százalékban fehérbornak valót, 2 százalékban vöröset teremnek, 20 százalékot tesznek ki a csemegefajták. A régebbi telepítések Olaszrizling és Rizlingszilváni fajtákból tevődnek össze javarészt, az újabbak pedig zömmel Zöld veltelíniből és Chardonnayból állnak. Változás következett be az ültetvények hasznosításában. Az idén az árugyümölcsösök háromnegyedét és a 2 hektárnál nagyobb szőlők kétharmadát művelték a nagyüzemi munkaszervezet keretében. Az állami gazdaságok az almásaik felét bérbe adták egyéni hasznosításra, körtéseik 17 százaléka pedig illetményföldként hasznosul. A termelőszövetkezetek szőlőik negyedét részes művelésre adták ki a tagoknak. A kép tehát ez. S hogy miként alakul a jövőben, az nyilván a szövetkezetek, állami gazdaságok átalakulásának függvénye. Egy biztos: a megyében az adottságok ezekhez a kultúrákhoz kedvezőek és fajtában, művelési módban jócskán megérett az ültetvények zöme a korszerűsítésre. B. E. Reméljük a jövőben sem lesz ősz almaszüret nélkül Zalában. Áfész nagykereskedelmi hálózat Szövetkezeti közös beszerző és értékesítő rendszer kialakítását, egy országos nagykereskedelmi hálózat létrehozását határozta el az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetsége (ÁFEOSZ). A terv szerint a nagykereskedelmi hálózatot az áfészek mintegy 5 milliárd forintos álló és hozzávetőlegesen 3 milliárd forintos forgótőkével hoznák létre. A nagykereskedelmi hálózatban mintegy 60-70 százalékos lenne a magyar tőkerészesedés, míg a fennmaradó hányadot külföldi pénzeszközök bevonásával kívánják fedezni. Az üzlet nagyságrendjére való tekintettel a külföldi résztvevőt, illetve résztvevőket versenytárgyalás útján kívánják kiválasztani. A nagykereskedelmi hálózat regionális elven épülne fel, 6 vidéki és egy budapesti, nagyfokú önállóságot élvező részvénytársaság alkotná, s a tevékenységüket egy budapesti központ hangolná össze. Az érdemi előkészítő munka várhatóan még novemberben megkezdődik. Ha nem is az ország egész területén, ám egyes térségekben már a jövő évben megkezdhetné működését a szövetkezeti nagykereskedelmi hálózat. (MTI) Részvénytársasági elképzelés az Erdőkémiánál, addig: „Ha üzennek, bejövünk dolgozni” A feldolgozó ipar „mélyrepülése" elérte a vegyipari alapanyaggyártókat, amelyek közül az Erdőkémia Vállalat sem kivétel. A cég zalaegerszegi gyáregységében — három ilyen részből áll maga a vállalat — ennek hatására kényszerintézkedések váltak szükségessé. — Termelésünk volumenének döntő részét a bútoripar, mint továbbfelhasználó fogadja, így csoda lenne, ha nem gyűrűzne be hozzánk is a válság. Ez azonban idén nem jelent veszteséget a vállalatnak, amelyen belül a mi gyáregységünk is előre láthatólag pozitív mérleget zár. Mintegy 100 milliós bevétel mellett megtartjuk a tavalyihoz hasonló nagyságú nyereséget is. Persze ez már nem ugyanaz, ha figyelembe vesszük a több mint harminc százalékos inflációt. Az év második felére azonban zuhanásszerűen csökkentek a megrendelések, úgyhogy nem tudunk folyamatos munkát adni és elbocsátani sem akarjuk őket—mondja el legégetőbb gondjukat Maráziné Rózsa Erzsébet gyáregység igazgató. A legnagyobb mennyiséget kitevő gyártmányaik közül faipari ragasztókból a tavalyi mennyiségnek mintegy felét veszi meg a szombathelyi Falco Faipari Kombinát, az impregnált papírnak pedig a negyedrészére tart igényt a mohácsi farostlemezgyár. Hogy mégis elkerülik a veszteséget, az a húszféle terméknek köszönhető, s ezek közül is elsősorban a Zalaegerszegen gyártott gépkocsi alvázvédőnek — amelyek közül mindig van valamire kereslet. Ám a folyamatos munkához mégis kevés. —Az érdekvédelmi szervezetek beleegyezésével mindezek hatására novembertől négy hónapos időtartamra kénytelenek vagyunk bevezetni a részmunkaidős foglalkoztatást, ami nyolcvan dolgozónk közül harmincnégyet érint. Egy részük számára ez azt jelenti, hogy az átlagosan havi 174 munkaórának a felét dolgozzák le, s napi hat órára kapnak fizetést. Az egy hónapra esedékes munkabér két részből tevődik össze: négy órát teljesítmények alapján a vállalat fizet, a másik két órához szükséges összeget — ez már alapbér — pedig a munkügyi központ biztosítja az e célra létesített alapból. Erre a gyorssegélyre a munkaügyi központtal olyan szerződést kötött az Erdőkémia, amelynek értelmében az érintett dolgozók közül a négy hónap lejárta után ugyanennyi ideig senkit sem bocsátanak el. Az így kapott munkabér persze negyedével kevesebb lesz, mint az eddigi.„Leült” az egész ipar, ezt már közvetlenül érzékeltük eddig is. Abból, hogy jó ideje már csak bejárunk az üzembe, aztán hetente jó esetben három nap termelünk. Én desztillátorként műgyanta készítéssel foglalkozom, ha éppen van megrendelés. Amúgy meg udvart rendeztünk, takarítottunk. A kőműveseknek culágerkodtunk, akik most pucolták be az üzemépületet— szól Dömök László, hozzátéve, hogy az ő 75 százalékos bére várhatóan 7 ezer forint körül lesz. De legalább négy hónapig garantálják a munkahelyét. A többiek a részmunkaidő egy kedvezőtlenebb változatával kénytelenek beérni. Ha nem lesz rájuk szükség—s ez könnyen előfordulhat —, „hazamehetnek”, s úgynevezett készenléti állapotban várakozhatnak jobb időkre, mialatt hatvanöt százalékot kapnak meg a fizetésükből. Közéjük tartozik Pásztori Gyula gépkocsivezető, aki egyben a vállalati tanács, illetve a gyáregységben működő két érdekvédelmi szervezet közül a MEDOSZ helyi elnöke is. — Rajtunk kívül a ligához tartozó szabad szakszervezet is működik nálunk. Mindkét részről jóváhagytuk a novembertől kezdődő munkaidő csökkentést. Nem hiszem, hogy lett volna más kiút ebben a kényszerhelyzetben. Bizonytalan a helyzetünk, személyesen az enyém is. Lehet, hogy hamarosan be sem kell jönnöm ha nem lesz fuvar. Mert a készenléti állapot azt jelenti, hogy otthon maradunk, és ha üzennek, hogy munka van, bejövünk dolgozni. Azt reméljük, hogy a legrosszabbtól, az elbocsátástól, mint ígérték a vállalat vezetői, sikerül megmenekülni. Most ez a legfontosabb, túl sok eredményt a részvénytársasági tervektől sem remélünk — mondta a vt elnöke. Utóbbi megjegyzése arra vonatkozik, hogy az Erdőkémia Vegyi és Ipari Vállalat e napokban nyújtja be átalakulási tervét az ÁVÜ- nak. A vállalat januártól részvénytársaságként akar működni, ami egyelőre nem más, mint pusztán formaváltás. Hiszen ha jóváhagyják a tervet, elenyésző dolgozói tulajdon mellett a vagyon döntő része az ÁVÜ-höz kerül mindaddig, míg a privatizációhoz megfelelő befektető nem jelentkezik. H. P. OLDALSÓJ ♦ A Magyar Innovációs Kamara és a Pesti Hírlap Kft. több országos főhatóság, bank és nagyvállalat támogatásával országos ifjúsági innovációs versenyt rendez az 1991-92-es tanévben. Célja, hogy fiatal tehetségeket kutasson fel a korunkban felvetődő problémák megoldására. A magyar ifjúsági innovációs verseny nyertesei jövőre részt vehetnek a sevillai világkiállítás egyik programjaként sorra kerülő vetélkedőn. ♦ Ötvenkét százalékos tulajdoni részt szerzett a Borsodi Sörgyár Részvénytársaságban a belga Interbrew cég. A részvények további 39 százalék az Állami Vagyonügynökség, 9 százalék pedig az önkormányzat tulajdonában maradt. A sörgyár saját maga kezdeményezte az átalakulást és a privatizációt. ♦ A Magyar Állami Népiegyüttes hazaérkezett egy hónapos távol-keleti turnéjáról. A harmincöt tagú együttes 18 előadást tartott—több mint húszezer néző előtt—Hongkongban, Japánban és Tajvanban. Az előadásokat a magyar nyelvterület legszebb táncaiból állították össze. A táncokat Tímár Sándor művészeti vezető koreografálta. ♦ A zalaegerszegi Hangverseny- és Kiállítóterem Vasárnapi orgonamuzsika című sorozata már korábban az Eötvös József Alapítvány 45 ezer forintos támogatásában részesült. Ez lehetővé tette, hogy neves előadók produkcióiban gyönyörködjön a megyeszékhelyi hangversenyek közönsége. Vasárnap — első ízben az alapítványi támogatás jóvoltából — Faragó Laura és Nyilas Tünde dalestjét hallgathatják az érdeklődők 19 órától a zsinagógában, műsorukon Pergolesi és Bach művek szerepelnek. ♦ Megjelent a budapesti kiadású Erdélyi magyarság című folyóirat nyolcadik, novemberi száma. Az érdeklődők jeles magyar,lletve Romániában élő szerzők írásaiból értesülhetnek a határunkon túli magyarság életéről. Tőkés László például Románia kisebbségi politikájáról, Beke György a csángómagyarok augusztusi látogatásáról számol be, Gelu Pateanu román költő pedig a román néplélek rejtelmeiről osztja meg az olvasókkal gondolatait... " A Takarékossági Világnap alkalmából az OTP helyi fiókjának dolgozói a Deák Ferenc utcában megkoszorúzták tegnap délelőtt Keszthelyen Fáy András —az első hazai takarékpénztár megalapítója — emléktábláját. Délután a Szendrey Júlia Általános Iskolában és a Csokonai ÁMK-ban szellemi vetélkedőkön vettek részt a diákok, a legjobban szereplőket az OTP Hök jutalmazta. Szintén a Világtakarékossági Nap alkalmából tegnap nyolc csapat részvételével vetélkedőt rendeztek a nagykanizsai Petőfi Általános Iskolában is, a díjakat a helyi OTP biztosította. ♦ Ingyen lakoma címmel irodalmi sorozat indult tegnap a nagykanizsai TIT és a Hevesi Sándor Művelődési Központ szervezésében. Az első találkozáson Tüskés Tibor íróval és legújabb művével a Titokkeresővel ismerkedtek meg az érdeklődök. Novemberben is vetik a búzát Nem kedvezett az októberi időjárás az őszi vetésekhez, a bőséges csapadék miatt optimális időben csak a búza fele került földbe, így a munka egy része novemberre maradt. Ám, hogy milyen lesz az időjárás, érdemesnek tartják elvetni a hátralévő csaknem 50 százalékot a nagyüzemek, azt nem tudni. A kukorica betakarításához viszont kedvezett a korai fagy, megkönnyítette az idén amúgy későbben élő növény termésének kombájnolását. Ezideig mintegy 30-40 százalékát takarították be. Jól halad a cukorrépa szedése, átvételi gond nincs, s várhatóan a hónap első dekádjában a végéhez ér a szedési munka. Az őszi mélyszántásra még nem fordítottak nagy erőket az üzemek, minimális mennyiséget végeztek el eddig. 3