Zalai Hírlap, 1992. február (48. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-01 / 27. szám
2 Zalai Hírlap Visszavont javaslat Antall József levele a köztársasági elnökhöz Antall József miniszterelnök levelet írt Göncz Árpád köztársasági elnöknek, amelyben visszavonta a Magyar Televízió és a Magyar Rádió alelnök-jelöltjeire 1991. június 9-én előterjesztett, illetőleg szeptember 26- án megújított személyi javaslatait—rögzíti a Miniszterelnöki Hivatal pénteki közleménye. A miniszterelnök a jelöltek nyilatkozatát elfogadva köszönetet mondott nekik az elmúlt hónapokban tanúsított — mint a közlemény fogalmaz — következetes és mértéktartó magatartásukért, a nemtelen, a nem egyszer sértő támadások vállalásáért és az ezzel járó feszültségek elviseléséért. A mostani kedvező körülmények között a hét hónap várakozási idő alatt kialakult helyzet mérlegelését lehetővé tevő gesztusuk jól jelzi emberi és szakmai szuverenitásukat, a közügyek iránt tanúsított elkötelezettségüket. Antall József a televízió és a rádió új alelnökeire később kíván javaslatot tenni, a közlemény ugyanakkor tudtul adja, hogy a hat jelölt közül öt az elmúlt napokban — az Alkotmánybíróság 1992. január 28-án kelt egyértelmű, a kinevezési jogkört világossá tevő határozata után — bejelentette a miniszterelnöknek, hogy lemond a jelöltségről. Az öt volt jelölt: Chrudinák Alajos, Peták István, Király Edit, Rózsa T. Endre és Sediánszky János. * * ❖ Göncz Árpád a miniszterelnök levelét megkapta és az abban foglaltakat tudomásul vette — közölte pénteken délelőtt Faragó András köztársasági elnöki szóvivő a hírügynökség érdeklődésére. A szóvivő a levél tartalmáról nem kívánt bővebb felvilágosítással szolgálni, s a jelöltek visszalépésének tényét sem kommentálta. (MTI) Történelmi csúcs A magyar külügyminiszter felszólalása (Folytatás az 1. oldalról.) Francois Mitterrand francia államfő közölte: országa kész rá, hogy szükség esetén 48 órán belül ezer, egy héten belül további ezer főnyi katonai személyzetet az ENSZ rendelkezésére bocsásson békefenntartó akciókra. Ő is támogatta a javaslatokat, hogy a világszervezet megelőző diplomáciával törekedjék a viszályok elhárítására. — A Magyar Köztársaság nagyra értékeli az ENSZ csúcstalálkozójának összehívását — mondotta beszédében Jeszenszky Géza külügyminiszter, rámutatva, hogy az egészségi okokból távolmaradt kormányfő, Antall József személyes képviselőjeként szólal fel. A külügyminiszter síkraszállt az ENSZ szerepének növeléséért, többek között az emberi és a kisebbségi jogok védelmében és sürgette a békefenntartó erők kiküldését Jugoszláviába. Jeszenszky emlékeztetett arra, hogy Magyarország mindig nagy várakozásokkal fordult az ENSZ felé, így 1956-ban is. Akkor, az ismert okokból, nem kaphattunk aktív segítséget, de sokat jelentett az erkölcsi, politikai támogatás is. Örülünk, hogy 36 év után Gorbacsov és Jelcin orosz elnök végül is elismerte, hogy forradalmunkat eltiporták — mondotta. Az új helyzetben az ENSZ a nemzetközi kapcsolatok pótolhatatlan tényezője. Békefenntartó akcióira immár nem a viszályok korlátozását, a status quo megőrzését célzó külső erőként tekintünk, hanem mint olyan tényezőre, amely tevékenyen felszámolja a válságokat, érvényre juttatja a demokratikus értékeket, az emberi jogokat. Magyarország, a BT tagjaként, ki akarja venni részét az erőfeszítésekből, hogy a megelőző diplomácia, a békefenntartás új filozófiája konkrét, hatékony rendszabályokban öltsön testet— mondotta. — A Magyar Köztársaság számára az emberi jogok, a nemzeti kisebbségek védelme nem pusztán jogi és humanitárius kérdés, hanem a nemzetközi kollektív biztonság szerves része — ezért elengedhetetlen, hogy a BT határozottan megvédje e jogokat — folytatta. A külügyminiszter részletesen szólt a jugoszláviai helyzetről, rámutatva: folyamatosan, rendszeresen megsértik a vajdasági és a horvátországi frontvonalak mentén élő magyarok százezreinek emberi és kisebbségi jogait. Magyarország támogatja a volt szovjet köztársaságok tevékeny bekapcsolódását a nemzetközi együttműködésbe, az ENSZ munkájába: ez nyújthat megnyugtató kilátásokat arra, hogy pozitívan oldódnak meg a biztonság, a fegyverzetkorlátozás kérdései, s hogy maradéktalanul tiszteletben tartják a nemzetközi követelményeket az emberi, a kisebbségi jogok területén — hangoztatta többek között Jeszenszky Géza külügyminiszter a BT ülésén. Hazánkat Antall József kormányfő helyett Jeszenszky Géza külügyminiszter (a kép jobb oldalán) képviselte a csúcson. Majdnem megismétlődött Csernobil Szabotázsakció az atomerőműben Tallinn (MTI). Súlyos szabotázsakció történt csütörtökön az egyik észak-litvániai atomerőműben. Az MTI tudósítójának a kérdésére illetékes litván személyek elmondták: az ignalinai (snieczkusi) erőmű egyik dolgozója szándékosan megfertőzte az erőmű számítógépes irányítórendszerét. A tragédiát az atomerőmű biztonsági szerveinek köszönhetően sikerült elkerülni. Mindössze az egyik reaktor hűtőrendszere sérült meg. A hiba elhárítása a szakemberek becslése szerint mintegy egy hetet vesz igénybe. Az atomerőmű üzemeltetését leállították, a nukleáris sugárzás szintje nem haladja meg a normális szintet a térségben. A litván belügyi szervek az erőmű dolgozóinak a segítségével elfogták a tettest. A vilniusi kormány rendkívüli intézkedéseket hozott az incidens hátterének a kivizsgálására. A tettes kilétét, nemzetiségét és állampolgárságát a litván hatóságok egyelőre nem kívánják feltárni, de megkezdték ellene a bűnvádi eljárást, és feltételezik, hogy politikai okokból próbált a csernobilihoz hasonló tragédiát előidézni. l— ZALAI HÍRLAP ------------------------------------------ A Journal Kft. lapja. Felelős vezető: Györffy István. Főszerkesztő: Magyar Hajnalka. Lapkoordinátor: Tarsoly József. Vezető szerkesztők: Buni Géza, Mihovics József (információs és sport szekció). Kovács Ferenc (gazdasági és közéleti sz.), Török András (belpolitikai és kulturális sz.). Tervezőszerkesztő: Császár Zoltán. Pénzügyi-gazdasági vezető: Gyerák András. Marketingvezető: Jakab Vámos. Elektronikus szerkesztés: Journal Kft., Zalaegerszeg, Ady u. 62. Műszaki vezető: Tantalics József. Kiadó és szerkesztőség: 8901 Zalaegerszeg, Ady Endre u. 62. Telefon: 12- 575. Fax: 12-581. Titkárság: 11-597, 12-194. Telex: 33-276. — 8801 Nagykanizsa, Király u. 47. Telefon: (93) 11-150, (92) 73-226. Fax: (92) 73- 226. Telex: 33-314 — 8360 Keszthely, Kossuth L. u. 33. Telefon: 12-360, (92) 74-283. Telex: 35-308 — 8960 Lenz, Zrínyi M. u. 4. Telefon: 51-002. Nyomtatás: Zalai Nyomda, 8901 Zalaegerszeg, Gorkij u. 1. Telefon: 13- 550. Felelős vezető: Galla József igazgató. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési díj: egy hónapra 245 Ft, negyedévre 735 Ft, fél évre 1470 Ft, egy évre 2940 Ft. Előfizethető a postahivataloknál és a kézbesítőknél. ISSN 0133-0500. Index: 25011. --------------------------------------------------------Journal . Krónika 1992. február 1., SZOMBAT A magyar falu gondjai a Göncz Árpád a gödöllői agrártanácskozáson A hazai gazdaságban az agrárágazatnak továbbra is meghatározó szerepe van, hiszen az adottságok — a föld, a berendezések, a munkaerő — változatlanul rendelkezésre áll, a paraszti hagyományok megmaradnak, függetlenül a mindenkori politikától —jelentette ki Göncz Árpád, a köztársaság elnöke pénteken Gödöllőn, az Agrártudományi Egyetem és a Magyar Szociológiai Társaság által szervezett tanácskozáson. Az eszmecserén a mezőgazdaság és a falusi társadalom gondjairól, lehetőségeiről volt szó. Amint az elnök utalt rá, olyan óriási változás, átalakulás előtt áll a mezőgazdaság, amely egyrészt minden megpróbáltatás ellenére nagy lehetőséget kínál a falvakban élő embereknek a felemelkedésre, másrészt a kudarcok veszélyét is magában rejti. Ennek elkerüléséhez a közösségi érzés erősítésére, ötletességre, vállalkozókedvre van szükség. Az elmúlt rendszerben, annak akarata ellenére, a magyar falvakban megindult a polgárosodás, s most a közeljövőben eldől, hogy ez a kedvező folyamat sikerrel befejeződik, vagy ellenkező esetben a falun élők egy része visszasüllyed a jobbágyi sorba. Szerencsére a falusiak már megtanulták, hogyan lehet átvészelni a válságos időket, s most arra van szükség, hogy az emberek éljenek a kínálkozó gazdasági, törvényi, sőt a joghézagokból adódó lehetőségekkel. A várható fellendülésben az agrárértelmiségnek külön is meghatározó a szerepe és a felelőssége — mondta Göncz Árpád. A szakmai előadások sorában Raskó György, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára kifejtette: a következő években is kiemelten fontos szerepe lesz a nagyüzemi gazdálkodásnak, emellett növekszik a farmergazdaságok jelentősége. A tsz-ek egy része továbbra is megmarad, hiszen jó eredménnnyel gazdálkodik. Mintegy 800 gazdaság tartozik ebbe a körbe. A szövetkezetek 30-40 százalékánál indokolt, hogy rt-vé vagy kft-vé alakuljon át. Körülbelül 150-160 azoknak a tsz-eknek a száma, amelyek óriási adósságokat halmoztak fel. E szövetkezetek tagsága különböző programok keretében megvásárolhatja a tönkrement gazdaság állóeszközeit, s kedvező kamatfeltételek mellett esélyt kap az új élet kezdéséhez. Az önkormányzatok egy éve A kormányszóvivő sajtótájékoztatója A kormányszóvivő szokásos pénteki sajtótájékoztatóján Rizler György és Naszvadi György államtitkár-helyettesek válaszoltak az újságírók kérdéseire a megjelent költségvetési törvény hibáival kapcsolatban. A Magyar Közlönyért felelős Müller György megerősítette: a közlönyt sosem nyomtatják ki azelőtt, hogy a parlament a törvényeket elfogadja. Az 1992-es költségvetés esetében sem történt másként. A költségvetésben nyomdahibák és kézirathibák egyaránt előfordulnak, az elírások helyesbítését tartalmazó Magyar Közlöny várhatólag jövő hét elején jelenik meg — jelentette be az államtitkár. Az Országgyűlésnek is napirendjére kell azonban tűzni ismét a költségvetési törvényt — tudták meg az újságírók Naszvadi Györgytől —, mert a részletek összessége nem egyezik meg a főösszeggel. Verebélyi Imre, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára ismertette az újságírókkal annak a tájékoztatónak a lényegét, amelyet a kormány csütörtökön, az önkormányzatok működésének egyéves tapasztalatairól hallgatott meg. Az államtitkár kiemelte, hogy az önkormányzatok mércéjének számító demokratizálás és az önállóság tekintetében hazánkban európai léptékű változás történt, a hatékonyság, a szolgáltatások színvonala azonban még javításra szorul. 2 700 új és 400 újjáválasztott polgármester áll az ország 100 önkormányzatának élén, a 25 000 képviselő-testületi tag 80- 85 százaléka is a rendszerváltozás után vállalt először közfunkciót. Verebélyi Imre az önkormányzatok gazdasági helyzetéről szólva elmondta: a legnagyobb gondot az elmúlt negyven év infrastrukturális elmaradottságainak felszámolása jelenti. Bár fejlesztésekre sok helyen nincs pénz, helyi adók kivetését ennek ellenére csak 900-1000 önkormányzat tervezi. Az elmúlt évben az önkormányzatok 30 százalékkal több pénzzel rendelkeztek, mint egy évvel korábban. A költségvetéstől kapott összegek felhasználása — az értékelés szerint—jelenleg ellenőrizetlen, mert az Állami Számvevőszék — amelynek ez a hatáskörébe tartozna—a feladathoz nem kapott személyzetet. Az államtitkár bejelentette: Magyarország csatlakozni kíván az Európai Önkormányzati Chartához. Készül a kormány közigazgatási programja is, bemutatását februárra tervezik. (MTI) Oroszországgal G-8? Davos (MTI): Oroszországnak meg kellene engedni, hogy csatlakozzon a G-7-ekhez, azaz a világ hét legfejlettebb államának csoportjához,G-8-ra kiegészítve azt—jelentette ki Jacques Attali, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank elnöke pénteken a davosi világgazdasági fórumon. Az AP-DJ jelentése szerint Attali azt is felvetette, hogy Európa valamennyi nemzetét egyetlen hatalmas gazdasági közösséggé kellene integrálni. A svájci üdülőhelyen hagyományosan minden évben megrendezendő eszmecserén két másik felszólaló — Karl Otto Pöhl, Németország és Paul Volcker, az Egyesült Államok központi bankjának volt elnöke—túl korainak értékelte azt, hogy Moszkva teljes jogú tagja lehessen a heteknek, illetve vele együtt nyolcaknak. Volcker szerint még évek kellenek ahhoz, hogy Oroszország az „ exkluzív" klub tagja lehessen, ahhoz többek között megfelelő adórendszert kell kialakítania és megteremteni a monetáris stabilitást. Az MSZOSZ tiltakozik TB-járulék is terhelné a betegszabadság költségeit Az MSZOSZ bírósághoz fordul ha a kiszivárogtatott hírek igaznak bizonyulnak, és a Társadalombiztosítási Főigazgatóság valóban elrendeli körlevélben a betegségi pénzek után a 44 százalékos munkaadói és 10 százalékos munkavállalói járulék befizetését. Ezt az MTI-hez eljutatott állásfogalásában közli a szövetség. A parlament a múlt év végén törvényt fogadott el a betegszabadságról. Ennek értelmében évi 10 napig a munkáltatónak kell állni a betegszabadság költségeit. Ezt a kifizetett pénzt terhelné a körlevél értelmében társadalombiztosítási járulék. Kérik ezért a Társadalombiztosítási Főigazgatóságtól, tartózkodjon ettől a lépéstől. A körlevél törvényi háttér nélkül rendelkezne. A társadalombiztosítási törvény módosítását még nem fogadta el a parlament, a korábbi törvény, illetve MT-rendelet pedig erről a kérdésről nem rendelkezik, így a Társadalombiztosítási Főigazgatóság körlevele jogellenes lenne. Az MSZOSZ felhívja a figyelmet, hogy az érdekeltek csak a törvényben meghatározott járulékot kötelesek fizetni. Erkölcsileg sem magyarázható az intézkedés, a dolgozók terheinek további növelése. Nem a társadalombiztosítás, hanem a munkaadók fizetik az évenkénti 10 napos időtartamra a betegségi pénzt, ami minimum a munkabér 75 százaléka. Nincs indoka tehát annak, hogy a betegségi pénz után járulékot követeljenek. Az MSZOSZ tiltakozik azért is, mert az elmúlt napokban megjelent információ szerint a nyugdíjak tervezett emelése ellentétes az 1991. december 6-i, 7-i Érdekegyeztető Tanács ülésén elfogadottakkal. A megállapodás a nettó átlagkereset növelésnek megfelelő nyugdíjemelésekről szól. A megismert tervezet viszont március 1-jétől — nem visszamenőleges hatályú —13 százalékos, s szeptembertől 6,5 százalékos nyugdíjemelést helyez kilátásba, ez éves szinten alig több mint 13 százaléknak felel meg. Ez a nyugdíjemelés gyakorlatilag a nyugdíjak reálértékének 10 százalékos csökkentését jelenti. Az MSZOSZ mindezt az ÉT- megállapodások durva megsértésének tekinti. A szövetség kijelenti, hogy amennyiben a megjelent információk alaptalanok, úgy azok csak tovább rontják a munkavállalók hangulatát, indokolatlanul keltenek feszültséget. (MTI)