Zalai Hírlap, 1992. május (48. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-02 / 103. szám

1992. május 2., SZOMBAT Krónika Zalai Hírlap 3 Több 100 millió forint, 120 gyerek, 3 000 bűnöző (Folytatás az 1. oldalról.) A pénzek fölötti döntések so­rában nagy horderejűnek kell ér­tékelnünk a Zala Megyei Vállal­kozásfejlesztési Alapítvány lét­rehozását, amelyet 10 millió fo­rinttal alapított a megyei önkor­mányzat. Az alapító okirat sze­rint az alapítvány politikamentes társadalmi-közösségi kezdemé­nyezés, céljai és feladatai telje­sítése érdekében kész együttmű­ködni minden szervezettel, kö­zösséggel és természetes sze­méllyel . A megye vállalkozóit, a helyi munkaerő vállalkozói is­mereteit segíteni szándékozó pénzalap a Magyar Vállalkozás­­fejlesztési Alapítvány mintájára alakult, amit az is bizonyít, hogy annak ügyvezető igazgatónője jelen volt a megyegyűlésen, s el­mondta: személyes meggyőző­dése, hogy a vállalkozásokhoz nem elsősorban tőke, sokkal in­kább információk, ismeretek szükségesek. A megye képvise­lői kisebb vitát nyitottak afelett, hogy a létrehozandó Vállalko­zásfejlesztési Iroda vezetőjét a közgyűlés avagy az alapítványt kezelő kuratórium nevezze-e ki, ám hamarosan kiderült, hogy rosszul előkészített előterjesztés ellenére csakis a kuratórium él­het ezzel a joggal. Szintén a pénz­­maradvány felosztásánál hatá­roztak a képviselők a közelgő vi­lágkiállítás zalai feladatainak ko­ordinálására szervezett „Zalai Expo” iroda felállításáról. Egy kis zavar itt is támadt, hiszen az iroda vezetőjének Varga Lászlót, a közgyűlés alelnökét javasolták az előterjesztők, ám mindkét funkciót nem láthatja el egy sze­mély. Varga László ezért beje­lentette, hogy lemond az alelnök­­ségről. Az Irodát ez év májusá­tól 1996. december 31 -éig kíván­ja fenntartani a megye. A csütörtöki közgyűlés beszá­moltatta a megye közrendjéről dr. Hantos Ferenc megyei rend­őrfőkapitányt. A főkapitány el­mondta, hogy, bár a bűnözés or­szágos méretekben rohamosan terjed, Zala megye a legkevésbé fertőzött területe. Nálunk a 10 ezer lakosra jutó bűncselekmé­nyek száma 267, míg az orszá­gos átlag 425. A felderítési sta­tisztika évről évre romlik, pedig abszolút számokban kifejezve egyre több esetet sikerül napvi­lágra hozni, a bűncselekmények számának emelkedését mindmá­ig nem tudták utolérni. Sokkal több rendőr kellene, mondta a pa­rancsnok, s remény is van arra, hogy 1994-re megduplázódik a járőrök száma, mivel rájuk van a legnagyobb szükség. A testület tagjai hozzászólásaikban szor­galmazták az újabb rendőrőrsök felállítását és bátorították Hantos Ferencet, hogy a rendőrség intéz­kedéseivel tekintélyt vívjon ki magának. Megtudtuk, hogy 1991 -ben 8171 bűncselekményt 3217 bűnelkövető rovására kell írnunk megyénkben, ami azt is jelentheti, hogy többször akcióz­nak, mire elfogják őket. A közgyűlés megszüntette a balatonberényi nevelőotthont, s döntött arról, hogy az itt élő mint­egy 120 gyerek a nevelés szem­pontjából hatékonyabb családi házas elhelyezésbe, valamint a meglévő intézményekbe kerül­jön. A határozat 1993 júniusában lép érvénybe. Egy előző közgyűlési állás­­foglalás kötelezte arra a kulturá­lis bizottságot és a hivatal műve­lődési osztályát, hogy beszámol­jon a megye szakképzési helyze­téről. A tájékoztató után akkor is, most is Bagó József csesztregi képviselő mondta el, hogy mi­lyen veszélyeket hordoz magá­ban a mostani állapot, hiszen hi­vatásánál fogva közelről ismeri a szakmunkásképzés gondjait. Szavai nyomán úgy tűnt, nem ta­pintható a megyei stratégia az irányban, hogy sikerüljön meg­akadályozni a „munkanélkülivé képzést”. Többen kifejtették, hogy manapság a fiatalok nem tudják, hogy minek tanuljanak (milyen szakmát válasszanak) és kinek tanuljanak (ki fogja alkal­mazni őket), s bár a tájékoztató­ból mindennek az orvoslása nem világlott ki, elfogadták és meg­szavazták, azaz­­aggályaik elle­nére kielégítette őket. A késő délutánba nyúló napi­rendek között meghallgatták a Jogi Iroda tájékoztatóját, kitün­tetéseket és díjakat alapítottak a kitartó képviselők, valamint a megyei intézményekben folyó rekonstrukciós munkákat enge­délyező okiratokat hagyták jóvá. A. H. Zs. „Kiscsoportos” megbeszélések lesznek? • Újabb munkásgyűlés az egerszegi MOM-ban A zalaegerszegi MOM Műszeripari Rt-ben csütörtökön ke­rült sor a vállalatvezetés és az elbocsátás előtt álló mintegy négy­száz dolgozó között az elbocsátás módját illető újabb — immár második—egyeztető tárgyalásra. Mintegy héttel korábban be­számoltunk róla, az április 23-ai munkásgyűlésen Ivanics Lász­ló vállalatvezető kihirdette, hogy az rt-ben már nem folytatha­tó a végelszámolás, nem tudják tovább fizetni az eddigi 80 szá­zalékos állásidő-béreket. A cégnek azonban annyi pénze sincs, hogy a munkáltató részéről történő felmondások esetén fizetni tudná a végkielégítéseket. Az rt. részéről akkor három főbb meg­oldási javaslat hangzott el, azonban ha kimondatlanul is, de va­lamennyiben bennfoglaltatott a végkielégítésről való lemondás. A dolgozók nagy többsége ilyen alapon pedig nem volt hajlan­dó egyezkedni. Csütörtökre, a délután meg­tartott második munkásgyűlésre korábbi ígéretének megfelelően közgazdasági szakértőt kért fel a vasas szakszervezet, hogy a vál­lalatvezetéstől függetlenül kép­viselje a dolgozók érdekeit. A va­sas Budapestről érkezett szakér­tője részletesen elemezte az em­berek előtt álló kétféle lehetősé­get, a munkáltató részéről törté­nő felmondás, illetve a munka­­viszony közös megegyezéssel való megszüntetésének legfonto­sabb tudnivalóit, s jogi következ­ményeit. E két formula körül fo­lyik ugyanis az érdekharc. Bár az rt. vezetése váltig hangsúlyozza, a közös megegyezéssel történő felmondást a dolgozók érdeké­ben javasolja, még akkor is, ha ez esetben azok automatikusan lemondanak a felmondási időről és a törvény szerint járó végki­elégítésről. Véleményük szerint ellenkező esetben, tehát a mun­káltató részéről történő felmon­dással sem járnak jobban az em­berek, mert egyszerűen nincs pénz, és hiába jár, végkielégítést belátható időn belül nem tudná­nak fizetni. Tulajdonképpen a vasas szak­értőjének elemzése is csak e té­nyek megállapítását eredmé­nyezte, s kisebb különbségekkel előhozta Ivanics László korábbi javaslatait. Többek között a ter­melőeszközök kivásárlását, (ezúttal azonban már könyv sze­rinti értékről esett említés), a kü­lönböző kölcsönök átvállalását. Mindez azonban cseppet sem nyugtatta meg a munka nélkül le­vőket. V­áratlan dolog történt, ugyan­is a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája külön szakértőt kért fel a munkaválla­lók érdekképviseletére. A Liga jogsegélyszolgálatát el­látó minő­ségében jelent meg dr. Tóth Lász­ló jogtanácsos, a zalaegerszegi önkormányzat egyik képviselő­je. Ő egyértelműen azt tanácsol­ta az embereknek, ne írjanak alá egyenként egy ki tudja milyen feltételeket tartalmazó megálla­podást, hiszen tudomása szerint felszámolási eljárás kezdődik a vállalatnál. (Ezt egyébként egy lapunk számára adott informá­cióban korábban Ivanics László is megerősítette.) Tóth László szerint a felszámolás nagyobb garancia a dolgozói járandósá­gok rendezésére, mint az rt. által javasolt megoldások. A munkás­gyűlésen szemmel láthatóan ez utóbbi tanács aratott sikert, bár még mindig nem tudni, mi lesz a folytatás. A munkáltató ugyanis él azzal a jogával, hogy a dolgo­zókat (hisz még munkaviszony­ban vannak) jövő héten kisebb csoportokban berendeli, úgy­mond megbeszélni a dolgokat. Csütörtökön a többség még min­dig egyet akart: „írják meg az el­bocsátást, és fizessék ki a járan­dóságokat.” H. P. Beiktatták Keszthely jegyzőjét Keszthely képviselő-testülete csütörtökön megtartott soros ülé­sén beiktatta hivatalában a város jegyzőjét, dr. Csaba Endrét. Dr. Szelestei Tamás polgár­­mester elmondta, hogy az áthe­lyezés miatt megüresedett állás­ra kiírt pályázat ügyében április 9-ei ülésén döntött a testület dr. Csaba Endre személye mellett, aki Zamárdi jegyzőjeként pályá­zott. A hivatali eskü letétele után a jegyző megköszönte a bizalmat. Elmondta: egy, már jól működő önkormányzattól vált meg, s tisz­tában van mostani újabb vállalá­sának nehézségeivel. Látva azonban a város adottságait, le­hetőségeit, hisz abban, hogy eze­ket jó munkával igen eredménye­sen lehet gyümölcsöztetni. A bi­zonyításhoz kért rövid türelmi időt, s további bizalmat. Dr. Csa­ba Endre 6-án foglalja a hivata­lát, előző munkahelyén való, fo­lyamatos munkaköri átadására június 30-áig heti egy napot biz­tosított a testület. A képviselők ezt követően újabb személyi ügyben döntöt­tek, a közterületfenntartó önkor­mányzati vállalat igazgatói állá­sára kiírt pályázat elbírálásával. A vezetést április 30-áig szóló ha­táridővel megbízott igazgató lát­ta el. A pályázatot elbíráló bizott­ság véleményezésének meghall­gatása után a testület Villányi Pál önkormányzati képviselő, a Pan­non Agrártudományi Egyetem belső ellenőre pályázatát fogad­ta el, s kinevezte a vállalat igaz­gatójává. Hat évtizeddel ezelőtt, május első napján, a pacsai templomban foga­dott egymásnak örök hűséget a zalaszentmihályi Pető István és meny­asszonya, Herman Mária. S hogy a kötelék emberi léptékkel tényleg öröknek és felbonthatatlannak bizonyult, az is bizonyítja, hogy István bácsi és Mária néni csütörtökön az egerszegi szociális otthonban csa­ládtagjaik — nyolc unokával, tucatnyi dédunokával büszkélkedhet a kilencedik ikszhez közelítő pár—és barátaik előtt megerősítette a hat­van évvel ezelőtti „igent”. (Arany Gábor felvételei) „Komolytalanná vált az egész” Miért maradt el a vásárnyitás Zalaszentgróton? Jószerivel üres sportcsarnok fogadta azt a néhány tucatnyi vendéget, akik az immáron má­sodszor megrendezett zala­­szentgróti ipari vásár megnyitó­jára időben megérkeztek tegnap délelőtt. A kiáll­ítók ugyanis, pon­tosabban azok a vállalkozók, akik kiállítók lehettek volna, tá­vollétükkel „tüntettek”. Talán ha tíz standot berendeztek, a sport­csarnok háromnegyed részét csak a csupasz pavilonok, vagy azok váza „díszítette”. Egyszó­val: csúfos kudarc. Ilyen körül­mények között természetesen el­maradt az ünnepélyes megnyitó is, aligha akadt volna közember, aki e tisztet vállalja. A vásárt rendező Vásáriroda Rt. vezetőjét, Szentgróti Istvánt kérdeztük, mivel magyarázza a fiaskót. — Mi most sem dolgoztunk más módszerekkel mint eddig, azt hiszem túl sok rossz dolog jött össze. A felelősség természetesen a miénk, ez egy vesszőfutás most, el kell viselnem. — Melyek azok a rossz dol­gok, amik összejöttek? —Elterjedt például az elmúlt napokban, hogy nem is lesz vá­sár. Ez bizonytalanságot keltett a vállalkozókban. Nagyon sokat kivett belőlünk az Egerszegi Vá­sár, fáradtak voltunk, biztos ez is közrejátszott. A helybéli vállal­kozók hozzáállásával is baj volt, senki sem jelentkezett. Lehet, hogy az időpont is rossz. S meg kell, hogy mondjam, belső gond­jaink is vannak. — Nem a részvételi díj ma­gas? —Nem. A mi áraink még Za­laegerszegen is a legolcsóbbak a vidéki vásárok közül, itt pedig az egerszegi árak felét kértük. Ráadásul még ebből is adtunk egy sor kedvezményt. — Ez a kudarc gondolom anyagilag is komoly veszteség... a ráadásul nem túl jó helyzetben lévő cégnek. — Nincs rossz helyzetben a cég, ezt nem tudom honnan ve­szi. Az elmúlt időszakban fejlesz­tésre forgattuk vissza a pénzt, je­lentős készleteket halmoztunk fel, elértük, hogy most már minden eszköz amit használunk, a sajá­tunk. Ennek a rendezvénynek a mérlege persze negatív, néhány százezer, mínusz. A csalódott szentgrótiak per­sze nem a véletlenek szerencsét­len egybeesésével magyarázzák ami történt. Többen is hangoztat­ták, szerintük az a kudarc oka, hogy a Vásáriroda Rt. vezetője nem figyelt oda a szervezésre, nem volt a rendezvénynek hírve­rése, „komolytalanná vált az egész”. — szó--­ Közgyűlés Hétfőn 14 órakor a Hevesi Sándor Művelődési Központ ka­maratermében tartja soron követ­kező ülését a nagykanizsai köz­gyűlés. Többek között megtár­gyalják a város vállalkozási kon­cepcióját, a polgármesteri hiva­tal elmúlt évi munkáját, rendele­tet alkotnak egyes pénzbírságok összegének módosításáról. A Új szakrendelés Hétfőtől új szakrendelés kez­dődik Zalaegerszegen a megyei kórházban. A rendelőintézet földszintjén az 5-ös számú ren­delőben munkanapokon 8 és 11 óra között diabétesz szakambu­lancia működik e naptól. Itt je­lentkezhetnek a körzeti, illetve háziorvosoktól beutalóval érke­ző betegek, a cukorbeteg gondo­zottak és a más kórházakból kon­zultációra érkező páciensek. Vendégjáték A Nemzeti Színház társulata vendégszerepel vasárnap 19 órá­tól Nagykanizsán a Hevesi Sán­dor Művelődési Központban. A Véletlen szerelmek komédiája című vígjáték főbb szerepeiben: Balázsovits Lajos, Gálfi László, Kováts Adél és Funtek Frigyes látható. Jubileum Huszonötéves a zalaegersze­gi Mezőgazdasági Szakközépis­kola, Mezőgazdasági és Élelmi­szeripari Szakmunkásképző In­tézet. Ebből az alkalomból má­jus 6-án 9.30-kor tartják az isko­la névadóját. Ezt követően me­zőgazdasági és élelmiszeripari kiállítás nyílik, ahol a mezőgaz­dasági kisgépeket, növényvédő­szereket, virágokat meg is vásá­rolhatják az érdeklődők. Május 7-én diákönkormányzati napot rendeznek. A jubileumi emlék­­ünnepélyre május 8-án 10 órakor kerül sor a dr. Hamburger általá­nos iskola tornatermében. Elmarad a túra A több napos eső miatt elma­rad az Egészség Egyesület által mára meghirdetett egész napos óvodás gyermektúra. A csömö­­déri kisvasúttal tervezett kirán­dulásra egy május végi időpont­ban kerül sor. Községi bemutató Anyák napi játszóház várja ma délelőtt 10 órától a gyereke­ket a gutorföldi művelődési ház­ban, este pedig községi kulturá­lis bemutató lesz. Ez utóbbi 19 órakor kezdődik, fellépnek a he­lyi csoportok és vendégként a szlovéniai testvérfalu asszony­­kórusa. Az est után tartják meg a náprádfai népfőiskola „diploma­­osztó” ünnepélyét. Kínai terápia Ma este 18 órai kezdettel Za­laegerszegen, a Széchenyi tér 5. első emeleti nagytermében a kí­nai klinika mutatkozik be, a Si­kervonal programjában. A spe­cialisták az előadás keretében a többezer éves kínai gyógymó­dokkal — akupunktúra, gyógy­­masszázs — ismertetik meg az érdeklődőket. Valutapénztárosok lettek A keszthelyi régió egyik új üz­leti tanácsadó irodája, a Pannon Consulting és a Samling Kft. szervezett valutapénztárosi tan­folyamot nemrég, amelynek hall­gatói —harminckilencen—csü­törtökön tettek eredményes vizs­gát, s így bizonyítvánnyal a zse­bükben várhatják az idegenfor­galmi szezon kezdetét. Közülük hatan egyéni vállalkozóként kí­vánnak valutaváltással foglal­kozni.

Next