Zalai Hírlap, 1992. október (48. évfolyam, 233-257. szám)

1992-10-01 / 233. szám

1992. október 1., CSÜTÖRTÖK Krónika ZALAI HÍRLAP 3 Az MDF Zala megyei választmányának ülése Kedden este kezdődött mun­káját az éjszakai órákban fejezte be a Magyar Demokrata Fórum Zala megyei választmányának ülése. Napirenden a televízió Híradó és A Hét című műsorai főszerkesztőjének felmentésé­vel kapcsolatos állásfoglalás ki­alakítása szerepelt. A hosszúra nyúlt tanácsko­zásról Hegedűs Ferenc megyei szervező tegnap tájékoztatta la­punkat, ismertette a vita vég­eredményét, mely az alábbi vé­leményben, illetve állásfogla­lásban nyilvánul meg: " Annak ellenére, hogy a médiáknál a rendszerváltozás a kormányzat második évében sem következett be, az utóbbi napok eseményei bizalommal töltöttek el bennünket, mivel a különböző értékek, érdekek közeledni látszottak. Egymás érveinek mérlegelé­se előkészíthette volna a min­denki számára elfogadható mé­diatörvényt. Ezt a kedvezően alakuló légkört lehetetlenítette el Hankiss Elemér politikai pro­vokációja, Pálfy G. István fő­­szerkesztő leváltása. Meggyőződésünk, hogy bár döntését személyi okokkal ma­gyarázta, mindenki számára vi­lágosan kitűnnek azok az indíté­kok, amelyek a nemzet érdekeit kicsinyes pártcélokká silányít­­ják. Gátlástalan cinizmusát bi­zonyítja, hogy Chrudinák Ala­jos leváltását sem tekinti „irtó hadjáratnak”. Tiltakozunk a kormányzat ér­tékrendjéhez közel álló szemé­lyiségek sorozatos eltávolítása, s a médiák öncélú, baloldali kisajátítása ellen — tartalmazza a Magyar Demokrata Fórum Za­la megyei választmányának do­kumentuma. „Fogjunk össze, hogy segíthessünk!” Minden 100 forintból­­ ...az önkormányzaté a bevé­telből. A Centrum Áruházak Kft. októberi akciója szerint. Ez azt jelenti, hogy a Centrum az októberi bevételének minden száz forintjából egyet a helyi ön­­kormányzatnak ad a „Fogjunk össze, hogy segíthessünk!” ak­ció keretében. Erről tartottak sajtótájékoztatót tegnap a zala­egerszegi áruházban, amely ez­zel és más akciókkal szeretne be- és visszaférkőzni a vásárlók kegyeibe. Dr. Varga Zoltán, a zalaegerszegi Centrum új igaz­gatója elmondta, hogy fontos­nak tartják a hátrányos helyze­tűek támogatását, s ezzel a meg­oldással lehetőséget találtak rá. A városban élő rászorulókon tulajdonképpen a várható ösz­­szeg 60 százalékával segítenek, amit vásárlási utalvány formájá­ban adnak oda, a fennmaradó 40 százalékot az önkormányzat­nál meglévő szociális és egészségügyi jellegű alapít­­ványaira helyezik. Az elosztás szempontjainak kidolgozását rábízzák az önkor­mányzatra. Erről a sajtótájékoz­tatón Bogár Imre polgármester mellett dr. Kecskeméti Katalin, a szociális és egészségügyi bi­zottság elnöke beszélt. Elmond­ták, hogy a hátrányos helyzetű lakossági csoportok szervezetei mondanak majd véleményt, ad­nak javaslatokat. Az így össze­gyűlt névsorban szereplők no­vember 15-én sorsoláson vesz­nek részt a Centrum Áruházban. A prognosztizálható bevétel egyébként ilyen nagyságrendű áruháznál általában 20—22 mil­lió forint, tehát ennek egy száza­lékáról van szó. A Centrum Áruház Kft., mint ebből az akcióból kiderül, új üz­leti filozófiát szándékszik kiala­kítani, s ez az önkormányzatnak is kedvező. Bogár Imre kapcso­lódva a szintén októberben ren­dezendő magyar áruk akcióhoz, arra buzdítja a zalaegerszegie­ket, hogy vásároljanak, ezzel is segítve nehéz helyzetű honfitár­saikat. Városi önkormányzat a közrendről a fenti város önkormányzati képviselő-testülete egutóbbi ülésén megtárgyalta a közrend, közbiz­­onság helyzetét a kisvárosban. Dr. Sárkány József őrnagy, a rendőrkapitányság vezetője megállapít­otta, hogy a romló országos helyzethez viszonyít­­a náluk a közbiztonság jónak ítélhető! Igaz mindez az emelkedő űnügyi számok ellenére, gyanis ebben a térségben rit­­án fordulnak elő olyan jellegű igsértések, amelyek a lakosság önnyugalmát alapvetően meg­­avarnák. 1992 első félévében Zala me­­yében az ismertté vált bűncse­­kmények száma 4033-ról 845-re, a Lenti Rendőrkapi­­tnyság illetékességi területén 31-ről 221-re csökkent. Dr.­árkány József az összbűncse­­kmények közül találó kifejt­­éssel élve „falusi bűnözésnek” évezte a térségre leginkább jel­­ező — az úgynevezett társa­­lmi és személyi tulajdon fe­­rmére követtek el, és az elkö­vetők főként pénzt, cigarettát, élelmiszert, kisebb részben pe­dig műszaki cikket vittek ma­gukkal. Nagyobb számban fordult elő a hírösszeköttetést szolgáló lég­vezetékek és földkábelek, vala­mint színesfémet tartalmazó berendezések eltulajdonítása. Az elmúlt évben a korábbinál gyakrabban jelentek meg hívat­lan „látogatók” a gázcseretele­peken is. 1992-ben 84-ről het­venre csökkent az ilyen jellegű bűncselekmények száma, kis­mértékben elszaporodtak a „si­ma” lopások, ugyanakkor mint­egy felére csökkent a betöréses lopások száma. Ebben az évben szinte alig fordult elő a jogsza­bályi változások miatt színes­fém-lopás, viszont új jelenség a nyilvános távbeszélő állomások feltörése. A vagyon elleni bűncselek­ményekkel okozott kár az el­múlt évben 1990-hez viszonyít­va jelentősen , 4 millió forint­ról 10,4 millió forintra emelke­dett, melyből a nyomozás során csupán 1,8 millió forint térült meg. Az 1992 első félévében okozott 6,3 millió forintos kár­ból az eljárások során 2,6 millió forint térült meg. Lentiben és térségében a köz­lekedési morál még mindig nem éri el a kívánt szintet. A bűncse­lekmények előidézésében gya­kori ok az alkohol. Dr. Sárkány József kapitány­ságvezető az érdeklődő kérdé­sekre válaszolva elmondta, hogy a rendőri tevékenységet a jövőben is szolgáltató jellegű­nek tekintik és az illetékességi területen élők kulturált kiszol­gálására törekednek. Gelencsér Gábor Végre esett az eső, a zalaeger­szegi meteorológiai megfigyelő helyen 10,6 milliméter csapadé­kot mértek. Ezzel együtt a szep­temberi mérleg 55,4 milliméter­re alakult. Ez a mennyiség meg­felel a sok évi havi átlagnak, ám mégis nagyon kevés, mert az előzőekben felhalmozódott 200 milliméter hiány rendívül erő­sen érezteti hatását. Ezen az őszön nagyon nehéz elvégezni a vetések alá a talajmunkát, s a mostani csapadék sem javított sokat a helyzeten. Az FM megyei hivatalában készült legfrissebb jelentés szerint a megye gazdaságaiban a súlyos pénzügyi nehézségek el­lenére végzik a soron lévő mun­kákat. Éppen a hitelek hiányá­ban azonban nem tudják megvá­sárolni a szakmailag indokolt műtrágyát, vetőmagot és nö­vényvédőszert. A kormány in­tézkedései ugyanis nem érezte­tik hatásukat. Az Agroker Vál­lalatnál mindössze 400 tonna nitrogén tartalmú műtrágyát rendeltek meg, ami nemcsak kis mennyiség, hanem önmagában nem felel meg alapműtrágyá­nak. Növényvédőszerek közül csak csávázószereket igényel­tek. Az üzemek egy meghatáro­zott köre közvetlenül a gyártól kívánja beszerezni a műtrágyát, mert ezzel csökkentheti a költsé­­geit. A MOL Rt-nél jelenleg 23 termelőszövetkezet üzemanyag vásárlását csak fedezet igazolá­sa ellenében tudják biztosítani. A gazdaságok kizárólag se­gítséggel tudják megvalósítani őszi vetési programjukat. A kez­det nagyon nehéz volt, a száraz­ság miatt például öt üzem nem vetett őszi káposzta repcét, má­sok szűkítették a területet, így összesen csak 1850 hektáron ke­rült földbe a mag. Szinten tartás tapasztalható az őszi árpa, a rozs, a triticale esetében, ezekből a növényekből 9 ezer, 453, illetve 635 hektárnyit ter­melnek. A jelzések szerint nö­vekszik valamelyest az őszi bú­za aránya, összesen 21 ezer 459 hektárnyit szeretnének elvetni. Ez a munka most kezdődik és ta­lán az időjárás kegyesebb lesz a vetőkhöz. Jó volna azonban, ha a kor­mány által ígért pénzügyi segít­séghez is hozzáférhetnének, mert még mindig nincs rá mód­juk. Az utólagos megoldás nem jelent igazi támogatást, hiszen üzemanyagra, magra, műtrá­gyára és bizony amiről sokan el­feledkeznek „odafönt”, munka­bérre is adni kéne. Az őszi betakarítás az előre jelzetteknek megfelelően súlyos jövedelemkiesést mutat az aszály miatt. Ez pedig rossz ha­tással van a további gazdálko­dásra. A silókukorica betakarí­tása befejezéshez közeledik, a 7472 hektárról gyenge minősé­gű tömegtakarmány került a tá­rolókba. Várhatóan 15 tonnára alakul a hektáronkénti hozam, ami lényegesen kevesebb a szo­kásosnál. A fővetésű kukoricá­ból mintegy 1500 hektárnyit si­lóztak be az aszály okozta kény­­szerűségből. A szemes kukorica kombáj­nolása jó ütemben halad, a 28 ezer hektárból több mint 13 ezer hektárnak a termése került a magtárakba. A szárítási költség lényegesen kevesebb, mert a nedvességtartalom 30 százalék alatt maradt. A hozam nagyon változó 2—5,6 tonna között mo­zog hektáronként. Még tart a napraforgó betaka­rítása, a 3 ezer hektárból közel 2 ezer hektáron szedték le a ter­mést, amely az előrejelzettnél valamivel jobban, hektáronként 1,8—1,2 tonnára alakul. Legjobban károsodott a szá­razságban a cukorrépa, a jelen­legi kilátások szerint a hozamok 20—22 tonnára várhatók hektá­ronként. A betakarítása az idén korábban kezdődik. B. E: Nehéz ezen az őszön normális talajmunkát végezni. (Arany Gábor felvétele) „Zöld” költségvetés a környezetvédőktől A GDP 2—4 százalékos gaz­dasági növekedését, 100—200 ezer új munkahely létesülését, környezet- és egészségkímé­­lőbb gazdaságot ígérnek a Leve­gő Munkacsoport szakértői — Kiss Károly és Pavics Lázár — alternatív költségvetési terveze­tükben, amelyet szerdán mutat­tak be a sajtónak és az érdeklő­dőknek a Budapesti Műszaki Egyetem Vásárhelyi Pál Kollé­giumában. Az új tervezet sajátossága — mondta el Kiss Károly —, hogy összességében nem növeli az adóterhet, a jelenlegi rendszer átstrukturálásával csupán azo­kat adóztatja fokozottabban, akik a környezetre káros tevé­kenységet folytatnak. Az első magyarországi zöld költségvetési alternatíva csök­kentené a társasági és a személyi jövedelemadóból befolyó költ­ségvetési bevételt, és növelné a fogyasztási­, az általános for­galmi adóból származó befize­tése. Az adók behajthatóságát szeretnék javítani. Számításaik szerint így 107 milliárd forinttal több lenne a költségvetés adóbe­vétele a Pénzügyminisztérium által jelenleg tervezettnél, ami­ből részben a költségvetés hiá­nyát lehetne csökkenteni, rész­ben pedig adóvisszatérítésekre és tartalékképzésre lehetne for­dítani. A lakosság adóterhe azokon a területeken nőne — az üzem­anyagok fogyasztási adójának és áfájának és az energiaáraknak a növelése terén —, amelyeken a fogyasztás visszafogása reális alternatíva lehet. Az üzemanyagra kivetett 38 milliárd forint értékű áfával ki­zárólag a személygépkocsival közlekedőket tervezik sújtani, ugyanakkor 35 milliárd forinttal csökkenne a személyi jövede­lemadó teher. Nem emelnék vi­szont sem az élelmiszer, sem a gyógyszerek áfáját. A szociális gondok csökkentése érdekében továbbra is visszatérítenék a la­kásépítési áfát. (MTI) Iparos kapcsolatok Tegnap Nagykanizsán járt Gönc László a Muravidéki Ma­gyar Nemzeti Közösség titkára és Balaskó József, a közösség gazdasági munkacsoportjának vezetője. Tárgyaltak az IPOSZ és a Kereskedelmi Kamara me­gyei és helyi vezetőivel. Meg­egyeztek abban, hogy november 13—14-én Lendván találkoz­nak a két térség iparosai és ke­reskedői abból a célból, hogy megbeszéljék az együttműkö­dés lehetséges területeit. A jövő év elején Nagykanizsán tarta­nak hasonló találkozót. Ismerkedés Larisza Horolec ukrán és dr. Andrásfaly Bertalan magyar művelődési és közoktatási mi­niszter, ungvári találkozásának második napján, kedden a kár­pátaljai közoktatás helyzetével és az itt élő magyarok kulturális életével ismerkedtek. András­faly Bertalan felkereste a Hun­garológiai Központot, ahol ta­lálkozott az ungvári Állami Egyetem és a központ vezetői­vel és diákjaival. Társaskör A keszthelyi Szabadelvű Tár­saskör holnap 18 órakor, a sétá­lóutcai Muskátli cukrászdában tartja soron következő rendez­vényét. Vendégük lesz dr. Pálfi Dénes, a Zala megyei közgyűlés elnöke. Olasz diákok Az Alpok—Adria munkakö­zösség szervezésében húsz ven­déglátást tanuló olasz diák láto­gatott a keszthelyi társ szakkö­zépiskolába. A hét végéig tartó programjuk során a képzés gya­korlatával és több vendéglátó egység munkájával ismerked­nek. Külföldi turné Angliai és távol-keleti kon­­certkörútra indult október 6-án a Magyar Rádió Szimfonikus Ze­nekara. Az eddigi leghosszabb turné során — 50 nap alatt — az együttes 36 hangversenyt ad. Az angol IMG Artists és az Inter­­koncert szervezésében létrejött körúton a zenekar 100 tagja vesz részt, a hangversenyt Ligeti András igazgató karnagy ve­zényli. Fénymásoló A japán Canon cég olyan új digitális fénymásolót mutatott be, amely rendkívül jó minősé­gű színes képeket készít az eredetiről, ám a pénzhamisítók mégsem örülhetnek neki. A Ca­non szakemberei olyan rend­szert fejlesztettek ki, amellyel a gép, ha bankjegymásolásra akarják „rábírni” egyszerűen leblokkol. 130 év után 130 év óta először újra látták a Swift-Tuttle üstököst. A Swift-Tuttle-t, amely az augusztusi meteorhullás okozó­ja, és amelyet 1862-ben láttak utoljára, vasárnap újra észlelte egy japán amatőr csillagász, később pedig amerikai és kana­dai kollégái is. A legnagyobb intervallum eddig egy üstökös többszöri feltűnése között a Halley üstökös 76 éve volt. Megállapodás Új megállapodás szabá­lyozza majd a MÁV és az Or­szágos Rendőr-főkapitányság közötti együttműködést. Az 1982-ben kötött megállapodás módosítását az indokolja, hogy az idegenek által okozott károk, a vasúti közlekedés biztonságát, a pályaudvarok rendjét és az utasok nyugalmát sértő cselek­mények száma az utóbbi két év­ben rendkívüli módon meg­emelkedett.

Next