Zalai Hírlap, 1993. július (49. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-01 / 151. szám

2 ZALAI HÍRLAP Krónika 1993. július 1., CSÜTÖRTÖK . . ... . A Külügyminisztérium közleménye A Magyar Köztársaság Külügyminisztéri­uma szerdán az alábbi közleményt juttatta el a Magyar Távirati Irodához: „A magyar kormánynak nem volt és továbbra sem célja Szlovákia elszigetelése és európai in­tegrálódásának megakadályozása. Fontosnak tartjuk az együttműködést mind kétoldalú kere­tekben, mind a nemzetközi szervezetekben, szub­­regionális, regionális és még tágabb összefüggé­sekben is. Ennek érdekében folytatott politikánk célja a posztkommunista országok demokratizá­lódási és stabilizációs folyamatainak támogatása és egész térségünk európai integrációjának előse­gítése. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy mind Szlo­vákia, mind a többi közép- és kelet-európai ország fokozatosan teljesítse azokat az erkölcsi, politikai és emberi jogi normákat, amelyek az elmúlt évti­zedekben az európai egységesülési folyamat alap­ját jelentették. Nem utolsósorban a magyar erőfe­szítéseknek köszönhetően az elmúlt három évben az emberi jogi kérdéskör kibővült egy új dimen­zióval, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak kérdéskörével. Ezt a magyar kormány ugyanolyan módon kí­vánja kezelni, ahogy az európai demokráciák a 70-es évektől az emberi jogi kérdéseket kezelték. Vagyis nem tekinti azokat egy ország belügyének és ugyanolyan nemzetközi jogi kodifikációt és el­lenőrző mechanizmus kialakítását tartja fontos­nak e kérdésben is, mint amilyen az általános em­beri jogi kérdésekben már többé-kevésbé kiépült. Az ET egyike azoknak a nemzetközi szerveze­teknek, amelyekben az emberi jogi kontroll-me­chanizmusok már kifejlődtek. A magyar kormány törekvése az, hogy e mechanizmusok kiterjedje­nek az etnikai és nemzeti kisebbségek kérdésére is. Ebből következően rendkívül fontosnak tart­juk, hogy az új tagállamok felvétele esetében ez a szempont fokozott mértékben érvényesüljön, il­letve tagságuk során e kérdések megoldását folya­matosan kísérje figyelemmel az ET és szükség esetén nyújtson ahhoz segítséget. A szlovákiai magyar pártok 1993 februárjától több dokumentumban hozták nyilvánosságra gondjaikat és elvárásaikat. Közös álláspontjuk szerint a szlovákiai magyarság helyzetét számos probléma nehezíti, amelyek megoldása elkerülhe­tetlen. Ilyen például a magyar keresztnevek anya­könyvezésének joga, a magyar helységnév hasz­nálatjoga, a teljes magyar iskolarendszerhez való jog, a kisebbségek számára hátrányos új közigaz­gatási rendszer kialakításának elkerülése, illetve az úgynevezett benesi-dekrétumok azon diszkri­­mináló elemeinek semmissé nyilvánítása, ame­lyek a szlovákiai magyar kisebbéget kollektíven ítélték bűnösnek a II. világháború után. A magyar kormány álláspontja az volt, és az is maradt, hogy az ET új tagállamainak lehetőleg a teljes jogú tagság elérése előtt kell garanciákat ad­niuk kisebbségi jogi kérdésekben. Ez Szlovákia esetében sajnálatos módon nem történt meg. Mi­vel csak ígéreteket kaptunk, kénytelenek voltunk fenntartásainknak nyomatékosan hangot adni. A magyar diplomácia az elmúlt hónapokban többször felhívta a szlovák partnerek és más euró­pai partnerországok figyelmét a problémák meg­oldásának szükségességére. A magyar kormány már Csehszlovákia kettéválásának folyamatában, nevezetesen Szlovákia EBEÉ tagságának elnye­résekor, illetve Szlovákia függetlenségének kiki­áltásakor jelezte, hogy rendkívül fontosnak tartja az emberi jogok, s ezen belül a kisebbségi jogok megfelelő érvényesítését az új, független állam­ban. Valamennyi szlovák—magyar kétoldalú tár­gyaláson szerepelt a szlovákiai magyarság jogai­nak kérdése. Többször kifejezésre juttattuk fenn­tartásainkat és elégedetlenségünket a jogalkotási folyamat lassúságát, illetve elmaradását illetően. Mindez arra késztette a magyar kormányt, hogy az ET keretében adjon hangot fenntartásai­nak és kifejezze, hogy nem tartja elegendőnek és meggyőzőnek azt, amit a szlovák kormány és tör­vényhozás a kisebbségi kérdéskörben az ET aján­lásainak teljesítése érdekében tett. A magyar kormány egyértelmű eredményként értékeli azoknak a követelményeknek az elfoga­dását, amelyeket az ET parlamenti közgyűlése Szlovákia ET-felvétele kapcsán megfogalmazott, így a magyar delegáció nem emelt vétót Szlová­kia ET-felvétele ellen. Mindvégig hangoztattuk, hogy nem célunk Szlovákia elszigetelése és euró­­pa tanácsi felvételének megakadályozása. Ugyan­akkor döntő fontosságú, hogy az ET parlamenti közgyűlése által tegnap elfogadott módosítások jelentősen erősítették a Szlovákia tagfelvételi ajánlásában foglalt követelményrendszert. A Kül­ügyminisztérium és a parlamenti képviselők munkája nélkül nem lett volna elérhető a Benes­­dekrétumok eltörlésének igényét követelmény­ként támasztani Szlovákiával szemben. Rendkívül jelentős annak a kezdeményezésnek az elfogadása is, amely emberi jogi ellenőrző me­chanizmus létrehozását szorgalmazza. Ez utóbbi folyamatosan ellenőrzi az új tagországok hatósá­gait, hogy mennyire tartják tiszteletben az ET által előírt kötelezettségek teljesítését. A magyar diplomácia hatékony együttműkö­désre számít az ET többi tagállamával, az ET kontroll-mechanizmusainak alkalmazásában és fejlesztésében. Elvárja, hogy hatékonyan segítsék elő mindazon hiányok pótlását, amelyek a szlo­vák kisebbségi törvényalkotásban mind a mai na­pig fellelhetőek. Az ET és tagállamai a kérdés kapcsán kialakult vitában egyértelműen kifejezésre juttatták, hogy Szlovákia felvétele után megkövetelik az ET- ajánlásokban és rapport­uri jelentésekben megfo­galmazott feltételek teljesítését. Véleményünk szerint az ET PKGY által is megfogalmazott célok megvalósulásának esélyeit jobban előmozdította volna, ha Szlovákia felvéte­lére csak az általános megállapítás szerint szüksé­ges szlovák lépések megtörténte után került volna sor. Döntésével a korábbiakat meghaladó felelős­séget vállalt magára az ET. A magyar kormány a vita és a döntés alapján feljogosítva érzi magát ar­ra és a továbbiakban is kötelességének tartja, hogy figyelemmel kísérje a szlovákiai jogalkotás folya­matát és szükség esetén felhívja erre az ET tagál­lamainak figyelmét. Döntésével a magyar kormány ismételten bebi­zonyította, hogy mindenkor konstruktív, a megol­dásokat kereső politikát folytat, ugyanakkor ha­tározottan fellép Magyarország érdekei és a ki­sebbségek jogai védelmében és a térség biztonsá­gát veszélyeztető jelenségek ellen. Mindezt európai integrációs törekvéseivel összhangban te­szi.” (MTI) Nem oldják fel a fegyverembargót Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsának kedd esti ülésén nem kapott többséget az el nem köte­lezett országok javaslata, hogy Boszniára oldják fel a fegyver­szállítási tilalmat. Az indítványt az öt kezdeményező ország ol­dalán — szemben európai szö­vetségeseivel — támogatta az Egyesült Államok is, de miután a 15 tagú BT többi 9 tagja (köz­tük Magyarország) tartózkodott a szavazástól, a kezdeményezés — amint várható volt — ered­ménytelen maradt. (MTI) r- ZALAI HÍRLAP --­ A Journal Kft. lapja. Felelős vezető: Győrffy István. Főszerkesztő: Magyar Hajnalka. Vezető szerkesztők: Buni Géza, Mihovics József, Kovács Ferenc, Tarsoly József, Török András. Tervezőszerkesztő: Császár Zoltán. Gazdasági vezető: Gyerák András. Marketingvezető: Jakab Vilmos. Elektronikus szerkesztés: Journal Kft., Zalaegerszeg, Ady u. 62. Műszaki vezető: Tantalics József. Kiadó és szerkesztőség: 8901 Zalaegerszeg, Ady Endre u. 62. Telefon: 312-575. Fax: 312-581. Titkárság: 311-597, 312-194. Telex: 33-276 — 8801 Nagykanizsa, Király u. 47. Telefon: (93) 311-150. Fax: (93) 310-226. Telex: 33-314—8360 Keszthely, Kossuth L. u. 33. Telefon: (83)312-360, (83) 314-283. Telex: 35-308 — 8960 Lenti, Zrínyi M. u. 4. Telefon: 351-002. Nyomtatás: Zalai Ny. '' ' Rt., 8901 Zalaegerszeg, Gorkij u. 1. Telefon: 313-550. Felelős vezető: Galla József v.­­-igazgató. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési díj: egy hónapra 322 Ft, negyedévre 966 Ft, fél évre 1932 Ft, egy évre 3864 Ft. Előfizethető a postahivataloknál és a kézbesítőknél. ISSN 0133-0500. Index: 25-011. ----------------------------------------------------Journal-------­ Megemlékezés A szovjet csapatok ki­vonulásának, az idegen ha­talmak megszállásának megszűnése második év­fordulója alkalmából ko­szorúzási ünnepséget ren­dezett szerdán a Magyar Nemzeti Ellenállási Szö­vetség, a Recski Szövet­ség, a Történelmi Igazság­­tétel Bizottság és a Politi­kai Elítéltek Közössége. A megemlékezés színhelye a Magyar Diákok Szabad­ságfrontjának ellenállási emlékműve volt Budapes­ten a Feneketlen-tónál. Zimányi Tibor ország­­gyűlési képviselő, az el­lenállási szövetség elnöke megemlékező beszédében felidézte a Magyar Diákok Szabadságfrontjának em­lékét, amely 1944-ben fegyveresen harcolt a né­met megszállók ellen. Zi­­mányi hangsúlyozta: 1945-ben az ország nem szabadult fel, hanem új megszállás következett. A megemlékezés után a szo­bornál koszorút helyezett el Für Lajos honvédelmi, Boross Péter belügymi­niszter, a Honvédség, tár­sadalmi szervezetek. Leblokkolt a földárverés (Folytatás az 1. oldalról.) Áthidaló megoldásként java­solták a kárrendezési hivatal­nak, hogy a kevesebb előkészítő munkát jelentő térkép és tulaj­doni lap alapján történő árverést alkalmazzák. Erről folytak egyezkedések és viták, az Or­szágos Kárrendezési Hivatal azonban nem vállalta a már be­gyakorolt és bevált számítógé­pes szisztéma megváltoztatását. A teljes digitalizált anyag azt je­lenti, hogy az árverezésre kerülő ingatlanról a valós adatok állnak rendelkezésre. Ezenfelül lehe­tővé teszi már az árverezésen, hogy a leendő földtulajdonosok ne csak annyit tudjanak, hogy adott táblában szereztek birto­kot, hanem az hol helyezkedik el és amennyiben a megosztás nem előnyös, még a liciten változta­tást kérhetnek. Kedvező az is, hogy a jegyzőkönyv kiküldésé­vel számítógépes vázlatot is kapnak a bejelölt földterülettel. Ennek előnye az, hogy több he­lyen ennek alapján ideiglenesen kijelölték (például Ságodon) a földeket és művelésbe vették. Az országban egyébként el­sők között következett be zavar a földárverésekben, a földhiva­talok többsége augusztusig vál­lalta az előkészítési munkát. Ki­fejezte a hivatalvezető helyet­tes, hogy remélhetőleg nem tart sokáig a vita és rendben folyhat­nak az árverések. Amúgy is ter­veznek kéthetes nyári szünetet, július 15—30. között kapják meg egységesen az árverési cso­port tagjai az idei szabadságu­kat. Garantáltan megtartják az ár­verezést: július 5-én Zalaváron Zalaszabarban, Karmacson, 6 án Alsópáhokon, 9-én Nagyka­nizsán Korpaváron, 13-án Sár­melléken. A többi meghirdetett árverésből pedig azokra kerül sor, amelyeket előkészítenek­­ földhivatalban, ez azonban adott nap reggelén is eldőlne azzal, hogy megérkezik-e a di­gitális lemez vagy sem. A hiva­tal dolgozói minden meghirde­tett árverésre kimennek és a helyszínen tájékoztatják a meg­jelenteket. A kárrendezési hiva­tal célja, hogy földhöz juttassa az embereket és ez nem kis mun­ka lesz a továbbiakban, hiszen december végéig minden mező­­gazdasági szövetkezet területén be kell fejezni az árverést. B.E. „Megszabadulás napja” Kanizsán Tegnap este közel 1 órás csú­szással kezdődött Nagykani­zsán, a Deák téren az MDF helyi szervezet által rendezett utca­bál, melyet abból az alkalomból tartottak, hogy a szovjet csapa­tok második éve hagyták el ha­zánk területét. A „Megszabadu­lás napján” a fiatalokat, vagy csak az éppen arra járókat a vá­rosban népszerű Carmen rock­együttes zenéje csalogatta a tér­re, vagy éppen bírta maradásra. Czupi Gyula, az MDF kanizsai szervezetének elnöke röviden arról szólt: aki ma azt mondja, hogy nem szükséges erről a nap­ról megemlékezni, az azt mond­ja, nem történt alapvető változás Magyarországon. Este 8 órakor Schimdt István, a helyi MDF szervezet tagja olvasta fel Antal József miniszter­elnök erre a­z alkalomra írt levelét. hatálytalanításról Balsai a Az Alkotmánybíróság június 29-én nem a kormány által java­solt és az Országgyűlés 1993. február 16-ai ülésén mintegy kétharmados aránnyal elfoga­dott, de még ki nem hirdetett, az 1956 októberi forradalom és szabadságharc során elkövetett egyes bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásról szóló tör­vénnyel összefüggő indítvány­ról döntött. Ezt dr. Balsai István igazságügy-miniszter hangsú­lyozta a kedden kihirdetett al­kotmánybírósági határozatok­kal kapcsolatban. Az igazság­ügy-miniszter elmondta: félrevezető az igazságtétel fo­galmának a kihirdetett alkot­mánybírósági határozatokhoz való kizárólagos kapcsolása, pontosabb az elévülés használa­ta. Ugyanis az Alkotmánybíró­ság az egyes büntetőeljárási sza­bályok kiegészítéséről szóló, dr. Zétényi Zsolt országgyűlési képviselő által előterjesztett és a kormány által is támogatott, de még ki nem hirdetett törvényről állapította meg, hogy alkot­mányellenes. Balsai Istvá­­ hangsúlyozta azt is, hogy az Al­kotmánybíróság határozata nem csorbítják sem az Ország­gyűlés, sem a kormány tekinté­lyét. Egy jogállamban természe­tes, hogy a törvényalkotók áltl alkotmányosnak tartott törvén­y­ről az Alkotmánybíróságnál esetenként más véleménye van Mint országgyűlési képvisel nem örülhet egyetlen, alkot­mányellenességet megállapít, határozatnak sem, ám a döntés­sel nem is vitatkozik. (MTI. Nem késik a KRP Június végén ugyan még nem tudták közzétenni, hogy mely vállalatokat ajánlja fel az ÁVÜ a Kistulajdonosi Részvényvásár­lási Program keretében (KRP) a befektetőknek, de a szakmai előkészítés folyik, semmiféle politikai akadálya nincs a mun­kálatoknak. Arról van szó, hogy a program elindítása különös körültekintést igényel. Az érin­tett vállalatokat be kell vezetni a tőzsdére, ennek érdekében — visszamenőleg is — tájékozód­ni kell a cégek pénzügyi helyze­téről, tisztázni szükséges a jogi dokumentumokat és meg kell egyezni a leendő vagy már léte­ző befektetőkkel. Fontos, hogy a legjobb cégeket ajánlják fel. A program keretében már kisze­meltek egy országosan ismert óriáscéget, és négy kisebb válla­latot a söripar, a szállodaipar, il­letőleg a kiskereskedelem terü­letén. A vállalatokat azonban egyelőre még nem lehet megne­vezni. Mindez azon a sajtótájé­koztatón hangzott el, amit az Ál­lami Vagyonügynökségnél szerdán tartottak a KRP-vel kapcsolatos munkálatokról. Lajtai György, az ÁVÜ közgaz­dasági igazgatója elmondta: 50 fölötti azon cégek száma, ame­lyek 3-4 éven belül bevihetők a tőzsdére és így a program részé­vé válhatnak. A jövő évi kínálat értéke 10-15 milliárd forint kö­rüli. Folyik tehát a szakmai elő­készítés, és ennek keretében rö­videsen beindul az a feljavító munka is, amely ugyancsak a kí­nálat bővítését célozza. Néhány kérdést még tisztázni kell, például, hogy a részletre történő részvényvásárlásnál a türelmi idő mennyi lesz (az ÁVÜ egy évet javasol), illető­leg, hogy évenként vagy a tör­lesztő részletek teljes kifizetését követően kapják meg a tulajdo­nosok az őket megillető rész­vénycsomagot. (MTI) Kártérítési javaslat Magyarország számára Az illetékes testülettől a Biztonsági Tanácshoz, onnan But­rosz Gáli ENSZ-főtitkárhoz továbbítják majd azt a ha­tározatot, amely kártérítést javasol Magyarországnak a Szerbia elleni embargó következtében elszenvedett gazda­sági és pénzügyi veszteségekért. A szankcióbizottság illeté­kes testületének keddi ülésén Erdős André nagykövet ar­ról adott tájékoztatást, hogy az ENSZ-embargó megtartá­sa már eddig mintegy 800 millió dolláros kárt okozott Ma­gyarországnak. Az ülésen elfogadott határozati javaslat elismeri a tényt, hogy Magyarország maradéktalanul megtartja a Szerbia elleni rendszabályokat, és rögzíti a tá­jékoztatást a károkról, a gazdasági és egyéb nehézségek­ről, amit az embargó okozott és okoz. A dokumentum elis­meri a tényt, hogy Magyarországnak sürgős szüksége van támogatásra, és felhívja a tagállamokat, illetve az ENSZ intézményeit, köztük a pénzügyi szerveket, vizsgálják meg, hogyan nyújthatnának segítséget. A bizottság a kö­vetkező napokban várhatóan elfogadja a határozatot­­és a hasonló szellemű döntéseket Szerbia többi szomszédját il­letően), onnan a kérdés a Biztonsági Tanács elé kerül. A­­ testület intézkedésre továbbítja majd a határozatokat­­ Butrosz Gáli főtitkárnak. (MTI) *­

Next