Zalai Hírlap, 1993. július (49. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-01 / 151. szám

1993. július 1., CSÜTÖRTÖK Krónika ZALAI HÍRLAP 3 • • ünnepség a Semmelweis-napon Szabad-e ünnepelnie magát az egészségügynek, amikor a médiákban egyre másra az elé­gedetlenség hangja tör fel? Ez a demokrácia velejárója: nem­csak a hozsanna szólhat, hanem a kételyek, a hibák is felszínre kerülhetnek. Ugyanakkor él egy csendes többség a gyógyítás te­rületén, akik teszik a dolgukat, akiknek a beteg ember a legfon­tosabb , s akikre mégis keve­sebb fény jut. A Semmelweis-nap, a híres magyar orvos születésnapja előtti tisztelgés az egészségügy­ben dolgozók legnagyobb ünne­pe. Tegnap a megyei kórházban emlékeztek meg Semmelweis Ignác születésének 175. évfor­dulójáról, majd rendhagyó for­mában került sor az ünnepségre. Először a belső kórház udvarára hívták az ünneplőket, ahol Had­nagy György szobrászművész fából faragott alkotását avatták fel. Ezt követően a diagnoszti­kai tömb tanácstermében dr. Andréka Bertalan, a Népjóléti Minisztérium egészségpolitikai helyettes államtitkára tartott fó­rumot. Itt bizony volt mi érdekeset hallani, hiszen első kézből nyer­hettek betekintést a résztvevők a közelmúltban végzett kórház­felmérés adataiba. Ízelítőül né­hány ezek közül: Tavaly még 104 ezer kórházi ágy volt Ma­gyarországon — ezt úgy csök­kentették 92 ezerre, hogy az nem ment a betegellátás rovásá­ra. Még pár ezer rosszul szerve­zett ágy működik, s ezt a közel­jövő feladata lesz leépíteni. El­képesztő különbségek mutat­koznak az ország 166 kórháza között. Zala megye hol az élme­zőnyt erősíti — például itt kez­denek az országos átlaghoz ké­pest legmagasabb fizetéssel az egyetemről kikerült doktorok. Van amiben a sor végén kullog — lásd a száz ágyra jutó havi összbérköltséget, ami 22 ezer forint bruttó. Zömében a közép­mezőnyben foglal helyet, példá­ul atekintetben is, amit sokan emlegetnek tévesen, hogy ez a kórház a legjobban támogatott az egész országban. Nos, ez saj­nos­­nem igaz. A legjobban tá­mogatottak listáját ugyanis a bu­dapesti Rókus, a POTE és a veszprémi kórház vezeti... A fó­rum után a külső kórházban folytatódott az ünnepség, ahol a kiemelkedő munkát végzettek kitüntetésére került sor. Erre az idén első alkalommal a betegek is hivatalosak voltak, sőt mi több, a betegegyesületek képvi­seletében Szalay Gáborné, a diabétesz egyesület vezetője, il­letve a közelmúltban műtötték nevében Gáti Gyula, aki az első csípőprotézist kapta a megyei kórházban, adhatta át az Intézet Kiváló Dolgozója kitüntetést. Ezt kilencen érdemelték ki: dr. Büki Jolán, dr. Császár József, Dolmányos Boldizsárné, dr. Haris Antal, Jelenicsné Halász Ida, Kardos József, dr. Tóth Im­­réné, Tóth János és Vass Ottóné. Az­ Igazgatói Dicsérő Oklevelet ugyancsak kilencen kapták meg. Az intézet tudományos ní­vódíjában dr. Patakfalvi Albert professzor munkacsoportja ré­szesült. 500 ezer kilométer bal­esetmentes vezetésért kitüntető oklevelet kapott László Ernő. Négy új főorvos és hét új ad­junktus is ekkor vehette át kine­vezését. A szülészet-nőgyógyászat előtti parányi teret díszíti a dr. Andréka Bertalan által felavatott szobor. APEH­ sajtótájékoztató­jától kötelező a nyugtaadás Július 1-jétől minden gazdasági tevékenységet végző—a szeren­csejáték-szolgáltatókon, újság- és folyóiratértékesítőkön kívül — köteles nyugtát adni a termékekről, szolgáltatásokról. A vevő ké­résére természetesen továbbra is kötelező a számlakiállítás, így szinte minden állampol­gárt érint a július 1-jétől életbe lépő általános nyugtaadási köte­lezettség, hiszen vagy adja vagy kapja a nyugtát — mondotta szerdai sajtótájékoztatóján Haj­dú Miklósné, az APEH főosz­tályvezetője. A nyugta kétféle lehet: ha­gyományos nyugtatömb kézzel kitöltve, illetve pénztárgép­nyugta. Csak olyan pénztárgé­pek alkalmazhatók, amelyeket a forgalmazók APEH-engedély­­lyel árusítanak és adómemóriá­juk öt év adatait rögzíti. Már meghatározták azt a kört, ahol jövő év január elsejétől kötelező lesz a pénztárgépes nyugtaadás. Ezek: a személyi taxik, az ipar­cikk üzletek, valamint az árusí­tó-vendéglátó üzletek. Jövő év júliustól a teljes élelmiszer-ke­reskedelemben és vendéglátás­ban kötelező lesz a pénztárgé­pek használata. A tájékoztatón szó volt a me­zőgazdasági kistermelők nyug­taadási kötelezettségéről is. Bár sokan tiltakoztak, január elsejé­től a számukra is kötelező lesz a nyugtaadás, ezt nem az APEH, hanem a törvény írja elő. Csak akkor nem kell nyugtát kiállíta­niuk, ha a terményeiket felvá­sárlónak adják el, illetve saját házukban, kertjükben értékesí­tik. Az adóhatóság egyedi kére­lemre — szociális vagy egész­ségügyi helyzet alapján — fel­mentést adhat. Hivatkozási alap lehet az is, hogy a nyugtaadás aránytalanul nagyobb költség­gel járna, mint a kistermelő jö­vedelme. Az adóhatóság idén összesen 100 ezer nyugtaadási ellenőr­zést végez. Eddig körülbelül 45 ezer alkalommal ellenőrizték a nyugtaadásra kötelezetteket, s közel egynegyedüknél tapasz­taltak mulasztást. Az APEH vé­leménye szerint az ellenőrzés önmagában nem elegendő, a ve­vőknek is kérniük kell a nyugtát. A nyugtaadási kötelezettség el­mulasztásának bírsága magán­­személyeknél ötvenezer, társa­ságoknál 150 ezer forintig ter­jedhet. (MTI) Június 20-ig 26 milliárd Privatizációs bevételek Az Állami Vagyonügynökség június 20-áig valamivel több mint 26 milliárd forintos privati­zációs bevételre tett szert az idén. Az ÁVÜ szerdai tájékoztatása szerint devizáért ebben az idő­szakban 10,6 milliárd forint érté­kű állami vagyont értékesítettek. A forintért történő értékesítés megközelítette a 15 milliárd fo­rintot. Ebből 6.5 milliárd forint érkezett az ÁVÜ számlájára saját előbefizetésként, 8,2 milliárd fo­rint értékű állami vagyon pedig hitel segítségével került magán­­tulajdonba. A vagyonhozadék­­ból közel félmilliárd forintos, bérleti díjból pedig 125 millió fo­rintos bevétel származott. A pri­vatizációs költségek ebben az időszakban megközelítették a 2 milliárd forintot. A bevételekből az államadósság törlesztésére 8,7 milliárd forintot használtak fel. Az ÁVÜ működési költségei meghaladták a félmilliárd forin­tot, és reorganizációra 4,3 milli­árd forint jutott. Jelentős össze­geket kapott a Dimag Rt., az Ipar Bankház, a HungarHotels és a Magyar Viscosa. A kiadások összege elérte a 25,9 milliárdot. A Miniszterelnöki Sajtóiroda közleménye A Miniszterelnöki Sajtóiroda szerdán az alábbi közle­ményt juttatta el a Magyar Távirati Irodához: A kormány a kialakult minisztériumi szervezetben semmiféle átszervezést nem tervez e kormányzási ciklus alatt. Minden alapot nélkülöz tehát a Népszabadság ma közzétett információja, amely szerint „a Kormány még az idén kezdeményezni fogja az egységes gazdasági mi­nisztérium létrehozását”. A kormányzati elképzelések között sem egy gazdasági csúcsminisztérium felállítása, sem a gazdasági ügyekkel foglalkozó minisztériumok ösz­­szevonása, sem a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának megszüntetése nem szerepel. Jelenleg kizárólag a külképviseletek működésének racionalizálá­sa és ennek érdekében egységes kormányzati irányítás alá vonása folyik. Sajnálatos, hogy egy országos napilap minden alapot nélkülöző álinformáció alapján a köztisztviselőket elbi­­zonytalanító, a kormányzat munkáját megnehezítő pro­vokatív híreket röppent fel. (MTI) A megrendelők elégedettek • Az idei ötszázadik autóbusz Törökországnak A Törökország számára gyártott idei félezredik autó­buszt ünnepélyes körülmények között adták át szerdán az Ikarus Rt. Székesfehérvári gyárában az isztambuli közlekedési vállalat képviselőinek. Az idén még 48- at készítenek török megrende­lésre, az IK 260. 25 típusú, 3 aj­tós, városi közlekedésre szánt, az „isztambuli színekben” — naracsvörös-kékben — pompá­zó autóbuszokból. Az export­­szállítmány utolsó száz kocsiját egyébként gázüzemelésre is al­kalmassá tették. Mint az ünnepélyes átadáson elmondták, az ázsiai országba másfél évtizede szállít autóbu­szokat az Ikarus, ez idő alatt 2864 járművet vásároltak tőle törökországi üzleti partnerei; az Isztambulban közlekedő mint­egy háromezer busz mintegy 60-65 százaléka Magyországról származik. Az Ikarus Rt. Szé­kesfehérvári gyárának jelenleg a legnagyobb üzleti partnere Tö­rökország. Az ottani közlekedé­si vállalatok szakemberei rend­kívül elégedettek a magyaror­szági buszokkal, ugyanis mint elmondták, megbízhatóan üze­meltethetők, jó az alkatrész- és a szervizellátásuk, s a beszerzési áruk is megfelelő. A székesfe­hérvári gyárban az idén várható­an 3200 autóbuszt készítenek, s 90 százalékban exportra. Török­országon kívül Kuvaittól , vala­mint a FÁK több országá­ból van megrendelése az üzem­nek. (MTI) Új igazgató a Kanizsa Bútorgyár Rt-nél Néhány nap óta új ügyvezető igazgatója van a Kanizsa Bútor­gyár Rt-nek. Heffler Béláné, aki eddig a gyár főmérnöke volt — Marton István, Szöllősi Edit, Seprényi Sándor és Nemesvári Adrien társaságában — igazga­tósági tag is egyben. Őt kérdez­tük. —Miért került sor az igazga­tócserére? —A korábbi igazgató lemon­dott. — Változik-e a személycseré­vel a Kanizsa Bútorgyár vállal­kozáspolitikája? —Nagyon korai erről beszél­ni, hiszen mindössze kéthetes döntésről van szó. Gyakorlati­lag most állt fel az igazgatóság. Új koncepciót kell kidolgoz­nunk. — Közismert, hogy a bútor­ipar helyzete nem valami fényes. — A miénk sem sokkal jobb. A gyár további sorsa a meghir­detett nyilvános pályázat sikeré­től is függ. Az új vezetés alapve­tő feladata az eredményes priva­tizáció segítése, a talponmara­­dás. A korábbi igazgatónak is ez volt a feladata. — A privatizációs folyamat­ba szándékozik-e a gyári kollek­tíva bekapcsolódni ? Mint ahogy például MRP-vel oldot­ták meg a Zala Bútorgyárnak a privatizációt? — Van ilyen elképzelésünk — válaszolta az új ügyvezető igazgató, Heffler Béláné. — áts — Elmaradó fogadóórák Tarnóczky Attila és Rudics Róbert országgyűlési képvise­lők szokásos pénteki fogadóórá­ja elmarad. Kapcsolatépítés A hétvégén a MOL Rt. Nagy­­kanizsai Bányászati Üzeméből harminc fős tömegsport delegá­ció utazik a szlovéniai Lendvá­­ra. A meghívás a NAFTA-tól, az ottani olajipari cégtől érkezett, az alkalmat az szolgáltatta, hogy Szlovéniában július 2-án ünnep­ük a Bányász Napot. Jogsegély Rigyácon Az Állampolgári Jogvédő Li­ga Zala megyei szervezete in­gyenes jogsegélyszolgálattal várja az érdeklődőket ma dél­után Rigyácon, az orvosi rende­lőben. Dr. Szűcs Marianna ügy­véd és Szmodics Géza, a Liga elnöke 15-től 17 óráig adnak fel­világosítást és tanácsokat a hoz­zájuk fordulóknak. Várják Becsehely, Szepetnek, Sormás és Eszteregnye települések la­kóit is. Ki mit tud? A Ki mit tud? elődöntők soro­zata ma este fél nyolckor kezd a TV 2-es csatornáján. Az első elődöntőben rögtön két zala­egerszegi együttest is viszont­láthat a közönség , a Kis Lo­­renzo-t, valamint a Bajazzo Bábegyüttest, akiknek részvéte­lét a honvédség is támogatja a jeles megmutatkozáson. Az ese­ményeket már csak azért is érde­mes figyelemmel kísérni, hiszen a közönség szavazataira is szá­mítanak. Gázolaj árcsökkenés A Shell benzinkutaknál — a nagykereskedelmi gázolajár csökkentése eredményeképpen — a gázolaj új fogyasztói ára jú­lius 1 -jén 00.00 órától 56, illetve 57 forint literenként. Sziámi ikrek Májuknál és szívüknél össze­nőtt sziámi ikreket választottak szét kedden chilei orvosok — jelentette az operációról filmet készítő állami televízió. Egészségügy Az egészségügy jelene és jö­vője témakörében rendezett fó­rumot tegnap este Keszthelyen a Helyőrségi Klubban a Köztársa­ság Párt képviselete. Előadást tartott dr. Veér András, pszi­chiátriai intézeti igazgató és Fo­dor László gazdaságpolitikus. Testületi ülés Szentgróton Ünnepi ülést tartott tegnap es­te Zalaszentgrót város képviselő­testülete. A függetlenség Napja alkalmából megkoszorúzták a Hősi emlékművet majd a Műve­lődési Központ klubtermében, a napirendi pontok tárgyalásával folytatták az ülést. Ezek között szerepelt a közterületek haszno­sításáról szóló rendelet alkotása és személyi ügyek. Intervenciós gabonafelvásárlás A termelők tonnánként 7 ezer forintért értékesíthetik Bj mi­nőségű étkezési búzájukat az ál­lami intervenciós felvásárlás keretében — tájékoztatta Rie­ger László, az Agrárrendtartási Hivatal vezetője az MTI-t. A gabonát felajánló tonnán­ként 4 ezer forint előleget kap, és három hónapos zárolás után eldöntheti, hogy visszavásárol­­ja-e a terményt. Amennyiben lemond arról, az állam további 3 ezer forintot biztosít egy tonna búzáért. A termelők közül bárki fel­ajánlhatja terményét, ez azon­ban nem lehet része export cél­termeltetési pályázatnak. Az intervenció várhatóan 600 ezer tonna étkezési búzára terjed majd ki. Az erről szóló rendelet a napokban jelenik meg. (MTI)

Next