Zalai Hírlap, 1994. február (50. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-01 / 26. szám
2 ZALAI HÍRLAP Történelmi parancs (Folytatás az 1. oldalról.) Az Európai Megállapodás hatálybalépése alkalmával a kormány szükségesnek tartja ismételten kinyilvánítani, hogy Magyarország számára az európai integrációba történő bekapcsolódás ezeréves hagyományainkból fakadó történelmi parancs, aminek nincs alternatívája, de lehetősége csak a rendszerváltozás nyomán nyílott meg. E Megállapodás kedvező keretet biztosít gazdasági és társadalmi modernizációnk folyamatának meggyorsítására. Európai integrálódásunk egyben hazánk biztonságának is egyik leghathatósabb garanciája. Ennek megfelelően a tagság elérése az immáron Európai Unióban a magyar kormány stratégiai célkitűzése, kül- és biztonságpolitikájának, valamint gazdaságpolitikájának egyaránt prioritása. E cél elérése olyan nemzeti program, amely mind belső fejlődésünk, mind az európai fejlődésben elfoglalt helyünk és szerepünk szempontjából meghatározó. E nemzeti program megvalósítása érdekében a kormány az Európai Megállapodásban rejlő lehetőségek messzemenő kiaknázására, az Európai Unió tagországaival és a kelet- és közép-európai térség más társult országaival konstruktív, előremutató együttműködésre törekszik. A kormány tudatában van annak, hogy az integrációs fejlettségi szint elérése összetett feladat, ami további jelentős lépések megtételét igényli a gazdasági átalakulás az ahhoz kapcsolódó szociális ellátás területén. Az integrációs követelményrendszer teljesítéséhez szükséges gazdaságpolitikai feladatok végrehajtása a magyar nemzetgazdaság modernizációjának, és ezáltal hazánk stabilitásának, társadalmi békéjének is hosszú távra ható előfeltétele. Ebben a történelmi jelentőségű munkában a kormány számít Magyarország minden polgárának alkotó közreműködésére, támogatására. A kormány kifejezi meggyőződését, hogy az európai fejlődéstől elválaszthatatlan politikai, történelmi és kulturális örökségével, nemzeti sajátosságaival, a rendszerváltozás óta elért belső fejlődésével, Európa és közelebbi térségünk stabilitásához történő hozzájárulásával Magyarország az európai egységesülés folyamatát erősíteni és gazdagítani fogja.” (MTI) Hova tűnnek a milliárdok? (Folytatás az 1. oldalról.) jezésére 344,5 millió forint jut. Milyennek találják az ország gazdasági helyzetét megyénk polgárai? Hol folyik el az ország pénze? Hol lehetne takarékoskodni? Horváth Elekné Magyarföld: 71 éves vagyok, sok mindent megéltem, felneveltem 7 gyereket. Az első férjem orosz földben nyugszik, 3 gyerekkel maradtam magamra. Soha nem kaptunk semmi segítséget, küszködtünk, de azt mondom, ma nem vállalnék ennyit. Legfeljebb egyet, vagy egyet sem. Most rosszabb, pedig osztanak szociális segélyt. De nem mindig azok kapják, akik érdemlik. Az ember azt látja, nem azok gazdagodnak meg, akik sokat dolgoznak. Ez elgondolkodtató. Dr. Temesváry Tibor zalaegerszegi adóügyi tanácsadó: „A pénzügyminiszter csodálkozik azon, hogy több adó folyt be, mint gondolta? Ne csodálkozzon, hanem szégyellje magát. Nem tudja tervezni az ország legfőbb bevételét, ami azért mégiscsak fontos lenne. Ráadásul a költségvetésben nincs benne az ilyen-olyan alapítványosdiból kapott pénz, merthogy az ajándék. Csak azt nem számolják, ezek az ajándékok mennyibe kerülnek nekünk. Rengeteg pénz folyik el a pártok és az egyházak fenntartására. Tessék mondani: az egyházi bevételek miért nem adókötelesek? Felesleges dolgokért adtunk ki pénzt. Utcákat kereszteltünk át sok-sok millióért. Ez formaság. Szabad megkérdeznem: a politikában a forma mellett mikor válik fontossá a tartalom? Fényűző életmódot él az ország. Példa? Az Arany Bárányt 40 millióért adták el, míg az OTP a kevésbé frekventált helyen lévő székháza ugyanakkora puszta telkét ugyananynyiért vette. Az államigazgatás? Többjegyű millió forintok úsznak el, míg egyáltalán működni kezd egy-egy hivatal. K. János Angélamajor, állattenyésztési telep: „Nem mondok semmit, mert a fejemre csattintanak.” — Ebben a nagy demokráciában? — Sok mindent megéltem. Beszéljen a főnökömmel. A főnök, Berki Miklós Agráripari Kft., ágazatvezető: „Amit a pénzügyminiszter mond, egészen más, mint amit a saját bőrén tapasztal az ember. Szerintem két év múlva — ha beindulnak a falusi bankok — javulni fog a helyzet. Mármint a mezőgazdaság területén. Amúgy optimista vagyok, a maszek jobb gazda lesz, mint az állam. Az ország egyébként sok millió forintot megfoghatna a bürokrácián. Azt látom, jóval több a hivatal, mint régen, s mindenütt nagy az apparátus. Horváth Sándor, a Zalahús Rt. nagykanizsai gyáregységvezetője: „Az ország helyzete rosszabb, mint valaha. Aki mást állít, vagy nem mond igazat vagy nem látja a lényeget. Sok mindennel takarékoskodnak manapság: emberrel, a bérükkel, a bürokrácia viszont soha nem látott méretekre duzzadt. Milliárdok mennek el a pártokra. Mi lesz még a kampány során? Hány szegény melóson, munkanélkülin segíthetnének abból a pénzből? Katona György mérnök, közgazdász: „Közelegnek a választások, mindenki bizonyítani akar. Teljesen mindegy, milyen számokat dobnak be, a lényegen nem változtat. Nem segítik a vállalkozásokat, túl sok pénzt központosítanak. Azt mondták, a jövedelmek újraelosztásba bevont 64 százaléka túl sok. Ami igaz, 40—45 százalékra ígérték lecsökkenteni, a valóság: a keletkezett jövedelmek 70 százalékát magához szippantja a központi költségvetés. Takarékoskodni? A központi költségvetésben sokat lehetne. Soha annyi hivatalnokot nem fizettünk, mint manapság. Korábban is sok volt, de most? A termelés növekedéséhez amúgy az kellene, hogy nőjön a fogyasztás. De ebben a gazdasági helyzetben? Gasparics Jenő vállalkozó, Külsősárd: „Szerintem a pénzügyminiszter nem megfelelő a posztra. Ekkora adóterhek mellett nagy pénzek folynak be az ország kasszájába. A baj, ennél gyorsabb a forintok kiáramlása, ráadásul felesleges dolgokra. A rendőrséget például mi tartjuk fenn az adóinkból, de gyakran úgy érzi az ember, a saját csesztetéséért fizet. Elismerem, kell az ellenőrzés, de többnyire a becsületes állampolgárok isszák meg a levét. A pártok horribilis összegekkel történő támogatásával végképp nem értek egyet. Ha egy párt akar valamit, azt pénzeljék a párttagok, ne kívülálló állampolgárok a kemény munkával megkeresett forintjaikkal. Mert mire megy el az adónk? Bürokráciára, pártokra. Már szinte azt mondom, jobb egy létminimumért bulizó vállalati melósnak, mint a vállalkozónak. Egyet azért hadd dicsérjek: a községi önkormányzatok beváltak. A helyi emberek szívükön viselik valamennyi falubelijük sorsát. Valahogy így kéne kormányszinten is... Fincza Zsuzsa — ZALAI HÍRLAP --------------------------------------— A Journal Kft. lapja. Felelős vezető: Győrffy István. Főszerkesztő: Magyar Hajnalka. Főszerkesztő-helyettes: Arany Horváth Zsuzsa. Vezető szerkesztők: Kovács Ferenc, Mihovics József, Tarsoly József, Török András. Tervezőszerkesztő: Császár Zoltán. Gazdasági vezető: Halász Lászlóné. Marketingvezető: Jakab Vilmos. Elektronikus szerkesztés: Journal Kft., Zalaegerszeg, Ady u. 62. Műszaki vezető: Takács Lajos (Magyar Médiaszerviz.) Kiadó és szerkesztőség: 8901 Zalaegerszeg, Ady Endre u. 62. Telefon: 312-575. Fax: 312-581. Titkárság: 311-597, 312- 194. Telex: 33-276—8801 Nagykanizsa, Király u. 47. Telefon: (93) 311-150. Fax: (93) 310-226. Telex: 33-314 — 8360 Keszthely, Kossuth L. u. 33. Telefon: (83)312-360, (83) 314-283. Telex: 35-308 — 8960 Lenti, Zrínyi M. u. 4. Telefon: 351-002. Nyomtatás: Zalai Nyomda Rt., 8901 Zalaegerszeg, Gorkij u. 1. Telefon: 313- 550. Felelős vezető: Somogyi Tibor mb. vezérigazgató. Terjeszti a Magyar Médiaszerviz Kft. Előfizetési díj: egy hónapra 322 Ft, negyedévre 966 Ft, fél évre 1932 Ft, egy évre 3864 Ft. Előfizethető a Magyar Médiaszerviz Kft-nél (Zalaegerszeg, Gorkij u. 1. Tel.: 310-813, 310-814) és a kézbesítőknél. ISSN 0133-0500. Index: 25-011. -------------------------------------------------------Journal ---------Ez a lap elfogadta a választási etikai szándéknyilatkozatot Krónika Segítség és törekvés A magyar és ukrán külügyminiszter tegnapi találkozójára, amelynek Ungvár volt a színhelye, tulajdonképpen egy természeti csapás, a Kárpátalja több mint 150 települését sújtó árvíz adott okot. Jeszenszky Géza adta át Kárpátalja lakosságának a magyar kormány 20 millió forint értékű segélyszállítmányát, mely a Magyar Máltai Szeretetszolgálat jóvoltából megkétszereződött. A 14 kamionban elhelyezett szállítmány — mint azt Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke elmondta — gyógyszert és 4-5 fős családok, két-három hetes ellátására elegendő élelmiszercsomagokat tartalmaz. Jeszenszky Gézától a szállítmányt ukrán kollégája, Anatolij Zlenko vette át és mondott köszönetet a kárpátaljaiak nevében is a segítségért. A két külügyminiszter több mint egyórás megbeszélést is tartott. A tárgyaláson — mint azt Jeszenszky Géza az ezt követő sajtótájékoztatón elmondta — megvitatták a kétoldalú kapcsolatok helyzetét. Sok szó esett a tárgyaláson a kárpátaljai magyarság helyzetéről, az erről korábban folytatott tárgyalásokból, egyezményekből fakadó lépések szükségességéről. Anatolij Zlenko kifejtette: Ukrajna arra törekszik, hogy törvényei alapján megoldja a nemzeti kisebbségek ügyét. A kárpátaljai magyarok problémáinak megoldása más országok számára is példa lehet, ahol a nemzetiségi kérdés rendezését keresik — mondotta. A tárgyalást és a segélyszállítmány átadását követően Jeszenszky Géza Beregszászba utazott, majd ezt követően ismét Ungváron folytatott megbeszéléseket a magyar szövetség, a KMKSZ vezetőivel. (MTI) Lakástűz Egerszegen Nagy riadalmat okozott tegnap este Zalaegerszeg belvárosában az Ötvös utca 20. szám alatt keletkezett tűz. A családi házakkal zsúfolt részen egy L-alakú, négylakásos épület tetőszerkezete kapott lángra. A tűzoltókat 19 óra után riasztották, az oltási munkálatok lapzártánkkor még tartottak. 1994. február 1., KEDD Majdnem teljes az MDF megyei listája Az MDF megyei választmánya vasárnap állította össze a párt zalai listáját. Amint arról beszámoltunk már, az első öt helyet az egyéni választókörzetekben induló képviselőjelöltek — dr. Tóth Tihamér, Tarnóczky Attila, Rudics Róbert, dr. Szabó Imre és ifj. dr. Marx Gyula — kapták. A csaknem éjfélig tartó ülésen további tizenöt hely sorsa dőlt el véglegesen. A szavazatok alapján Sifter Rózsa jogász, a Zala megyei Kárrendezési és Kárpótlási hivatal vezetője kapta a hatodik, Dobos Géza Molnári polgármestere a hetedik, Kiss Bódog Zoltán kertészmérnök, a Zala megyei Földművelésügyi Hivatal vezetője a nyolcadik, Huszti Zoltán Ferenc tanár, Zalaszántó polgármestere a kilencedik és Hegedűs Csaba, a Magyar Birkózó Szövetség elnöke, olimpiai bajnok a tizedik helyet. Őket Heves István villamosmérnök-közgazdász, a megyei kórház gazdasági igazgatója, Takács Zoltán villamosmérnök, a Dédász Rt. nagykanizsai üzletigazgatóságának igazgatóhelyettese, Simon László zalaszentgróti vállalkozó, Kisgyura János, Lentiben dolgozó tanár és dr. Gyenes Géza, az MDF megyei elnöke, bánokszentgyörgyi körzeti orvos követi. Annyi bizonyos, hogy szerepel a listán Tombi Lajos, a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Hivatal igazgatója, Török Zoltán zalaegerszegi református lelkész, dr. Gyimesi Endre, a Zala megyei Levéltár igazgatója, Marosi Attila nagykanizsai pedagógus, Varga Miklós, a zalakomári MDF-szervezet elnöke, önkormányzati képviselő és Ferenczy Izabella tanár, a párt letenyei elnöke is. Azt viszont egyelőre nem tudni, hányadikként, hiszen további két jelölt személyéről és a listán elfoglalt helyéről még nem döntött a választmány. — vézsé — „Magyarország Sevillában” címmel, a tavalyi világkiállítást idéző fotótárlat nyílt tegnap Zalaegerszegen, a Városi Művelődési Központban. Geleta László felvételei a Makovecz Imre tervezte magyar pavilon építésének munkálatait s magát az épületet mutatják be. A kiállítást február 9-éig tekinthetik meg az érdeklődők. (Kiss Ferenc felvétele) Megvárakoztatott ügyfelek (Folytatás az 1. oldalról.) Mog elérni Garami urat. Nevüket azonban már nem szívesen adnák a panaszok. — ...akkor még hátrébb csúszhatunk a telefonra várakozók listáján — fogalmaz egyikük, amire a többiek helyeslően bólogatnak. — Minden második hétfőn 10 és 18 óra között tartok ügyfélszolgálatot, de ha kell, sokszor itt vagyunk este 20 órakor is — mondja Garami András. — Ha valaki bejön, annak minden kérdésére válaszolni kell, így akad, amikor lassan haladunk, ami várakozást szül. Értekezlet nem volt közben, viszont a kollégáimmal konzultálni kellett egy kérdésben. Megtudjuk még, hogy ottjártunkig (15 óráig) 17-en kerültek sorra, a telefonon érdeklődőkről nem is beszélve, és hogy az ügyfélszolgálati irodán is rendelkezésükre állnak, de hát vannak, akik jobban hisznek az üzemvezetőnek, pedig attól sem lesz előbb telefonuk, mert a város telített. — na — Tulajdonos van, munka nincs (Folytatás az 1. oldalról.) tán inkább gyanakvóak, mint hiszékenyek. Fagyos csönd követte a gyáros azon bejelentését is, miszerint 10 millió forintos részvénycsomagot ajánl fel, dolgozói részvények gyanánt megvételre, mert: — Visszatetsző, hogy az itt dolgozók két forintot sem fektettek be eddig a részvénytársaságba. Bérmunkásoktól az ember nem várhatja el azt a minőségi munkát, ami a működésünkhöz szükséges. Megemlítette, hogy 1996-ig garantálja e részvények névértéken felüli hozamát, s aki vesz, az nyilván tulajdonostárs lesz, és nem lehet elbocsátani. A „feketeleves” eztán jött, a tulajdonosi követelmények megfogalmazásával. Bejelentette, hogy azonnali hatállyal megszűnt az állásidő (pedig vélhetően ez is benne van abban a bizonyos kollektív szerződésben ), holnaptól — azaz ma reggeltől — mindenkinek be kell mennie a gyárba. Ez amúgy természetes is lenne, mindenki dolgozni szeretne, de a hozzászólásokból kiderült, csodák nincsenek, sőt munka sincs mindenki számára. Ugyanis nincs megfelelő mennyiségű anyag a fél évre kidolgozott gyártási terv megkezdésére. Ehhez körülbelül 10 millió forint kellene, amiből a beszerzési osztályvezető hozzászólása szerint 2 millióval számolhatnak. Manapság pedig pénz nélkül nem állnak szóba senkivel a szállítók. —Nem engedhetjük meg magunknak az állásért járó béreket. Van aki már 210 napja nem dolgozott, és kapta a fizetést. Itt kell lenni mindenkinek, még akkor is, ha kártyázik valamelyik szobában. Kósa István, az egyik lakatosüzem vezetője egyből bejelentette, hogy a 29 emberéből 19-nek biztosan nem tud munkát adni, ezért 152 órás keretet kért számukra a műszak alatti kártyacsatákhoz. Mizer László, a forgácsolók üzemvezetője is feleslegesnek, sőt károsnak tartotta a teljes megjelenést, mondván, a többségnek úgysem lesz mit csinálnia, csak zavarják azokat, akiknek akad némi munkája. Hozzátette, hogy nem csak megvenni kell egy gyárat, hanem tudni kell annak a működését finanszírozni is. A mindvégig higgadt hangú párbeszéd során kiderült, hogy a tulajdonos senkit sem akar elbocsátani, ezt a gyár vezetésétől várja. Rövid időn belül listákat kér az üzemvezetőktől azokról, akiknek nem számít, hogy önhibáján kívül — nem akad munkája, s ők nem sokáig kapják a fizetést. Végül néhány kérdést tettünk fel Kósa Kálmánnak. — Mennyiért adta az ÁVÜ a CMG Rt-t? — Ez most már titok. A 40 millióból engedett. — A dolgozói részvényvásárlási ajánlat durván fogalmazva azt jelenti, hogy akinek van pénze, az megveheti a munkahelyét? Mekkora a legkisebb címlet? —Igen, így igaz. Tényleg, azt el is felejtettem bejelenteni, hogy 100 ezer forint a legkisebb befizethető összeg. — Hajdú —