Zalai Hírlap, 1994. szeptember (50. évfolyam, 203-228. szám)
1994-09-01 / 203. szám
1994. szeptember 1., CSÜTÖRTÖK Krónika Sokoldalú támogatást Fodor Gábor találkozása egyházi vezetőkkel A kormány partnernek tekinti az egyházakat, mert az az álláspontja, hogy aktív közreműködésük nélkül a társadalmi változások nem hajthatók végre sikeresen. Egyebek mellett serról beszélt szerdán Fodor Gábor művelődési és közoktatási miniszter a magyarországi egyházak és felekezetek képviselőivel folytatott országházi eszmecserén. A találkozón jelen volt Gál Zoltán házelnök; egy felvetésre reagálva ígéretet tett arra, hogy megvizsgálja, miként lehet bevonni az egyházakat az őket érintő törvények előkészítésébe. Fodor Gábor az állami támogatással kapcsolatban kifejtette: a kormány úgy ítéli, hogy az állami költségvetéstől el kell választani az egyházak finanszírozását. A miniszter az egyházi ingatlanok visszaadásáról úgy vélekedett, hogy ennek ütemét csak az ország gazdasági helyzete lassíthatja. Jánosi György államtitkár szerint az egyházaknak differenciált támogatásra van szükségük. Seregély István érsek, a római katolikus és Hegedűs Loránd püspök, a református egyház képviseletében szóvá tette, hogy a kormánynak el kell oszlatnia a hívőkben élő aggodalmakat a vallásszabadság jövőjéről. Zoltai Gusztáv, az izraelita felekezet képviselője elfogadhatatlannak tartja, hogy az egyházak anyagi támogatása a vallásosságra irányuló szociológiai felméréseken alapuljon. (MTI) Áfa-moratóriumot kérnek a szállodások A kínálati pozícióban lévő szállodaipart rendkívül kedvezőtlenül érinti az ÁFA- kulcs 25 százalékra tervezett emelése. A hévízi szállodások egyesülete a magyar szállodaszövetség balatoni régiójával közösen alakította ki ezzel kapcsolatos állásfoglalását tegnapi ülésén. A pénzügyminiszterhez fordulva azt kérték, hogy a kilátásba helyezett emelésre 1996 előtt ne kerülhessen sor. Ezt a következő évre már megtett árkiajánlásokkal indokolták. A többletelvonást ugyanis — úgymond — képtelenek csupán az árrés terhére érvényesíteni. Az egyesület tagsága kezdeményezte továbbá, hogy Hévíz fürdőváros szállodásai már ez év őszétől közösen jelenjenek meg a turisztikai piacon. Az új honvédelmi törvény rendelkezése szerint az iskolai tanulmányaikat folytató sorköteleseknek évente kell kérniük katonai szolgálatuk elhalasztását. Az iskola igazolását mindig október 15-éig kell eljuttatni a hadkiegészítő parancsnokságokra. A korábbi években elegendő volt egyszer — az első iskolai évfolyam megkezdésekor — igazolni azt, hogy a sorköteles hallgatója az adott intézménynek, s a halasztás öt évre szólt. Az eljárás megszüntetését az tette szükségessé — tudtuk meg Takács Gyula alezredestől, a megyei Hadkiegészítő Parancsnokság kiegészítési osztályának vezetőjétől— , hogy gyakran előfordult: a sorköteles egy-két tanév után otthagyta az iskolát, ám még az öt esztendő letelte előtt újra beiratkozott valahova. De közben — bár a honvédségnek esetleg szüksége lett volna rá — nem kereste senki sem. Az új rendszerben mindazoknak, akik a felsőoktatási intézmények valamelyikében alapképzésben vesznek részt, középiskola nappali tagozatán vagy szakmunkásképzőben tanulnak, kötelező megadni a halasztást, feltéve persze, ha az intézmény ezt — vagy azt, hogy egy éven belül a tanulmányok megkezdésére valóban sor kerül — igazolja. Minden más esetben —az úgynevezett „0.” évfolyamosok, a szakirányú továbbképzésben résztvevők számára, illetve a munkavégzéshez szükséges szaktudás megszerzéséhez — csak engedélyezhető a halasztás. Az igazolásokat a területileg illetékes hadkiegészítő parancsnokságokhoz kell eljuttatni október 15-éig, s ezt minden évben újra meg kell ismételni, egészen az iskola elvégzéséig. Ezt kell tenniük azoknak is, akik a korábbi gyakorlat szerint kapták meg a szolgálathalasztást. Amennyiben valaki elfeledkezik erről, számítania kell arra, hogy esetleg a tanulmányait megszakítva kell bevonulnia, hiszen a hadkiegészítő parancsnokság vagy megszünteti a korábbi halasztást vagy nem ad ki újat. — vézsé — Államkötvény árfolyamok az MNB-nél Típus Kamat Kamat- Vételi Eladási Felhalm. % fizetés árfolyam % kamat % 1994/A 26,00 '94.12.01. 97,76 98,04 19,02 1994/B 17,50 '94.12.18. 95,59 95,89 12,32 1995/A 17,00 '94.10.06. 87,70 88,45 15,37 1995/B 17,00 '94.11.12. 86,99 87,81 13,65 1995/C 17,50 '95.02.01. 94,11 94,50 10,16 1995/F 17,00* '95.07.02. 91,20 91,84 2,84 1995/G 19,50 '95.08.10. 92,74 93,44 1,18 1995/H 19,50 '94.09.10. 92,55 93,29 19,02 1996/A 16,50 '94.12.28. 83,13 84,54 11,17 1996/B 17,50 '95.01.22. 88,50 89,46 10,64 1996/C 17,50 '95.02.10. 88,24 89,23 9,73 1996/F 17,50* '95.05.17. 87,28 88,41 5,13 1996/H 25,00 '95.04.15. 96,19 97,38 9,52 1997/C 18,00 '95.03.01. 81,19 82,65 8,57 1997/D 26,00 '95.01.10. 99,00 100,00 16,67 1997/E 24,75 '94.09.18. 99,00 100,00 11,32 1997/H 25,00 '95.05.27. 96,05 99,00 6,64 1997/J 26,01 '94.12.24. 99,00 100,00 4,92 1997/K 26,55 '95.02.03. 98,00 99,00 2,11 1998/A 25,90 '95.03.17. 99,00 100,00 11,92 ♦Magánbefektetőknek kamatfizetéskor +1,5 százalék prémium. MNB Zalaegerszeg, Dísz tér 7. Pénztári órák: 8—13 óráig. Tel.: 92/312-690 Sarlóssal vagy nélküle? A napokban ismét a sajtó érdeklődési körébe került a Centrum Rt. privatizációja. Kedden reggel hallhattuk a meglepő hírt, miszerint Andrew Sarlós amerikai üzletember visszalép a magyar áruházláncban korábban bejelentett tőkeemelési szándékától. Pedig nem csekélységről volt szó, néhány hónapja még 5 milliárd forintos befektetést lehetett várni tőle. Még kedden összeült a Centrum Rt. közgyűlése, s a tegnapi sajtókommünikében már az szerepel, hogy zártkörű tőkeemelést határoztak el. A részvételre feljogosított négy cég között viszont szerepel a Sarlós Trading Ltd. Tehát mégis? A kérdéssel Filák Józsefnéhez, a Centrum Rt. gazdasági vezérigazgató helyetteséhez fordultunk. — A részvénytársaság vezetése mit tud a visszalépésről? — A rádió és a sajtókommünikék szerint Andrew Sarlós közölte, hogy megváltoztatta a korábbi szándékát. Nekünk azonban sem szóban, sem írásban nem jelezte ezt. Ezért a keddi részvénytársasági közgyűlésen úgy döntöttünk, hogy a zártkörű tőkeemelésben ő is kapja meg a lehetőséget. —Ezek szerint a Centrumban azt sem tudják biztosan, hogy a tőkeemelésnek ebben a módjában ő részt kíván-e venni? — Valóban, ezt még nem tudjuk — válaszolta a részvénytársaság gazdasági vezetője. A most megszavazott zártkörű tőkeemelésben egyébként a Caola Rt., az MTM Kommunikációs Kft., a bécsi Wimpex cég, valamint a Sarlós Trading Ltd. vehet részt. A tőkeemeléskor nemcsak a lehetséges résztvevőket határozzák meg, hanem a tőkeemelés mértékét is. A Centrum áruházláncban most minimum 1 milliárd forinttal lehet ezt megvalósítani, de 2,5 milliárd forintig fogadják el az esetleges túljegyzéseket. A korábbi, s most már érvényét vesztett verzió szerint Sarlós egyedül akart 5 milliárdot befektetni. Ezzel azonban megszerezte volna az áruházlánc többségi tulajdonát. Az is biztos, hogy az alapszerződés miatt— amit végül is nem írtak alá— voltak nézeteltérései a nagybefektetőnek és a Centrum irányítóinak. — Mi volt a nézeteltérések oka? Talán megváltozott a privatizációs stratégia, s mára már nem kívánatos a külföldi tulajdon többsége? — Nem erről van szó. Az 5 milliárdos befektetés ütemezésében voltak nézetkülönbségek. És még néhány pontban, amit most nem részleteznék. Egy ilyen szerződésnek minden kis pontja óriási jelentőségű. A privatizációs folyamat kezdetén a cég alkalmazottai voltak többségben, ma a társaság negyedrészét mondhatják magukénak. A szeptemberjétől induló tőkeemelés végére mennyire csökken a dolgozói tulajdonrész? — A munkavállalók MRP- szervezete jelenleg 1,3 milliárd forint értékű részvénnyel rendelkezik. Ha a társaság 5 milliárdos tőkéjét megemelik a most lehetséges maximumra, 7,5 milliárd forintra, akkor nyilván ennek arányában csökken a dolgozói tulajdonrész. Azt, hogy kié lesz a részvénytársaságban a döntő szó, csak azután lehet megmondani, miután a pénz befolyt. Annyi biztos, senki sem tudja megszerezni az 51 százalékos többséget. Szerintem a tőkebefektetőknek érdemes lesz a dolgozókkal szövetségbe lépni, hogy a közgyűlési szavazásokon többséget tudjanak majd szerezni maguknak — válaszolta kérdéseinkre Filák Józsefné. Könnyű kiszámítani, hogy a minimum 1, maximum 2,5 milliárdos tőkeemelés révén az MRP-sek tulajdoni aránya, s így a cég ügyeibe való beleszólási joga 21,6 százalékra vagy 17,3 százalékra csökken hamarosan. (Hajdú) MSZOSZ-terv: Önkéntes biztosítók A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége társaságot alapított önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak szervezésére. A Realitás Kft. létrehozásával a legnagyobb szakszervezeti konföderáció célja, hogy szolgáltató szakszervezetként támogassa az öngondoskodás új formáit — hangzott el az MSZOSZ szerdai sajtótájékoztatóján. A Realitás Kft-t 10 millió forint alaptőkével hozták létre, melyből 30 százalékkal részesedik az MSZOSZ, 49 százalékkal a Postabank, a fennmaradó hányad pedig három ágazati szakszervezeté, a Vasas, a Postás és a Ruházati Dolgozók Szakszervezetéé. Vágó János, az MSZOSZ alelnöke elmondta: az érdekvédelmi szervezet azzal számol, hogy az állam szerepvállalása a szociális ellátásban folyamatosan csökken, ezért egyre nagyobb szerephez jut az egyéni tehervállalással működő pénztári szolgáltatás. Szakértők szerint a pénztárak „csereszabatos” alternatívát nyújtanak a banki vagy más megtakarítások mellett. A Realitás Kft. arra számít, hogy az üzemi kasszák iránti érdeklődés erősödésével már az idén több tucat pénztár kezdheti meg működését. Jelenleg is közreműködnek több pénztár szervezésében. Terveik között szerepel egy országos nyugdíjpénztár alapítása, valamint ágazati és szakmai pénztárak létrehozása. Kezdeményezik egy pénztári szövetség létrehozását is. (MTI) A gazdaság főbb jellemzői a KSH szerint A gazdálkodó szervezetek száma júniusban 1305-tel, júliusban 1126-tal gyarapodott, az ipari termelés 2,7 százalékkal csökkent egy hónap alatt, a külkereskedelmi eladások mennyisége 3,4 százalékkal emelkedett. A munkanélküliek száma júniusban 21 ezerrel mérséklődött, júliusban azonban már mintegy 7 000-rel növekedett. A külkereskedelmi termékforgalom behozatali többlete 28 milliárd forinttal, a központi költségvetés hiánya 49 milliárd forinttal emelkedett a második fél év első hónapjában — derül ki a Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi értékeléséből a gazdasági folyama tok alakulásáról. A KSH összesítése szerint az ipari termelés ebben az évben eddig minden hónapban meghaladta az egy évvel korábbi értékeket, az első fél évi termelés volumene összességében 8 százalékkal több a tavalyinál. Az építőipari vállalkozások 22 százalékkal többet produkáltak, mint a múlt év azonos időszakában. Élénk építési keresletet jeleznek a megkötött új szerződések, valamint a megkezdett építmények számának és költségvetési értékének adatai is. A mezőgazdasági termelés kilátásait a vetésterület növekedése és a tavaszi időjárás kedvezően, a nyári többhetes tartós meleg és csapadékhiány, valamint az állatállomány további csökkenése viszont kedvezőtlenül befolyásolta. A mezőgazdasági termékek felvásárlása mintegy 9 százalékkal maradt el a tavalyi első fél évi mennyiségeknél. Az energiafelhasználás országos szinten 5 százalékkal maradt alatta az egy évvel korábbinak. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a foglalkoztatottak száma tovább csökkent: az első fél évben a 20 főnél nagyobb létszámú vállalkozásoknál 6 százalékkal dolgoztak kevesebben, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor a regisztrált munkanélküliek szintén kevesebben voltak mint tavaly. A bruttó átlagkeresetek 25,4 százalékkal haladták meg a múlt évit, a nettó keresetek 27,7 százalékkal emelkedtek. A kiskereskedelem eladása mennyiségében 7 százalékkal elmaradt a múlt évitől. A Budapesti Értéktőzsdén a statisztikai adatok szerint július végén 104 különböző értékpapírral lehetett kereskedni, közülük 37 részvénytársaság papírjaival. A bevezetett értékpapírok értéke 711 milliárd, árfolyamértéke 747 milliárd forint volt, ami a múlt év végi tőzsdei kapitalizáció 1,6-szeresét jelenti. (MTI) zalai hírlap . „Mi vár még ránk?” A Keszthelyi Szabadelvű Társaskör pénteken este hét órától tartja következő összejövetelét a helyi Frida & Frida Könyvesboltban. A találkozó vendégei, Petschnig Mária Zita közgazdász és Kéri László politológus Mi vár még ránk? címmel osztják meg gondolataikat a gazdaság és politika iránt érdeklődőkkel. Fotókiállítás A Kanizsa Fotóklub „Öten Háromszéken” című kiállítása ma este 18 órakor nyílik a Hevesi Sándor Művelődési Központ Galériájában. A tárlat szeptember 13-ig, naponta 10—13 és 14—18 órakor tekinthető meg. Filmforgatás Nobel Alfréd halálának közelgő századik évfordulója tiszteletére készülő svéd fam forgatásának helyszíne volt kedden a keszthelyi Festetics-kastély parkja. Vilgot Sjöman rendező „Alfréd” című alkotásának több részletét veszik fel különböző magyarországi helyszíneken. Kiállítás Keszthelyen A keszthelyi Nagyváthy János Szakközépiskolában kiállítás nyílt azokból a tervdokumentációkból, amelyek meghívásos pályázat alapján készültek az egyházi ingatlan kiváltására. Az anyagot a hét végéig tekinthetik meg az érdeklődők. Valutaláz Újabb valutaláz tört ki Ukrajnában, miután a karbovanyec árfolyama sohasem látott mélységekbe zuhant: szerdán már 58-60 ezret kellett adni egy dollárért a kereskedelmi bankokban, míg egy hete csak 43-44 ezret. Kína, a kedvenc A fejlődő országok közül Kína a legkedveltebb terepe a nemzetközi tőkeberuházásoknak. Az ázsiai ország világviszonylatban is a 2. helyet mondhatja magáénak a befektetési rangsorban — ez derül ki az ENSZ szerdán kiadott felméréséből.