Zalai Hírlap, 1995. március (51. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-01 / 51. szám

2 ZALAI HÍRLAP Mától drágulnak a gyógyszerek (Folytatás az 7. oldalról.) ugyanakkor több más betegség gyógyszereinek is biztosítja a kiemelten magas támogatást (például Lyme-kór). Az eddigi 38 helyett csak 19 betegség gyógyszereit támogatja teljes mértékben a biztosító. Ingyene­sen ily módon összesen mintegy 200 patikaszert rendelhetnek az orvosok, köztük a cukorbetegek , és az elmebetegek, a dagana­tos megbetegedésben szenve­dők és a szervátültetésen áteset­tek gyógyszereit. A 100 százalé­kos kör szűkítése mellett az ed­digi gyakorlat szigorítását jelenti az a rendelkezés is, amely szerint ezen betegek nem min­den, csupán az alapbetegségük és annak szövődménye kezelé­sére szolgáló gyógyszerüket kapják ingyenesen. Az alaplis­tás, tehát kiemelten magas támogatottságú csoportokba mindösszesen tehát csaknem 750 — 58 százalékban import, 42 százalékban hazai — gyógy­szer tartozik. Ezen készítmé­nyek évközi árváltozásait teljes egészében a biztosító vállalja magára,­­a betegek által fizetett térítési díj tehát nem változik. Az alaplistára fel nem került, 1300-nál is több patikaszer kö­zül több mint 550-et — ezen be­lül az antibiotikumokat — tá­mogat a biztosító 70, míg majd­nem 200-at 40 százalék erejéig. Ez utóbbiak zömében az eddig 50 százalékkal támogatott ké­szítmények köréből kerültek ki. A többi gyógyszerért, egyebek mellett a recept nélkül is kapha­tó mintegy 350 medicináért a betegeknek teljes árat kell fizet­niük a patikákban. Fontos tudni azonban, hogy a vény nélkül is beszerezhető gyógyszereket a biztosító továbbra is támogatja, ha receptre váltják ki őket. A társadalombiztosítás janu­ár végi számításai szerint az új finanszírozási rend hatására a patikákban kapható 2.092 gyógyszer közül 402 térítési díja csökken, mintegy 300-ért fize­tünk majd változatlan árat, a többiért viszont átlagosan 53 százalékkal kérnek majd többet. Az új gyógyszertámogatási rendszer bevezetésével egyide­jűleg változnak, illetve szigo­rodnak a gyógyszerrendelési és kiadási szabályok. Az orvos ezentúl — indokolt esetben — 30 napnál hosszabb időre is ren­delhet medicinát, de a vényen fel kell tüntetnie, milyen időtar­tamra látta el betegét gyógyszer­rel. Egy vényen ugyanakkor csak egy gyógyszer rendelhető, s a patikaszert átvevőnek ismét alá kell írnia a receptet. Lénye­ges változás a gyógyszerrende­lésnél az úgynevezett helyette­síthetőség bevezetése. Eszerint abban az esetben, ha az orvos ezt nem zárja ki, a gyógyszerész ugyanazzal a hatóanyaggal más, például olcsóbb patikaszert is kiadhat a betegnek annál, mint ami a vényen szerepel. Termé­szetesen továbbra is megmarad az orvos azon joga, hogy kizáró­lag egy adott készítményt ren­deljen betegének, de ezen szán­dékát a vényen külön fel kell tüntetnie. A régi vényeket egyébként fokozatosan új típu­súakra cseréli az egészségbizto­sító. Ezek alapján jobban ellen­őrizhető az orvosok gyógyszer­rendelési gyakorlata, mivel pon­tosan fel kell tüntetni rajta az orvos és a beteg adatain túl azt is: mikor, milyen jogcímen ren­delték a gyógyszert, mikor vál­tották ki, és hogy esetleg mivel helyettesítették. Új recepteket az orvosok már az elkövet­kezendő hetekben igényelhet­nek a megyei egészségbiztosítá­si pénztáraknál. Régi vényre ok­tóber 31-éig továbbra is lehet gyógyszert rendelni. (MTI) „Ahol az idő pénzzé válik” (Folytatás az 1. oldalról.) bá levelében kiegészítette azzal a feltételezéssel is, hogy talán e kamatos kamatrész megszünte­tése révén akarja a pénzintézet —legalábbis részben—fedezni a rossz hitelekből származó veszteségeit? Elsőként a Takarékbank zalaegerszegi igazgatóságánál próbáltunk érdeklődni erről a sajátos üzletpolitikai lépésről. Szommer László igazgatóra vár­va akaratlanul is szem- és fülta­núi voltunk egy újabb „értékje­gyes” ügyfél döbbenettel ve­gyes felismerésének. Az ötve­nes férfi diplomatatáskájából elővette papírjait, és a pultnál közölte, hogy csak ellenőrizni szeretné, hogy­ áll a pénze. Bizony rosszul állt, legalább­is jobban járt volna a „hanyag ügyfél”, ha mondjuk egy hónap­pal ezelőtt kiváltja az értékje­gyét. A pult mögött ülő hölgy ugyanis készséggel tájékoztatta a kamatok helyzetéről, s arról is, hogy a központ januárban való­ban megtette az említett intézke­dést. Tehát az értékjegyre csak az első év alapján számítják a kamatos kamatot, onnantól visszamenőleg eltörölték. A témáról érthető okokból nem szívesen beszélnek a bank­ban —mindenkinek van főnöke —, bár állítólag a pénzintézet al­kalmazottai között is vannak, akik hasonlóan jártak értékje­gyükkel. Szommer László igaz­gató a részletekről nem beszélt, csupán igennel bólintott arra, hogy valóban megtörtént az em­lített döntés év elején. Azonban e kényes esetről való tájékozta­tás jogát „magához vonta” a részvénytársaság jogi osztálya. Megkaptuk az illetékes veze­tő jogász nevét is, de tegnap nem ért rá, hogy telefonon néhány kérdésünkre válaszoljon, a visz­­szahívást későbbre ígérte. Ha­sonlóan egy későbbi időpontra kaptunk válaszígéretet az Álla­mi Bankfelügyelet illetékesétől. Addig nincs mit tenni, tűnő­dünk a Takarékbank jól ismert szlogenjén, amely így szól: Ahol az idő pénzzé válik. — Hajdú — Összeül a Civil Parlament A Civil Parlament március 4-ei ülésén az előadó és a vitavezető Kósáné Kovács Magda munka­ügyi miniszter lesz, aki a civil szerveződések szerepéről tart elő­adást. A társadalmi szervezetek képviselői az előadás után a társa­dalmi-gazdasági megállapodás meghiúsulása után kialakult hely­zetről tanácskoznak. A Civil Par­lament ülése szombaton 10 órakor kezdődik. (MTI) ­ Zalai Hírlap-----------------------------------------­ A Zalai Hírlap Kft. lapja. Felelős kiadó: Győ­rffy István ügyvezető. Főszerkesztő: Magyar Hajnalka. Főszerkesztő-helyettes: Arany Horváth Zsuzsa. Vezető szerkesztők: Kovács Ferenc, Mihovics József, Tarsoly József, Török András. Gazdasági vezető: Halász Lászlóné. Marketingvezető: Jakab Vilmos. Elektronikus szerkesztés: Zalai Hírlap Kft. Zalaegerszeg, Ady u. 62. Műszaki vezető: Takács Lajos (Magyar Médiaszerviz). Kiadó és szerkesztőség: 8901 Zalaegerszeg, Ady Endre u. 62. Telefon: (92) 312-575. Fax: (92) 312-581. Titkárság: (92) 311-597, (92) 312-194. Telex: 33-276 — 8801 Nagykanizsa, Király u. 47. Telefon: (93) 311-150. Fax: (93) 310-226. Telex: 33-314 — 8360 Keszthely, Kossuth L. u. 33. Telefon: (83)312-360, (83) 314-283. Telex: 35-308 — 8960 Lenti, Zrínyi M. u. 4. Telefon: (92) 351 -002. — 8790 Zalaszentgrót, Dózsa Gy. u. 1. Tel.: (83) 360-013. Nyomtatás: Zalai Nyomda Rt. 8901 Zalaegerszeg, Gorkij u. 1. Telefon: 313-550. Felelős vezető: Somogyi Tibor ügyvezető igazgató. Terjeszti: Magyar Médiaszerviz Kft. 8901 Zalaegerszeg, Gorkij u. 1. Tel.: 310-813. ,310-814. Terjesztési vezető: Szalai Csaba. Előfizethető a Magyar Médiaszerviz Kft-nél és a kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 375 Ft, negyedévre 1125 Ft, fél évre 2250 Ft, egy évre 4275 Ft. ISSN 0133-0500. Index: 25-011. . -----------------------------------------------------------------­ Krónika Az orvoskamara tiltakozik A Magyar Orvoskamara szerint szakmai korrekcióra szo­rul a március 1-jétől bevezetendő gyógyszer alaplista. Dr. Gógl Árpád, a kamara elnöke kifejtette: szakmai szem­pontból elfogadhatatlan, hogy nem kerültek rá az alaplistára a fájdalomcsillapítók, a nyugtatók és az antibiotikumok. Gon­dot okoz továbbá, hogy miután a „ listás" orvosságok többsé­ge nem fix árú, s százalékos támogatottságuk mértéke a min­denkori értéküktől függ, a felső árcsoportba tartozó gyógysze­rek pedig szinte megfizethetetlenek lesznek. Bár a kamara teljes mértékben egyetért az ártámogatási rendszer általa is szükségesnek tartott megváltoztatásával, a bevezetendő szabályozó intézkedésekkel, elengedhetetlennek tartja, hogy mielőbb kerüljön sor az alaplista szakmai énveket maximálisan figyelembe vevő módosítására. Dr. Gógl Árpád a kórházi ágyak számának tervezett csök­kentéséről szólva elmondta: a nagy jelentőségű elképzelést kapkodva, pontatlan adatokra, tisztázatlan betegségi statiszti­kákra alapozták. A százszázalékos ágykihasználásra való tö­rekvés pedig eleve nem valósítható meg, mert a betegek érke­zése, távozása az egészségügy szempontjából egynapos kór­házi tartózkodásnak számít, az ágyak tehát elméletileg minden tizedik napon kihasználatlanok. Fejlesztésekről Hévízen A város idei költségvetéséről alkotott rendeletet tegnapi ülé­sén a hévízi képviselő-testület. A gazdálkodási koncepció szerint a számba vehető bevételekkel szembeni oldalon a működési költségek megállapítása után maradó összeg felosztásánál az infrastrukturális fejlesztések kaptak prioritást. Az önkormányzat a költség­­vetés szerint 468 millió forinttal gazdálkodhat ez évben. Az ön­álló intézmények költségvetési támogatását 178 millió forint­ban állapította meg a képviselő­­testület. A munkabéreken, jutta­tásokon, ezek járulékain, továb­bá egyéb dologi kiadásokon és támogatásokon túl mintegy 85 millió forint szerepel felújítási és fejlesztési előirányzatként együttesen. Úgy a rekonstrukci­óknál, mint a beruházásoknál kiemelt helyen szerepel a járda­építés, az utak korszerűsítése, a szennyvíz-, a csapadékcsator­na-hálózat fejlesztése, a város közlekedési rendjének alakítá­sa. A fejlesztésre szánt összeg közel egyharmadát teszi ki a környezetvédelmi szempontból is fontos vízelvezetési rendsze­rek bővítésére tervezett kiadás. A költségvetési tartalék közel 12 millió forintban lett megálla­pítva. Döntött a testület a lakásépíté­si munkáltatói támogatás fel­osztásáról is. A továbbiakban tárgyaltak a város kulturális in­tézményrendszerének kialakítá­sáról, felülvizsgálták az önkor­mányzati szervezeti és működési szabályzatot, majd rendeletmó­dosításokra került sor. H. A. Ülésezett a kanizsai közgyűlés Erősödő kapcsolat a megyével Tegnap délután egy kicsit feszült légkör jellemezte a ka­nizsai közgyűlést, hiszen az ülés keretében dönteni kellett a város idei költségvetéséről, melynek múlt heti egyenlege közel félmilliárdos hiányt mu­tatott. Időközben Suhai Sán­dor polgármester tárgyaláso­kat folytatott a megye vezetői­vel, s ígéretet kapott a segítség­ Napirend előtti felszólalásá­ban Krémer József (SZDSZ) be­jelentette, hogy a „Liberális Nagykanizsáért” Alapítvány megtette személyi javaslatait a díszpolgári és a pro urbe címek odaítélésére, s az átadás időpont­ja jó lenne, ha egybeesne a város 750. évfordulójának nyitóren­dezvényével. Ugyancsak ő nehezményezte, hogy a polgármesteri hivatal le­veleket küld ki pár forintos tarto­zások miatt. Marton István (4 párti koalí­ció) a Kanizsa újság legutóbbi számára hivatkozva azt kérdezte a polgármestertől, miként kell érteni az írás azon mondatát, hogy az iskolák igazgatói két évig a helyükön maradnak? Suhai Sándor kifejtette: egy korábbi beszélgetés alapján csu­pán gondolatébresztőnek szánta az interjúban megjelenteket. A napirendi pontok sorában első volt a Kossuth téri híd ügye. Magyar József (4 párti koalíció) ezzel a témával nagyon sokat foglalkozott már, s véleménye szerint az általa javasolt alagutas megoldás a városnak legalább 15 millió forint megtakarítást eredményezne, de ezt a tervet a MÁV illetékesei a tárgyaláso­kon nem fogadták el, mert több műszaki probléma megoldását veti fel, mint egy hagyományos szerkezet. A közgyűlés kisebb kiegészí­tésekkel elfogadta azt a vállalko­zási szerződést, amelynek értel­mében a jelenlegi híd bontására a Ryno Kft. kap megbízást. A munkát március elején kell meg­kezdeniük, a befejezés határide­je április 10-e. A testület kisebb vita után el­fogadta a város középtávú gaz­dasági-társadalmi programjának előkészítését. Béres Márton (SZDSZ) önál­ló képviselői indítványa lénye­gesen nagyobb vitát váltott ki, hiszen a költségvetésben szerep­lő 80 millió forintos tételről volt szó. Azt szerette volna az előter­jesztő elérni, hogy vizsgálják fe­lül a januárban bevezetett épít­ményadóról szóló rendeletet, mert sok vállalkozó, gazdálkodó szervezet annak mértékével nem ért egyet. Több módosító javaslat után a dr. Fordor Csaba (MSZP) által megfogalmazott indítványt fo­gadták el, miszerint nem feltétle­nül a módosítás szándékával, de megvizsgálják az adórendelet hatását. A költségvetés tárgyalásának megkezdése előtt Suhai Sándor elmondta: a múlt heti felhatal­mazás alapján tárgyalásokat folytatott a kórház és a megye vezetőivel. A kórház-rekonstrukciót nem lehet leállítani, csupán pénzügyi átcsoportosításra kerül sor, a megyei szerepvállalás fokozásá­val kapcsolatban: megbeszélést folytatott a megyei közgyűlés el­nökével, aki ígéretet tett arra, hogy Kanizsa a Balaton-parti in­gatlanok eladásából 60-100 mil­lió forintot kap, ami elegendő a kórháznál jelentkező hiány pót­lására, középiskola megyének történő átadására nem mutatko­zott hajlandóság, vagy vala­mennyit a megye működteti, vagy egyet sem—szólt az érv. A kollégium megszüntetése sem szerepel most a tervek között. — egy — re. A költségvetésről Lentiben Tegnap délután Lenti város képviselő-testülete jóváhagyta az 1994. évi költségvetés zár­számadását, majd rátért az 1995. évi költségvetés megtárgyalásá­ra. A kiadások lehetséges visz­­szaszorítása és a bevételek teljes körű feltárása ellenére sem sike­rült a működési hiányt elkerülni. A hiány kezelésére több alterna­tívát dolgoztak ki a pénzügyi szakemberek, ezek: a saját be­vételek növelése a hiány teljes lefedésére, a hiányos költségve­tés elfogadása, egyidejűleg pá­lyázat benyújtása az önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került települések támogatásának ke­retére, a kiadások csökkentése a bevételek szintjére, és végül a hiányos költségvetés elfogadása mellett intézkedési terv készíté­se a gazdálkodásra. Élénk vita után a városatyák úgy döntöttek, hogy a jelenlegi költségvetési tervezetet csak el­vi állásfoglalásként fogadják el, a rendeletet nem alkotják meg. A rendelet-tervezetet akként módosítják, hogy meg kell vizs­gálni a pályázati rendszer nyúj­totta lehetőségek esetleges fino­mításait, és a következő testületi ülés feladata lesz a költségvetési rendelet végleges elfogadása. A testület ezt követően a vá­rosi Gyógyfürdő és strand intéz­kedési tervét tárgyalta, utcane­veket fogadott el. Zárt ülésre rendelte a LE-KO Kft. 1994. évi gazdálkodásának értékelését. Magyar Lajos 1995. március 1., SZERDA Mennyi az annyi? (Folytatás az 7. oldalról.) 10 százaléka az elnöki fizetés összegének, pontosan 11.970 forint. Noha ez jelentős, 30 híján 7000 forintos növekedést mutat az előző négy esztendőhöz ké­pest, mégis csaknem tízezer fo­rinttal kevesebb a zalaegerszegi, s majdnem nyolcezerrel a nagy­­kanizsai testület tagjainak járó díjnál. A megyei önkormányzat azon képviselője, aki tagja egy vagy több bizottságnak, 17.955 forintban részesül, ha pedig ne­tán elnöke is valamelyiknek, a 11.970 forintos alapilletménye megduplázódik. Nem jár pénz a képviselőcsoportok vezetőinek, s mindenkinek csak a ténylege­sen felmerült útiköltségeit térí­tik meg. Ez megint csak önmér­sékletre utal, hiszen tudni olyan megyékről is, ahol — függetle­nül attól, hogy a megyeszékhe­lyen vagy vidéken laknak — 20 ezer forintos költségtérítés jár a képviselőknek, sőt 4000 forin­tos „ülésdíjat” is megszavaztak maguknak. — vérsé­g A privatizáció tortája (Folytatás az 1. oldalról.) c­era, mint amivel az előterjesz­tő az 1992-es helyzetet jelle­mezte: a nagy vagyonértékű cé­gek értékesítése nincs kellően előkészítve, illetve még az elő­készítés sem folyik, mert az el­lenérdekelt lobbyk érvényesíte­ni tudják akaratukat. Mádi László (Fidesz) szerint főleg a jelenlegi elképzelések is­meretében kimondható: a kor­mány a felelős a privatizációs folyamat leállásáért. Semmi­lyen jogszabályi kötöttség nem akadályozta volna, hogy most körvonalazódott koncepcióját a kabinet saját hatáskörében érvé­nyesítse. Egy cég privatizáció­jában a legfontosabb kritérium a foglalkoztatáspolitika szem­pontjából is az, hogy az utódvál­­lalat hosszú távon is működőké­pes legyen. Takács Imre (MSZP) az eti­kai normák betartásának fontos­ságára hívta fel képviselőtársai figyelmét. A gazdaság önmagá­ban nem tesz igazságot — hang­súlyozta a szocialista képviselő. Takács Imre szerint törekedni kell arra, hogy lehetőleg egyen­lő részekhez jussanak a társada­lom tagjai a privatizáció során. Ennek alátámasztásául nyugati közgazdászt idézett, aki szerint: az egyenlő részekre osztott torta mindig nagyobb az egyenlőtle­nül felosztottnál. A képviselő felszólalása után az elnöklő Salamon László a vi­tát elnapolta. (MTI)

Next