Zalai Hírlap, 1995. szeptember (51. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-01 / 205. szám

2 ZALAI HÍRLAP Búcsú a nulla adókulcstól (Folytatás az 1. oldalról.) Az év végén a folyó fizetési mérleg hiánya várhatóan 3 mil­liárd dollár körül alakul, ami azt jelenti, hogy a múlt esztendőhöz képest közel egymilliárd dollár­ral csökken a deficit. Hasonlóan biztató a költségvetés helyzete is. Augusztus végéig 206 milli­árd forintos hiány jött létre úgy, hogy­ az első negyedév végén a deficit már 146 milliárd forintot tett ki. A pénzügyminiszter sze­rint a pótköltségvetés által meg­határozott keretek tarthatók. Mérséklődőben van az inflá­ció is. Az év első hónapjaiban a fogyasztói áremelkedés havi mértéke 4 százalék körül ala­kult, júliusban pedig az inflációs ráta már egy százalék alá került, így az idén összességében 28-29 százalékos infláció várható. Biztató, hogy a megszorító in­tézkedések ellenére a gazdasági növekedés nem torpant meg, a gazdaság teljesítménye idén is mintegy 2 százalékkal bővül. Mindezek alapján jövőre is szigorú költségvetési politikára van szükség. A kormány úgy döntött, hogy az államháztartás összevont hiánya nem haladhat­ja meg a GDP 3,9 százalékát, ami 258 milliárd forintot jelent, így a költségvetési deficit 220 milliárd forint, a tb-alapok hiá­nya 17 milliárd forint, a decent­ralizált pénzügyi alapoké 13 milliárd forint, az önkormány­zatok költségvetéséé 7 milliárd forint lehet. A pénzügyminisz­ter szerint a költségvetésbe több, a gazdaság számára kitö­rési pontot jelentő elemet is be­építettek, így prioritást élvez az export- és beruházásösztönzés. Ennek érdekében duplájára emelték a gazdaságfejlesztési alapban lévő összeget. Jövőre előnyt élvez az infra­struktúra fejlesztése, elsősorban az útépítés. Az M5-ös autópá­lyát nem Kecskemétig, hanem Kiskunfélegyházáig építik meg és előkészítik az M3-as autópá­lya továbbépítését is. A prioritá­si listán helyet kapott a közokta­tás fejlesztése is. A kormány a Pénzügymi­nisztérium által javasolt szemé­lyi jövedelemadó-táblát fogadta el. A legfontosabb változás, hogy megszűnik a nullakulcsos sáv és 150 ezer forintos éves jö­vedelemig 20 százalékos adót kell fizetni. Ezen felül a tábla változatlan marad. A bérből és fizetésből élők számára a meg­növekedett terheket adójóvá­írással ellentételezik. A kom­penzáció elsősorban az ala­csony jövedelműek számára előnyös, a magasabb jövedel­műeknél csak részben fedezi a többletadó-kiadást. A számítá­sok szerint évi 350-380 ezer fo­rint feletti jövedelem esetén áll­hat elő ez a helyzet. Kettő százalékkal emelkedik jövőre a kormány javaslata alap­ján a munkavállalók által fize­tendő társadalombiztosítási já­rulék, s annak mértéke így a je­lenlegi 10 százalékról 12 száza­lékra változik, amennyiben ezt az Országgyűlés is jóváhagyja. A kormány viszont azt tervezi, hogy januártól 2 százalékkal, majd júliustól újabb 2 százalék­kal csökken a munkaadók által fizetett tb-járulék. Az idén mint­egy 8-9 százalékos mértékű re­álbércsökkenés alakult ki, s ez a tendencia jövőre is folytatódik, bár a visszaesés mértéke nem lesz ilyen drasztikus. A kormány a Jegybank Ta­nács állásfoglalásának megfe­lelően meghatározta a januártól alkalmazandó havi csúszóleér­tékelés mértékét. Ez jövőre 1,2 százalék lesz, szemben az idei márciustól június végéig érvé­nyesített 1,9, illetve a jelenlegi 1,3 százalékkal szemben. A ki­sebb leértékelésre annak ered­ményeként kerülhet sor, hogy az ez évi 28-29 százalékos infláci­óval szemben jövőre a fogyasz­tói árak 19-20 százalékkal emel­kednek. A gazdaság növekedése várhatóan jövőre is 2 százalék körül alakul, és a folyó fizetési mérleg hiánya további egymilli­árd dollárral csökken, 2 milliárd dollárt tesz majd ki. Ezt a defici­tet már finanszírozni fogja a be­áramló működőtőke, ami azt je­lenti, hogy 1996-ban megállhat az ország külső eladósodása. Foglalkozott a kormány a há­roméves gazdasági stratégiával. Ennek alapelve, hogy a gazda­ság számára a fenntartható nö­vekedés feltételeit kell biztosí­tani. A gazdaság teljesítménye exportvezérelt módon bővülhet. A program szerint tovább csök­ken 1997-ben a fizetésimérleg­hiány 1,5 milliárdra, és 1998- ban is hasonló mértékű deficit lesz. Az export viszont gyorsul, mégpedig úgy, hogy a gazda­ságirányítás nem korlátozza az importot. A GDP jövőre 2 szá­zalékkal, 1997-ben 2-3 száza­lékkal, 1998-ban 4-5 százalék­kal növekedhet. Az államház­tartás hiánya — privatizációs bevételek nélkül — 1997-től már nem haladhatja meg a 3 szá­zalékot. Bokros Lajos szerint ez az a program, amely alapján a nemzetközi pénzügyi intézmé­nyekkel megállapodás köthető. Jelentősebb vita a csütörtöki ülésen az önkormányzatok fi­nanszírozásával kapcsolatban alakult ki. Végül is abban egyet­értettek a kormánytagok, hogy az önkormányzatok a költség­­vetésből 414,5 milliárd forintot kaphatnak. Ennek az összegnek az elosztására mást javasolt a Pénzügyminisztérium és mást a Belügyminisztérium. Mindkét tárca egyetért abban, hogy a sze­­mélyijövedelemadó-bevételek 36 százalékát kell visszajuttatni az önkormányzatoknak. A BM szerint az arányosan visszaosz­tott rész ebből 28 százalék, a PM szerint 25 százalék lehet. Végül is az utóbbi változatot fogadta el a kormány, azzal, hogy — mint Bokros Lajos fogalmazott — e döntés még megváltoztatható, nem ezen múlik a koalíció sorsa. Lakos László földművelés­­ügyi miniszter több olyan tör­vényjavaslatot ismertetett, ame­lyet a kormány az őszi üléssza­kon terjeszt a parlament elé. Ezek mind az agrárgazdaságot érintik. A mezőgazdasági terme­lők hitelhez jutását segíti a köz­­raktározásról szóló törvényja­vaslat. A jogszabály biztosítja olyan közraktárak létrejöttét, ahol a termelők elhelyezhetik árujukat és az igazolásként ka­pott közraktárjegyet értékesíthe­tik vagy kölcsön biztosítékaként használhatják. Ettől a rendszer­től azt várják az ágazat irányítói, hogy megszűnjön az anyagi ne­hézségek miatti eladási kény­szer. Módosul az agrárpiaci rendtartás szabályozása. Ez érin­ti a garantált árak, illetve az irányárak rendszerét. A termék­­tanácsok — ha a parlament is jó­váhagyja a javaslatot —nagyobb hatáskört kapnak. Javaslat szüle­tett a gazdasági kamarákról szóló törvénnyel kapcsolatban is. Eszerint a kistermelő is tagja le­het az agrárkamarának, bár ese­tében a kötelező tagságot nem al­kalmazzák. Várhatóan akkor jut­hatnak a kistermelők központi támogatáshoz, ha tagjai az agrár­kamarának. (MTI) Emelkedik a villany ára is (Folytatás az 1. oldalról.) ában 9 forint 20 fillért plusz áfát, vagyis 10 forint 30 fillért kell fi­zetni egy kilowattért. Efölött 11 forint 30 fillér plusz áfa, vagyis 12 forint 66 fillér az áram ára. Az éjszakai fogyasztás 2400 kilowattóráig 3 forint 80 fillér plusz áfa, 2400 és 12 ezer kilo­watt között 4 forint 30 fillér plusz áfa, efelett pedig 4 forint 80 fillér plusz adó egy kilowattra számít­va. A lakossági földgáz ára köb­méterenként 16 forint 65 fillérre emelkedik szeptembertől. A kormánydöntés szerint a jö­vő év márciusában kerül sor a kö­vetkező ármódosításra, akkor a tervek szerint a villanyáram 18 százalékkal, a gáz pedig 25 szá­zalékkal emelkedik. Az árak kor­rekciójának utolsó lépcsőjére ok­tóberben kerül sor, ezzel az árak­nak el kell érniük a költségará­nyos szintet. Addigra a közben meginduló privatizáció követ­keztében minden bizonnyal új tulajdonosok is jelen lesznek a szolgáltató társaságokban. Ők 1997 után a piaci mozgások függvényében, évente egyszer módosíthatják majd az árakat. (MTI) II. világháborús lövedék Nagy rombolóerejű, mintegy száz kilogramm súlyú, 211 milliméteres repeszromboló lövedéket emelt ki a markoló­gép a debreceni Kassai úti volt szovjet laktanya területén. A tűzszerészek megállapítot­ták: ez az egyik legveszélyesebb tüzérségi lőszer, csupán a rob­banótöltete hetven kilogramm, s robbantásakor — ha két méter mélyre ássák — 500 méteres a biztonsági távolság. A lövedé­ket a tűzszerészek csütörtökön hajnalban a debreceni hajdú­hadházi lőtérre szállították és ott megsemmisítették. (MTI) A Zalai Hírlap----------------------------------­ A Zalai Hírlap Kft. lapja. Felelős kiadó: Győrffy István ügyvezető. Főszerkesztő: Magyar Hajnalka. Főszerkesztő-helyettes: Arany Horváth Zsuzsa. Lapszerkesztők: Fincza Zsuzsa, Török András. Szekcióvezetők: Kovács Ferenc, Mihovics József, Szente Ottó, Tarsoly József. Marketingvezető: Jakab Vilmos. Elektronikus szerkesztés: Zalai Hírlap Kft. Zalaegerszeg, Ady u. 62. Műszaki vezető: Takács Lajos (Magyar Médiaszerviz). Kiadó és szerkesztőség: 8901 Zalaegerszeg, Ady Endre u. 62. Telefon: (92) 312-575. Fax: (92) 312-581. Titkárság: (92) 311-597, (92) 312-194. Telex: 33-276 — 8801 Nagykanizsa, Király u. 14.1. em. Telefon: (93) 310-814, (93) 311-150. Fax: (93) 310-226. Telex: 33-314 — 8360 Keszthely, Kossuth L. u. 33. Telefon: (83)312-360, (83) 314-283. Telex: 35-308 — 8960 Lenti, Zrínyi M. u. 4. Telefon: (92) 351-002. — 8790 Zalaszentgrót, Dózsa Gy. u. 1. Tel.: (83) 360-013. Nyomtatás: Zalai Nyomda Rt. 8901 Zalaegerszeg, Gorkij u. 1. Telefon: 313-550. Felelős vezető: Somogyi Tibor ügyvezető igazgató. Terjeszti: Magyar Médiaszerviz Kft. 8901 Zalaegerszeg, Gorkij u. 1. Tel.: 310-813,310-814. Terjesztési vezető: Szalai Csaba. Előfizethető a Magyar Médiaszerviz Kft-nél és a kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 425 Ft, negyedévre 1275 Ft, fél évre 2550 Ft, egy évre 5%-os kedvezménnyel 4845 Ft. ISSN 0133-0500. Index: 25­011. KRÓNIKA Húsz polgári halott Jelentések a NATO csütörtöki légitámadásairól A boszniai szerb légvédelem csütörtökön eltalált több NA­­TO-gépet, ám a támadóknak si­került elhagyniuk a boszniai szerb állam légterét—jelentette az SRNA boszniai szerb hírügy­nökség. Az észak-atlanti szövetség gépei csütörtökön is folytatták a boszniai szerb állások elleni tá­madásokat, de az akciók inten­zitása jóval kisebb volt, mint egy nappal korábban. A NATO- gépek —jelentette az SRNA —­­csütörtök hajnalban, majd a dél­előtti órákban is támadták a szerb állásokat. Szarajevó szerb negyedeiben délután légiriadót rendeltek el, ám a NATO harci­gépei csak elrepültek Ilijas fö­lött. „A szerda hajnalban indított támadás során eddig mintegy 20 polgári személy vesztette éle­tét” — közölte a boszniai szerb hadvezetés nyilatkozata. A boszniai hadvezetés arról is be­számolt, hogy a boszniai szerb hadsereg a nyugat-boszniai Gla­­moc térségében még inkább visszaszorította a horvát erőket, s megteremtette a további előre­nyomuláshoz szükséges feltéte­leket. A szerbek a másik horvát kézre került nyugat-boszniai vá­ros, Bosansko Grahovo környé­kén is átvették a kezdeménye­zést. (MTI) 1995. szeptember 1., PÉNTEK Még nem fizetnek (Folytatás az 1. oldalról.) töredéke a tényleges költségek­nek —jelentős teher a város szá­mára. A hozzájárulás mértékét tanulónként 40 ezer forintban állapították meg, mondván ez méltányos összeg, hiszen a városban egyébként 55 000 és 82 000 forint között mozog a normatív támogatáson felüli költség. (A Béke­ligeti kisegítő iskola kivétel.) A határozatról levélben értesítették az illetékes önkormányzatokat, tőlük azon­ban a július 31-ben meghatáro­zott határidőig mindössze 25 vá­lasz érkezett, 11 önkormányzat nyilatkozott úgy, hogy elfogad­ja a feltételeket. Ezek után került sor a tegnapi találkozóra. Időközben persze sok min­den kiderült. Az egyik legfonto­sabb, hogy a jogszabályok nem teszik lehetővé a folyamatos ta­nulói jogviszony megszünteté­sét, következésképpen, azokat a vidéki gyerekeket, akik már el­kezdték tanulmányaikat, akkor sem lehet kirakni az egerszegi iskolákból, ha településük nem köti meg az együttműködési megállapodást, s nem fizet. Gyakorlatilag ugyanez vonat­kozik az iskolát most szeptem­berben kezdőkre is, a beiratko­zások ugyanis már rég megtör­téntek. Kárászné dr. Rácz Lídia alpolgármester a tegnapi talál­kozón már ezt a helyzetet figye­lembe véve beszélt arról, hogy az, ami most körvonalazódik, valójában a '96-97-es tanévtől lép érvénybe, akkor már való­ban nem fogadnak elsősöket azokról a településekről, ame­lyek önkormányzataival nem születik meg a megállapodás. Ő is, dr. Gyimesi Endre polgár­­mester is azt hangsúlyozta: kényszerűségből kell foglal­kozniuk ezzel a kérdéssel, a tét az intézményrendszer mű­ködőképességének a fenntartá­sa. Ami a meghívott önkor­mányzati vezetőket illeti, nos közülük is elmondták többen is a magukét. Császár László, Za­­laszentgyörgy polgármestere például nehezményezte, hogy a konzultációra csak most, s nem a levél kiküldése előtt került sor. S a számokat—amelyeket most ismertetett az alpolgármester­asszony — sem ártott volna ko­rábban megismertetni velük. Furcsállotta azt is, hogy az eger­szegi önkormányzat az egész évi hozzájárulást egyben, előre kérné, pedig ők is tudják, hogy az állami támogatást havonta utalják az önkormányzatokhoz. Erre reagálva Kárászné elmond­ta: semmi akadálya annak, hogy a hozzájárulást havonta fizessék a települések. Volt aki, kerekperec kijelen­tette, nem kötnek megállapo­dást. Dr. Doba György pakodi körjegyző azt mondta: a kisegítő iskola működtetése nem az ő feladatuk. Ugyanakkor előállt egy ajánlattal: ha Egerszegen olyan nagy gond az oktatás, a pakodi iskola szívesen fogad 80-100 gyereket és nem kérnek mást, csak az állami normatívát. (A többiek a kisegítő iskola mű­ködéséhez való hozzájárulás igényét jogosnak ismerték el, annál is inkább, mert speciális oktatásra, nevelésre helyben nincs lehetőség.) Többen — például Baum­gartner József Nagykutas, illet­ve Németh Károly Kemendollár polgármestere — megfogal­mazták azt is, hogy azoknak az önkormányzatoknak, amelyek rendelkeznek iskolával, nem ér­dekük, hogy a gyerekek másho­va járjanak. Ha a szülők mégis ezt szeretnék, ám legyen, de ak­kor fizessék ki ők azt a hozzá­járulást, amit az egerszegi ön­­kormányzat kér. Bödör József, Zalaszentiván polgármestere viszont arról számolt be, hogy az érintett szülők máris meg­találták a megoldást, a gyere­keket a zalaegerszegi rokonok­hoz jelentik be állandó lakos­nak. Sz. O. Fiskális tandíj A Független Kisgazdapárt és a Hallgatói Önkormányzatok Or­szágos Szövetsége csütörtökön közleményt juttatott el az MTI- hez arról, hogy ismételten megbeszélést folytattak, értékelték a felsőoktatásban kialakult feszült helyzetet, és arról közös állás­pontot alakítottak ki. Ebben leszögezik, hogy a tandíjrendszer nem kellően át­gondolt, rendszeridegen, fiská­lis szemléletet takar, ami társa­dalmilag és politikailag elfo­gadhatatlan. A HÖKOSZ ismételten meg­erősítette, hogy szakmailag megalapozott javaslatokkal i­­gyekszik megállapodásra jutni a kormánnyal, de annak presztízs­féltő és görcsös magatartása mind ez ideig nem tette lehetővé a megegyezést. A Kisgazdapárt a diákdemonstrációk elkerülé­sére felkéri Horn Gyulát: vesse latba politikai tekintélyét, és se­gítse elő a mielőbbi megállapo­dást a HÖKOSZ és az illetékes minisztériumok között. Biztonságot a semlegesség jelenthet Thürmer Gyula szerint a NATO csupán hadszíntérként számol Magyarországgal Októberre várhatóan véget ér a Munkáspárt augusztus 20-án indított aláírásgyűjtési akciója, s a remények szerint 1996 elején az állampolgárok népszavazá­son dönthetnek majd arról, akar­ják-e, hogy Magyarország a NATO tagjává váljon. Egyebek között erről is beszélt Thürmer Gyula pártelnök a zalaegerszegi Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban tegnap rendezett Munkáspárt-nagygyűlésen. Úgy vélte, ez lesz az utolsó lehetőség arra, hogy a lakosság valóban véleményt nyilvánít­hasson erről a kérdésről. Egy­részt azért, mert a kormány máris tárgyal a NATO-csatlako­­zásról, de a társadalom felhatal­mazása nélkül. Másrészt azért, mert az alkotmányozásban sze­repet játszó parlamenti pártok — a kötelező referendum kiírá­sának feltételeit jelentősen meg­szigorítva — a későbbiekben eleve kudarcra ítélik a polgári kezdeményezéseket. Mint mondta, a Munkáspárt határozottan ellenzi Magyaror­szág csatlakozását az Észak­­atlanti Szövetséghez. A tagság ugyanis évi 2-3 milliárd dolláros többletterhet jelentene, ráadásul valószínűleg újra idegen csapa­tok és atomfegyverek jelenné­nek meg hazánkban. A NATO pedig, tette hozzá, az ország te­rületével amúgy is csupán had­színtérként számol, hiszen utat talál így Oroszország és a Bal­kán felé. A politikus hamisnak tartja azt az érvet, mely szerint éppen­­a délszláv háború miatt van szükségünk a katonai szövet­ségre. Márcsak azért is, mert a NATO eddig a harcoló felek egyikét sem védte a másikkal szemben. Ezért a magyar kor­mány, amely — segítve a NA­TO akcióit — már amúgy is be­lesodródott a konfliktusba, ak­kor jár el helyesen, ha megtiltja katonai alakulatok átvonulását az ország területén. Ugyanakkor a Horn-kabinetnek semlegessé­­gi szerződést kellene aláírnia a szerbekkel és a horvátokkal egyaránt. Magyarország számára e­­gyébként is csak a semlegesség jelentheti az igazi biztonságot, így szomszédaink sem haragud­­nának ránk, s visszaszerezhet­nék az elvesztett keleti piacokat is — mondta Thürmer Gyula. — vétsé­g­.

Next