Zalai Hírlap, 1995. szeptember (51. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-01 / 205. szám

1995. szeptember 1., PÉNTEK KRÓNIKA Együttműködés­­ az iskoláért Az egerszegi Kilián általános iskola és a HTR Kft. megállapodása Az egerszegi polgármesteri hivatalban tegnap dr. Gyimesi Endre polgármester, Klaus Maier, a HTR Technikai Rend­szerszolgáltató Kft. gyárigazga­tója és Szeglet Lajos, a Kilián is­kola igazgatója írta alá azt az együttműködési megállapodást, melyet az iskola igazgatója is­mertetett. Eszerint a HTR Kft. az iskolával egy alapítványt hoz lét­re a hátrányos helyzetű, tehetsé­ges tanulók támogatására, a ne­velőmunka feltételeinek javítá­sa, az iskola fenntartása érdeké­ben s ehhez alapító összegként 100 ezer forinttal járul. Az iskola cserében tornatermét, sportud­varát bocsátja esetenként a HTR rendelkezésére, kórusuk fellép a cég rendezvényein s önálló mű­sort is adnak. A szerződés aláírása előtt a polgármester méltatta a gyár te­vékenységét, így azt, hogy hely­ben munkalehetőséget, dolgo­zóinak kulturális rendezvénye­ket biztosít s végzett sportberu­házást is. Örömét fejezte ki afe­lett, hogy az alapfokú oktatás tá­mogatásába is bekapcsolódik mindezen túl a gazdálkodó. Klaus Maier, a HTR zalaeger­szegi gyárigazgatója ismertette cégét , melyet ugyan „a Phi­­lips”-ként emlegetnek, s valóban szoros kapcsolatba vonhatók az egykori Philips-szel, vállalkozá­suk ma a bécsi központú Neutro­­nics holding tagja, s tavaly jú­liustól önállóak. Majd a jól kép­zett munkaerő fontosságát és megbecsülését hangsúlyozta az igazgató. Az iskola támogatásá­ról szólva úgy vélte, mindez be­ruházás a jövőbe, mely teljes mértékben megtérülhet. S hogy bár a város több iskolája is nehéz helyzetbe került, miért pont ezt az intézményt támogatják, erről Maier úr elmondta: mikor az is­kolaigazgató felvette velük a kapcsolatot, bizonyossá vált szá­mára, különleges iskoláról van szó. Annak idején ugyanis arról határozott anyavállalatuk, hogy cégüket bezárja s csak az akkori menedzsment fellépése tette ezt elkerülhetővé. Reményét fejezte ki, hogy együttműködésük ered­ményeképp pár év múlva nyu­godt körülmények közt dolgoz­hat majd az iskola. Még a szerződéskötés előtt kérdezhettem az érintetteket. Szeglet Lajos, a Kilián általános igazgatója elmondta, tavasszal a megszüntetendő iskolák közt felmerült nevük, túlélésük érde­kében jutottak az alapítványi fi­nanszírozás gondolatáig. Az is­kolának már van egy jól működő alapítványa, de annak céljai má­sok. Az alapítványi iskolához, úgy látták, új pedagógiai prog­ram kidolgozása szükséges s mindehhez az anyagi hátteret is meg kell teremteniük, hogy azok a tehetséges gyerekek is beirat­kozhassanak, akiknek szülei ne­tán nem tudják a majdani tandíjat fizetni.­­ 30-35 gazdasági szerveze­tet kerestünk meg, s köztük volt a HTR Technikai Rendszerszol­gáltató Kft. is. Tetszett nekik az ötletünk, hogy a talpon maradá­sért akarunk valamit tenni... Egy évre kötjük a szerződést, mely úgy zárul, hogy jövő év augusz­tus 15-én új szerződéskötésre ke­rül sor az addigi tapasztalatok birtokában. A HTB anyagi támo­gatást vállalt, ez több mint egy­millió az év alatt... Az alapít­ványt folyamatosan gyarapítja majd a cég, így érik el egy év alatt a több mint milliós támogatást. Cserében az iskola a fent ismer­tetetteket nyújtja. — Én bízom benne, hogy több támogató is csatlakozik, hiszen a 30-35 cég közül, akiket megkerestünk, szin­tén ajánlottak fel kisebb-na­­gyobb összegeket. — Az iskola reményeik szerint így — átmenet után — majdan vegyes­ finanszí­rozásúvá alakulhat. —Az önkor­mányzat döntése szerint az ala­pítványi finanszírozású iskolát is támogatja majd a fejkvóta felé­vel. Erről nem tudunk lemonda­ni. Klaus Maier úr elmondta, rég kapcsolatot tartanak iskolákkal s ezt a munkaerőpiaci visszajel­zések is erősítik. Az iskolák így közvetlenül informálódhatnak, s a cégek csak így lehetnek biz­tosak abban, hogy az iskolában felkészített gyerekek a követke­ző évtizedekben jól felkészült munkaerővé válhatnak. A jövő­ről szólva a gyárigazgató el­mondta: miután még egyiküknek sincs e téren sok tapasztalatuk, jövő augusztusban újra leülnek tárgyalni, s átdolgozzák a szer­ződést az év tükrében. A támoga­tásról szólva a konkrét anyagia­kon túl az igazgató kiemelte, látogatni fogják az iskolát, s a tanároknak is lehetőséget adnak erre a gyárban, s szeretnének eljutni odáig, hogy a tanterveket a gyakorlattal hozzák összhang­ba. Maier úr hangsúlyozta tetszé­sét, ahogy az iskola vezetése a kezdeményezést saját kezébe vette. — Kujber — Toxikológusok vándorgyűlése Keszthelyen A Keszthelyi Pannon Agrár­­tudományi Egyetem ad ott­hont e napokban a 6. Állator­vosi Toxikológiai Vándorgyű­lésnek. A tegnap kezdődött tu­dományos fórumra a Magyar Toxikológiai Egyesület és a Veszprémi Akadémiai Bizott­ság közreműködésével került sor. A kétnapos rendezvény meg­nyitóján dr. Várnagy László, a PATE keszthelyi karának dé­kánja szólt az egyetemen 25 éve tartó toxikológiai kutatásról, amelynek az agrár felsőoktatás­hoz való szerves kapcsolódása világviszonylatban is ritka. Megemlékezett a hét évvel ez­előtt elhunyt Bordás Sándor professzorról, aki megalapozója volt a Keszthelyen kezdődött to­xikológiai munkának. Közel 50 szakember érkezett az ország számos részéről a ta­lálkozóra, amely egyben a terü­leten dolgozók soros konferen­ciája is. A toxikológia területén Magyarországon kevesen dol­goznak, nem látják célszerűnek, hogy a vándorgyűlés esedékes­sége szerint háromévenként évi két alkalommal hívják össze az érintetteket. A szakma aktuali­tásait 16 előadásban ölelik fel, ami jóval kevesebb a korábbi konferenciákon elhangzottak­nál. Ez is jelzi, hogy a pénzügyi­gazdasági körülmények miatt a kutatási terület szűkült. H. Á. Tel.: 92/312-690 Államkötvény árfolyamok az MNB-nél Típus Kamat Kamat- Vételi Eladási Felhalm. % fizetés árfolyam % kamat % 1995/A 14,00 '95.10.06. 98,09 98,40 12,66 1995/B 14,00 '95.11.12. 95,85 96,44 11,24 1995/H 19,50 '95.09.10. 99,62 99,71 19,02 1996/A 16,50 '95.12.28. 81,50 83,94 11,17 1996/R 17,50 '96.01.22. 92,78 93,86 10,64 1996/C 17,50 '96.02.10. 91,91 93,09 9,73 1996/F 17,50* '96.05.17. 89,72 91,36 5,13 1996/H 25,00 '96.04.15. 92,76 94,34 9,52 1996/K 27,00 '95.11.23. 93,79 96,20 7,47 1996/C 31,00 '95.12.21. 97,57 100,17 6,12 1996/P 31,00 '96.12.21. 97,20­­(K),26 6,12 1997/C 16,00 '96.03.01. 78,64 81,29 8,07 1997/D 33,76 '96.01.10. 98,00 100,00 21,20 1997/E 33,55 '95.09.18. 99,00 101,00 15,35 1997/H 25,00 '96.05.27. 87,55 90,84 6,64 1997/J 35,11 '95.12.24. 100,00 101,00 6,64 1997/K 33,59 '96.02.03. ' 99,00 100,50 2,67 1997/1, 33,59 '96.02.01. 98,00 100,00 2,85 1997/S 35,56 '95.12.21. 99,00 101,00 7,01 1997/T 31,00 '96.01.19. 97,71 100,45 3,74 1997/U 31,00 '97.01.19. 97,30 100,48 3,74 1997/V 31,00 '96.02.16. 98,25 101,88 1,36 1997/W 31,00 '97.08.16. 97,87 102,35 1,36 1998/A 33,40 '96.03.17. 97,00 99,00 15,37 1998/D 34,93 '95.11.23. 99,00 101,00 9,67 2000/B 35,86 '95.12.15. 98,50 100,50 7,66 2000/C 34,50 '96.08.25. 98,00 99,00 0,66 2005/C 29,50 '96.08.11. 98,00 100,00 1,70 ♦Magánbefektetőknek kamatfizetéskor +1,5 százalék prémium. MNB Zalaegerszeg, Dísz tér 7. Pénztári órák: 8—13 óráig. Harmincharmadszor vásár Radgonán Nagy érdeklődés mellett rendezték meg tegnap a szlovéniai Ra­­dencin­a Hotel Radinban az üzletemberek találkozóját, melyen a szlovén vendéglátók mellett horvát, osztrák és magyar vállal­kozók jelentek meg. Az egész napos rendezvény plenáris üléssel indult. A köl­csönös üdvözlések után „ketté­szakadt” a társaság a jobb mun­kavégzés érdekében. A mező­­gazdasági szakemberek alkot­ták az egyik, a kamarások a másik csapatot. Jozko Cuk, a Szlovén Gazda­sági Kamara elnöke beszélt az egymás közti gazdasági együtt­működés fejlesztési lehetősé­geiről, valamint a Szlovén és Magyar Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megálla­podás kivitelezéséről. Többek között megtudtuk: a szlovén mérleg deficites a magyar relá­cióban, mert importjuk több mint kétszerese az exportnak. Viszont nagyon dinamikus a változás: 1991-ben még 36 mil­lió volt az export, 63 millió dol­lár az import, s ez 1994-re 94 millióra, illetve 191 millióra módosult. 1995 első fél éve 153 illetve 176 százalékos újabb emelkedést mutat. Hazánk a szlovén árucsere-forgalomban a 8-9. helyen áll. Aminek kevésbé tudnak örülni, az a magyar vám­törvények változása. A 8 száza­lékos vámpótlék kedvezőtlenül hatott az üzletmenetre. A szlo­vénoknál akárcsak nálunk, a kisvállalkozások segítése a cél. A működő vállalatok 95 száza­léka kis cég, amely 50 főnél ke­vesebbet foglalkoztat. Létszük­séglet számukra, hogy minél több gazdasági kapcsolatra, üz­leti partnerre tegyenek szert, a belátható vonzáskörzetben. S ebben a kamaráknak igen fontos szerepük van. A további felszólalók között számos magyar volt: a vasi és zalai kamarák vezetői munka­társai, önkormányzati vezetők. A problémák ismertetése során mind markánsabban fogalma­zódott meg, hogy szükség van közös együttműködési megálla­podásra, közös fellépésre, a ka­marák gazdasági szerepének megerősítésére, a kormányokra, ■törvényhozókra való hatás gya­korlása érdekében is. Az üzletember-találkozó a magyarországi határ menti me­gyék kamaráinak, a Horvát Köztársaság Csáktornyai, Mura­közi Megyei Gazdasági Kama­rájának és az ausztriai Stájer Gazdasági Kamarának tanács­kozásával folytatódott a határ menti régiók gazdasági együtt­működésének lehetőségei cím­mel. Az üzletember-találkozó a 33. Radgonai Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Vásár megte­kintésével zárult. Ezen megyénk képviselői, az agrár, a kézműves és kereskedelmi és iparkamarák információs irodát állítottak fel, hogy a kapcsolat még intenzí­vebb legyen. A sikerről, az üzlet­kötésekről természetesen majd csak a vásár zárása, szeptember 3-a után lehet beszámolni. — luff — Nyomozati jogkörrel a feketegazdaság ellen A gazdaságvédelmi bizottság álláspontja A vagyoni típusú adóztatás megvalósítása és a vagyonnyi­­latkozati kötelezettség beveze­tése mellett foglalt állást a Gaz­daságvédelmi Koordinációs Bi­zottság szerdai ülésén, amelyről csütörtökön tájékoztatták a sajtó képviselőit. A feketegazdaság elleni haté­konyabb fellépés érdekében a bizottság javasolta továbbá, az APEH és a VPOP közigazgatási nyomozati jogkörének szélesí­tését, valamint az adótitok jelen­legi szabályozásának oldását. Ezzel összefüggésben indokolt­nak tartják az adó- és vámhiva­talnokok személyes érdekeltsé­gi rendszerének megteremtését is. A készpénzforgalom korláto­zása, és az ezt helyettesítő meg­oldások előnyben részesítése a bizottság véleménye szerint szintén korlátot szabhat a feke­tegazdaságnak. Az alkotmány deklarálja ugyan a vagyonarányos közte­herviselést, de a jelenlegi szabá­lyozás ezt nem valósítja meg. A társadalom erőteljes vagyoni polarizációja egyre inkább szükségessé teszi a vagyon-, il­letve ingatlanadóztatás megte­remtését. Ennek előfeltétele a hiteles ingatlannyilvántartás, valamint az egységes elveken alapuló ingatlanértékelés meg­alkotása, amelyben fontos sze­rep juthatna az önkormányza­tokra. A gazdaságvédelmi bizottság szerint szükség van a feketegaz­daság­­ legalizálását motiváló adórendszer mielőbbi megte­remtésére. A jelenlegi magas adószint és adminisztrációs ter­hek is szerepet játszanak abban, hogy az adóalanyok különböző trükkökkel, például fiktív szám­lázással próbálnak kibújni az adóbevallás kötelezettsége alól. A jogerős határozattal megállapí­tott adó- és köztartozásokat nyil­vánosságra kellene hozni. (MTI) Gabonatermesztési fórum A gabonatermesztés fejleszté­sének kérdéseiről kezdődött csütörtökön kétnapos orszá­gos tanácskozás a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. Az egész világot sújtó aszály következtében legtöbb ország­ban kevés búza termett, emiatt megnövekedett a kereslet e ter­mény iránt, jó árat lehet kapni érte. Magyarországon viszony­lag jók voltak az idei termésátla­gok, mert tavasszal bőséges csa­padék jutott a vetéseknek. Most az a kérdés, hogyan lehet a vi­lágpiacon megszerzett pozíció­kat továbbra is megőrizni. Biz­tató fejlemény, hogy a tárolóhe­lyiségek építésére életbe lépett támogatási rendszert mind több nagyüzem igyekszik kamatoz­tatni, ami annyit jelent, hogy jö­vőre az ideinél nagyságrendek­kel bővebb gabonatároló tér áll majd rendelkezésre, s így az egyes tételeket akkor értékesít­hetik majd a külkereskedők, amikor a legkedvezőbb árat kí­nálják érte külföldön. (MTI) ZALAI HÍRLAP . Határnyitás Szeptember 2-án, szom­baton 8 és 20 óra között ideiglenesen ismét nyitva tart a Nemesnép és a szlo­véniai Kobilje (Kebele) közötti közúti határátkelő­­hely. Az átkelőt kizárólag magyar és szlovén állam­polgárok vehetik igénye, érvényes úti okmányok­kal. Kiállítás A megyeszékhelyi Me­cénás Galériában tegnap Horváth Miklósné zala­egerszegi nyugdíjas peda­gógus festményeiből, va­lamint a negyvenes évek­ben készített néprajzi és iparművészeti munkáiból nyílt kiállítás. A bemutató, amelyet Szabolcs Péter szobrászművész ajánlott az érdeklődők szíves fi­gyelmébe, szeptember 12- éig látható. Velencei Filmszemle A Lidón lévő filmpalo­tában ezúttal az esti gálán egyetlen jelentős politikus sem jelent meg, viszont a nyitófilm, Tony Scott „Vészriadó” című alkotása magától adódó ötletet adott az est fényének eme­lésére. A kritika által jó­­előre fanyalogva fogadott film egy amerikai atom­tengeralattjárón játszódik, a posztgorbacsovi kor le­hetséges konfliktusát fel­idézve: a jó amerikaiaknak az egykori Szovjetuniót visszasíró gonosz orosz nacionalistáktól kell meg­menteniük az emberisé­get. Fontos változások a közgyógyellátásban A kormány augusztus 25-ei döntésének értelmében szep­tember 1-jétől több szempont­ból szigorodik a közgyógyellá­­tási igazolványok felhasználá­sára vonatkozó rendelkezés. Ugyancsak ettől az időponttól lép hatályba a keresőképte­lenség és keresőképesség elbí­rálásáról, illetve annak ellen­őrzéséről szóló kormányren­delet. A közgyógyellátással kap­csolatos változások közül az egyik legfontosabb, hogy ezen­túl gyógyszert a közgyógyellá­­tott számára csak a beteg házior­vosa, illetve kezelőorvosa írhat fel. Más orvos csak akkor írhat fel a közgyógyellátási igazol­vány tulajdonosa számára gyógyszert, ha sürgős esetről van szó, vagy ha az illetékes doktorok nem elérhetők. A jog­szabály megszabja azt is, hogy a közgyógyellátott mindig csak ugyanabban, a maga választotta patikában válthatja ki gyógy­szerét — kivéve természetesen, ha ez valamilyen okból nem le­hetséges. A közgyógyellátási igazolványon a jövőben szere­pelnie kell a választott patika adatainak is. Bár nem a korábbi felülvizs­gáló főorvosi rendszert eleveníti fel, mégis a jelenleginél hatéko­nyabb táppénzellenőrzést tesz lehetővé, legalábbis a rendelet­­alkotók szándékai szerint, a ke­resőképtelenség elbírálásáról szóló kormányrendelet. A jog­szabály a táppénzbevétel rend­jén nem változtat, eltekintve at­tól, hogy a háziorvosi praxist nem folytató üzemorvosok ezentúl nem vehetnek táppénz­be beteget. Létrejön viszont egy kétszintű ellenőrzési rendszer. Az elsőbe a biztosító ellenőrző orvosai tartoznak, akik a tb-hez beérkezett adatok alapján, szú­rópróbaszerűen vagy a beteg, il­letve a munkáltató kérésére megvizsgálhatják a táppénzbe­vétel jogosságát, és akár felül is bírálhatják azt. Fellebbezni az ellenőrző orvosok döntése ellen még lehet, az eggyel magasabb szinten lévő, úgynevezett Főor­vosi Bizottság határozata azon­ban megváltoztathatatlan. (MTI) Egy levél a miniszternek Azonnali intézkedést, vala­mint érdekegyeztetést sürget a népjóléti miniszterhez írt csütörtöki levelében az Egész­ségügyben Dolgozók Demok­ratikus Szakszervezetének (EDDSZ) ügyvivő titkára. Gácsi Mária a szakszervezet nevében több fontos problémára is felhívja a tárca vezetőjének fi­gyelmét, hangsúlyozva: ameny­nyiben a kormány nem mutat kompromisszumkészséget, nem garantálható tovább az ágazati munkabéke. Az EDDSZ ügyvi­vő titkára ismételten felhívja a figyelmet a szeptember elsején életbe lépő új finanszírozási rendszer anomáliáira, illetve ar­ra, hogy a tb ígérete ellenére sem támogatja az intézményeket az üzem- és fogorvosok végkielé­gítésének kifizetésénél. (MTI)

Next