Zalai Hírlap, 1996. november (52. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-01 / 255. szám
2 ZALAI HÍRLAP Új sajtó- és reklámtörvényt (Folytatás az 1. oldalról.) Társaságára módosul) ügyvezető igazgatója a helyi lapok felértékelődéséről és egyre növekvő szerepéről beszélt. Megjegyezte: a médiapiacra is igaz az a mondás, hogy „gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan”. Mint mondta, a Magyarországon négy megyei (Vas, Zala, Veszprém, Fejér) és egy helyi (Dunaújváros) lapot megjelentető WAZ-csoport Németország egyik legnagyobb kiadója. Ezek az újságok önállóan működnek, a tulajdonos az eredményességet várja el tőlük. Követelmény azonban velük szemben a pártsemlegesség, a frissesség, az informálás, a vélemények ütköztetése és a lokalitás. Hozzátette: a WAZ vezetői tisztában vannak azzal, hogy minél inkább helyi egy lap, annál inkább számíthat az ottani olvasók érdeklődésére. A Magyar Lapkiadók Egyesületének képviseletében Győrffy István sajnálatosnak tartotta, hogy a reklámtörvény az idén már valószínűleg nem születik meg. Hiányolta az új sajtótörvényt is, mivel ma teljes a lapok kiszolgáltatottsága. Lassan nem lehet konfliktusokról írni, jegyezte meg, mert sikk lett pénzt keresni a sajtón. Ezzel szemben ott áll a lapok tájékoztatási kötelezettsége, vagyis jelenleg teljes a zűrzavar. A reklámpiacon az éles „vadkeleti verseny” megértő versenyzéssé alakul át—jelentette ki Radnai László, az Önszabályozó Reklám Testület (ORT) elnöke. A hirdetők, a reklámügynökségek jó része is felismerte, hogy a szakma veszít hosszú távon azzal, ha nem képes önkorlátozásra. Egyfelől érvényesülnie kell a kereskedelmi szólásszabadságnak, vélekedett Radnai úr. Azaz: amit legálisan gyártanak és forgalmaznak, azt hirdetni is lehessen. A reklám információ és befolyásoló eszköz, éppen ezért szükséges meghatározni azt, hogy a hirdetések „meddig mehetnek el”. Ennek érdekében az ORT kidolgozta a reklámozás önszabályozó alapkódexét. Törvény nélkül azonban az önszabályozás sem működik, ezért kell mielőbb korrekt jogszabályt alkotni. A székesfehérvári tanácskozás résztvevőinek egy csoportja. USA dollár és német márka (Folytatás az 1. oldalról.) programhoz, akkor az életszínvonal szilárdan emelkedhet, nem csökkennek tovább a reálbérek és a fogyasztás 1997-ben — mondotta. Előrejelzése szerint csökkenni fog a folyó fizetési és a kereskedelmi mérleg hiánya, s lassul az infláció. A folyó fizetési mérleget illetően kifejtette: annak egyensúlya helyett inkább tartós növekedést akar látni, amihez több beruházásra és tőkefelhalmozásra van szükség. Az éves szintre számított inflációt a jövő év végére az MNB 17 százalékosnak jövendöli. Surányi a háztartási energiaárak január 1. utáni emelését illetően kifejtette, hogy azt nem kell az infláció szerves részeként kezelni, egyszeri kiigazításról van szó. A drágulási ütem lassulása azt eredményezi majd, hogy mérséklődni fog a forint havi leértékelési rátája, amely jelenleg 1,2 százalékos. Surányi elmondta: 1997 első negyedévének vége után fogják felülvizsgálni a rátát, és dönteni csökkentéséről, amely nem lesz drámai. A bank más lépéseket is tesz azért, hogy a forintot hozzáigazítsa a nemzetközi piacokhoz — folytatta Surányi György. Január elsején megváltoztatja a forint árfolyamát meghatározó valutakosarat: a dollár 30 százalékos aránya változatlan marad, de az ECU-t a német márka váltja fel a fennmaradó 70 százalékos részben. (MTI) Beruházás helyett értékpapírMinden gyermek fontos! A családok terheinek csökkentése jegyében a költségvetésről A jövő évi költségvetés vitáját folytatta csütörtökön az Országgyűlés. Bauer Tamás (SZDSZ) a nap első felszólalójaként egyetértett az ellenzéki véleményekkel, amelyek a változatlanság költségvetéseként jellemezték a jövő évi büdzsé tervezetét, azonban ezt a javaslat erényeként említette. Abban szerinte a két koalíciós párt által a kormányprogramban is meghatározott gazdaságpolitika folytatódik, akkor is, ha már a jelenlegi kormány harmadik pénzügyminisztere nyújtotta be az előterjesztést. Egyik javaslatuk az adókedvezmény helyett a családi pótlék emelését szorgalmazza. A három- és többgyermekes családok 28 százalékának ugyanis nincs adóköteles jövedelme, így nem tudnák felhasználni az adókedvezményt. A felszólalást követő vitában Burány Sándor (MSZP) bejelentette: a szocialista frakció is amellett tette le voksát, hogy azt a 7,5 milliárd forintot, amit adókedvezményre szánt a kormányzat, inkább a családi pótlék emelésre fordítsák. Ez ellen szólt viszont Orosz István (MSZP), aki szerint a családi pótlék nem ösztönzi a gyermekvállalást. Bauer erre azzal riposztozott, hogy az SZDSZ minden gyermeket egyformán fontosnak tart és szerintük nem a gyermekvállalást kell ösztönözni, hiszen az a családok természetes törekvése, csupán a második és a harmadik gyermek vállalásának anyagi feltételeit kellene javítani. Szabad György (MDNP) egy olyan rendszer lehetőségéről szólt, amelyben bizonyos jövedelemhatárig családi pótlék, afölött pedig adókedvezmény érvényesülne. Dobos Krisztina (MDF) ugyanakkor arra helyezte a hangsúlyt, hogy a költségvetésből hiányzik az a felfogás, amely a legfontosabbnak a jövő generációt tekinti és ennek jegyében sokoldalúan segíti a családokat. Sándorffy Ottó (FKGP) felszólalásában azt állította, hogy a törvényjavaslat a képviselők, az ellenzék megtévesztésére törekszik. — Nem a Magyar Országgyűlés számára készült ez a javaslat, hanem a Valutaalapnak — állította a kisgazda szónok, amit többek között azzal támasztott alá, hogy a költségvetési törvény a GFS- rendszert alkalmazza, így az állam tartozásai és azok hatásai csak a vonal alatt jelennek meg. Úgy vélte, több ponton is megsérti a számviteli törvényt és alapelveket a javaslat, sőt kijelentette: az abban megjelenő felelőtlen vagyonkezelés kimeríti a Büntető törvénykönyv 298. paragrafusába hűtlen kezelés,ként nevezett bűntény alapos gyanúját. A kisgazda képviselő szerint Magyarország már felélte vagyonát, ezt azzal indokolta, hogy a törvényjavaslatban megjelölt hiány meghaladja a még meglévő 385 milliárd forintnyi értékesíthető állami vagyon eladásából elérhető készpénzes bevételek összegét. A felszólalást követő kétpercesekből álló vitában több szocialista képviselő is leszögezte, hogy nem lehet az ország vagyonának elfogyásáról beszélni, hiszen a privatizált cégek is részét képezik a nemzeti vagyonnak. A kisgazdák viszont aláhúzták: a magánosított cégek többsége nem a magyar államnak hoz a jövőben hasznot. A költségvetési vita lezárását követően a tb-törvény módosításához, az egészségügyi hozzájárulásról és az egészségügyi természetbeni ellátások finanszírozásának változásával kapcsolatos előterjesztéshez benyújtott módosító indítványokról együttesen beszélt Csehák Judit (MSZP), a szociális bizottság elnöke a törvényjavaslatok részletes vitájában, melynek vége egyben a csütörtöki ülés zárását is jelentette. A jövő héten szintén négynapos munkahete lesz a T. Háznak. (MTI) (Folytatás az 1. oldalról.) Összességében bruttó 51.429 forintos havi fizetésnél nem változnak a terhek, ennél alacsonyabb béreknél növekednek, magasabbaknál viszont csökkennek. Ezért kompenzációként a munkaerőpiaci alapból 2 milliárd forintot elkülönítenek — mondotta Draskovics Tibor, a Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkára az Országos Kereskedelmi Szövetség csütörtöki tanácskozásán. Hozzátette: a számokat a legutolsó, naprakész tervezet tartalmazza. Könnyít a vállalkozók helyzetén, hogy az adójóváírás mértéke jövőre 18 százalékról 20 százalékra, az azonnal leírható amortizációs keret 20 ezer forintról 30 ezer forintra növekszik, az átlagos vám mértéke pedig 5,4 százalékról 2,7 százalékra csökken. A hazai ipar viszont kétségtelenül nehezebb helyzetbe kerül a vámpótlék jövő évi megszűnésével. Az államtitkár szólt arról, hogy az utóbbi néhány évben az átlagos reáljövedelem 15 százalékkal, a nyugdíjak reálértéke 10 százalékkal csökkent. A kormánynak az volt a célja, hogy ezzel is a vállalkozások megerősítését szolgálja. A vállalkozók azonban nem ruháztak be, jövedelmüket nem fejlesztésekre fordították, hanem értékpapírokba fektették, s ezért a gazdaság fejlődése elmaradt a várttól. A tanácskozás résztvevői úgy vélték: a gazdaságirányítás túlzottan exportorientált, ezért nem remélik — a fellendülést hozó — belföldi fogyasztás növekedését. (MTI) Zalai hírlap A Zalai Hírlap Kiadói Kft lapja. Ügyvezető-főszerkesztő: Győrffy István. Felelős szerkesztő: Mihovics József. Lapszerkesztők: Fincza Zsuzsa, Török András. Rovatvezetők: Arany Horváth Zsuzsa, Kovács Ferenc, Marton Györgyi (kanizsai szerkesztőség vezető), Szente Ottó. Marketingvezető: Jakab Vilmos. Elektronikus szerkesztés: Zalai Hírlap Kft. Zalaegerszeg, Ady u. 62. Műszaki vezető: Takács Lajos (Magyar Médiaszerviz). Kiadó és szerkesztőség: 8901 Zalaegerszeg, Ady Endre u. 62. (ideiglenesen: Köztársaság u. 72.) Telefon: (92) 312-575. Fax: (92) 312-581. Titkárság: (92) 311-597, (92) 312-194. Telex: 33-276 — 8801 Nagykanizsa, Király u. 14.1. em. Telefon: (93) 310-814, (93) 311-150. Fax: (93) 310-226. Telex: 33-314 — 8360 Keszthely, Kossuth L. u. 33. Telefon: (83)312-360, (83) 314-283. Telex: 35-308 — 8960 Lenti, Zrínyi M. u. 4. Telefon: (92) 351 -002. — 8790 Zalaszentgrót, Dózsa Gy. u. 1. Tel.: (83) 360-013. Nyomtatás: Zalai Nyomda Rt. 8901 Zalaegerszeg, Gorkij u. 1. Telefon: 313-550. Felelős vezető: Somogyi Tibor ügyvezető igazgató. Terjeszti: Magyar Médiaszerviz Kft. 8901 Zalaegerszeg, Gorkij u. 1. Tel.: 310-813, 310-814. Terjesztési vezető: Szalai Csaba. Előfizethető a Magyar Médiaszerviz Kft-nél és a kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 495 Ft, negyed évre 1485 Ft, fél évre 2970 Ft, egy évre 5%-os kedvezménnyel 5643 Ft. ISSN 0133-0500. Index: 25-011. Példányszámúak valódiságát ndórt.• A HK hitelesíti. KRÓNIKA Egészségügyi adó várható (Folytatás az 1. oldalról.) még tart. A kormány döntése szerint a tb-járulék 39 százalékra csökken, de bevezetik a dolgozók után fizetendő 1800 forintos egészségügyi adót. A kabinet határozott arról is, hogy az állampolgároknak jövőre se lesz lehetőségük adójuk 1 százalékával — saját választásuk szerint — valamely fontos társadalmi célt közvetlenül finanszírozni. Ennek ugyanis még nincsenek meg a feltételei Magyarországon. Kiss Elemér beszámolt arról is, hogy a kormány elfogadta az Igazságügyi Minisztérium és a pénzügyi tárca javaslatát, amelyet az államháztartási törvény módosítására dolgoztak ki. A törvényjavaslat célja a Kincstár szerepének további fejlesztése. Ennek értelmében bővítenék a feladatfinanszírozást, a központi intézmények körében bevezetnék a nettó finanszírozást, és az ott dolgozók személyi juttatásait — készpénz helyett — bankátutalással fizetnék ki. Változik a tb-költségvetés készítésének eddigi rendje is, ugyanis kötelező lesz tartalék képzése. A törvényjavaslat létrehozza a kincstári biztos intézményét. Ilyen biztosokat azokba az intézményekbe kell majd kinevezni, amelyek hatvannapos tartozása meghalad egy bizonyos szintet. A kabinet kinevezte az ÁPV Rt. igazgatótanácsának két új tagját: Mészáros Jánost és Szabó Zsoltot. Kiss Elemér — hogy eloszlassa az MNB lemondott alelnökei körüli félreértéseket — felolvasta Surányi György levelét, amelyet a jegybank elnöke október 15-én intézett a kormányfőhöz. Ebben arról tájékoztatta a miniszterelnököt, hogy az MNB-n belüli vizsgálat megállapította a két alelnök felelősségét, ezért felelősségre vonásuk elkerülhetetlen. Surányi levelében arra kérte Horn Gyulát, hogy foglaljon állást a felelősségre vonás ügyében. (MTI) 1996. november 1., PÉNTEK Az OTP maradt Kanizsán a számlavezető bank (Folytatás az 1. oldalról.) véleményük szerint az UNIC ajánlata a kedvezőbb. A vita kezdetén Marton István, a pénzügyi bizottság elnöke arra kért választ: minek minősül az OTP kanizsai igazgatója által október 24-én írt levél, melyben többek között — a bizottságok álláspontjának ismeretében — azt írja, hogy „mindez azt sugallja, hogy önök már szinte előre eldöntötték a dolgot és nem akarnak az ajánlattevők között egyenlő feltételeket biztosítani”. Dr. Takács Anikó jegyző véleménye szerint ez kifogást jelent, s ha ezzel a testület egyetért, akkor pályázatot kell kiírni, de a számlavezető 1998. január 1-jéig az OTP marad. A képviselők úgy döntöttek, hogy nem veszik figyelembe az OTP levelét. Kalmár István, a gazdasági bizottság elnöke közölte: véleményük kialakításához minden szükséges információt megkaptak, ám képviselőtársai nem kaptak írásos előterjesztést, így a többség jószerivel nem tudja, hogy miről is kell dönteni. Ezt követően került sor az anyag sokszorosítására, s a technikai szünetben volt mód az áttanulmányozásra. A szünet után kaptak szót a pénzintézetek képviselői. Kovács Eszter, az UNIC Bank zalaegerszegi vezetője elmondta: 10 évvel ezelőtt kezdték el tevékenységüket, három éve foglalkoznak az önkormányzatok számlavezetésével, az idén eddig lezajlott 3 pályázatból kettőt nyertek meg Zalában. Dr. Polay József, az OTP helyi igazgatója kifejtette: hagyományosan jó a kapcsolatuk a várossal, gesztusként 6 százalékponttal csökkentették a város hitelkamatait, ami negyedév alatt 2,1 millió forint megtakarítást jelent. Több mint kétórás vita után került sor a szavazásra: egyik pénzintézet sem kapta meg a szükséges minősített többséget, így a 3. javaslat került elfogadásra, mely szerint továbbra is az OTP marad a város számlavezető bankja, s jövőre nem lesz kötelező pályázatot kiírni erre a tevékenységre. — mgy — Módosítások Keszthelyen Folytatólagos ülését tartotta meg tegnap a városházán a keszthelyi képviselő-testület. Ezúttal kerültek tárgyalásra a korábbi soros ülésen idő hiányában elnapolt ügyek. Hosszasan foglalkoztak a képviselők a közterület használatának szabályozásáról szóló rendeletet érintő módosító indítvánnyal. Az önkormányzatot ugyanis több kereskedelmi vállalkozó cég kereste meg közterületi mozgóárusítás folytatása iránti kérelemmel. Mint elhangzott: jelenleg is tart a Family Frost Kft. mozgóbolt üzemeltetési kérelmének elbírálása. Közterületi bérleti szerződés azonban nem köthető, mivel a jelenlegi önkormányzati szabályozás szerint a város területén mozgóárusítás nem folytatható. Mérlegelve a lakossági ellátás, a kínálatszínesítés, s a kiskereskedelmi árverseny különböző hatásait, a képviselő-testület elutasította a rendeletmódosító indítványt, úgy döntött, hogy a mozgóárusítást továbbra sem engedélyezi. Szigorították azonban az állattartásról szóló rendelet kutyatartásra vonatkozó részét. Az észrevételek szerint a szankcionálási eljárások megfelelnek a jogszabályi elvárásoknak, egyes előírások szigorítása azonban szükséges. Az ebek közterületen való tartásának feltételei közé került a szájkosár kötelező használata a mellékletben felsorolt fajták és azok keverékei esetében, s minden 13 kilónyi súlyt meghaladó kutyánál. Meg kell vizsgálni a gyepmesteri szolgálat javításának, és a kutyafuttatásra alkalmas hely kijelölésének lehetőségeit is. H. A. Tocsik kivár Tocsik Márta csütörtökön nem jelent meg az ügyével foglalkozó parlamenti vizsgálóbizottság előtt, annak ülése ugyanis egybeesett újabb rendőrségi kihallgatásával — közölte Szőgyényi József, a jogásznő ügyvédje. Mint elmondta: védencével az ügyészi szervekhez fordultak annak megállapítását kérve, hogy megalapozott-e az adócsalás, a számviteli törvény megsértése és zugírászat gyanúja miatt folytatott nyomozás. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. korrupciógyanús ügyeit vizsgáló parlamenti bizottság tegnapi ülésén egyebek között meghallgatták Réti Tamást, az ÁPV Rt. igazgatóságának tagját, aki az igazgatóság Tocsik-ügyben hozott döntéseinél nemmel szavazott. Réti Tamás hangoztatta: a Tocsik-ügy nem történhetett volna meg, ha az ÁPV Rt. törvényi helyzete rendezett lett volna. Véleménye szerint az ÁPV Rt. apparátusát kézivezérlés működtette, amit ő az állami akarat megnyilvánulásának tulajdonított. Kijelentette: nem tudja elképzelni, hogy a részvényesi jogok gyakorlója ne tudott volna a kialakult helyzetről, sőt feltételezi Suchman Tamás személyes érintettségét. Hangoztatta: félti állását az ügyben játszott szerepe miatt. (MTI)