Zalai Hírlap, 1996. december (52. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-02 / 281. szám

2 ZALAI HÍRLAP És a főpénztárnok ügye?Kevés a felkészült szakember Az Állami Számvevőszék jelentése az EU-csatlakozásról A kormány megtette a szük­séges intézkedéseket Magyaror­szág EU-csatlakozásának elő­készítésére, az ez év közepéig felállított irányítási struktúra al­kalmas az integráció folyamatá­nak kézben tartására. Ezt állapí­totta meg az Állami Számvevő­­szék vizsgálata, amelyet a vi­segrádi országok számvevőinek 1994 októberében született megállapodása alapján végez­tek el. A nemrégiben elkészült je­lentés szerint hazai forrásokból Magyarország 1994-95-ben kö­zel 4,7 milliárd forintot fordított az előkészítésre, 1996-97-ben ez az összeg várhatóan eléri a 7 milliárdot. A hazai mellett igen jelentős — s egyre növekvő—a külföldi források aránya: 1997-ben a külföldi támogatás elérheti az összes forrás 34 százalékát. Eb­ben nagy szerepe van annak is, hogy 1995-től átalakult a PHARE-program célrendszere, vagyis előtérbe került az ország integrációs törekvéseinek támo­gatása. Idén az integrációs feladatok forrásainak 7 százaléka szárma­zik elkülönített állami alapok­ból, az önállóan gazdálkodó in­tézmények ráfordításai 3 száza­lékot tesznek ki. Az előkészületi kiadások kö­zött legkevésbé a személyi jutta­tások mértéke nő, évente 20-30 százalékkal, ami alig haladja meg az inflációt. Jelentős vi­szont a dologi kiadások (ezen belül a kapcsolattartás és a for­dítások költségei), illetve a fel­halmozásra (általában számítás­technikai és telekommunikációs fejlesztésre) fordított összegek növekedése. A jelentés foglalkozik a csat­lakozás előkészítésének szemé­lyi hátterével is, és megállapítja: a vizsgált intézmények (Minisz­terelnöki Hivatal, minisztéri­umok, MTA, Gazdasági Ver­senyhivatal, KSH, MNB, illetve a Magyar Köztársaság Ügyész­sége és a Legfelsőbb Bíróság) nem rendelkeznek elegendő, a feladatra megfelelően felkészült munkatárssal. Különösen a szakmai nyelvismeret hiánya okoz problémát. Ebből következően — a köz­lekedési, a külügyi tárca és az Akadémia kivételével — ala­csony az integrációval teljes munkaidőben foglalkozó sze­mélyek száma. (MTI) A szakszervezetek a Magyar Szocialista Párt stratégiai szö­vetségesei akkor is, ha a napi kormányzati munka során gyakran konfliktusok és viták jellemzik a viszonyt — jelen­tette ki Baja Ferenc, az MSZP választmányának elnöke szombaton, a testület ülése utáni sajtótájékoztatón. A tanácskozás fő napirendi pontja az MSZP és a szakszer­vezetek viszonyának megvitatá­­­sa volt, az eszmecserén részt vettek és felszólaltak négy kon­föderáció — az MSZOSZ, az Értelmiségi Szakszervezeti Tö­mörülés, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, illet­ve az Autonóm Szakszerveze­tek Szövetsége­­ vezetői is. A választmányi elnök szerint az előző kormányzati ciklus so­rán olyan törvénykezési elgon­dolások is felvetődtek, amelyek a szakszervezetek létét fenye­gették volna, és kísérletek tör­téntek pártpolitikai alapon szer­veződő új konföderációk létre­hozására.­­ Az MSZP viszont partneri viszonyra törekszik va­lamennyi érdekvédelmi szerve­zettel és nagyrészt ennek kö­szönhető, hogy a nagyarányú re­álbércsökkenés és az állami tu­lajdon jelentős részét lebontó gazdaságpolitika ellenére sike­rült Magyarországon megőrizni a társadalmi nyugalmat — hangsúlyozta Baja Ferenc. Hegyi Gyula országgyűlési képviselő, választmányi tag el­mondta: a tanácskozáson konk­rét kérdéseket is megvitattak a szakszervezeti vezetőkkel. Ők egyébként köszönetet mondtak az MSZP-nek, amiért kiállt azért, hogy a szociális jogálla­miság fogalma és az érdek­­egyeztetés intézménye bekerül­jön az alkotmánykoncepcióba, és szorgalmazták, hogy az Euró­pai Szociális Charta épüljön be a magyar jogrendszerbe. Sürget­ték, hogy törvényi garanciákkal szüntessék meg az érdekvéde­lem kiépítésének ellehetetlení­tését, amely számos privatizált céget jellemez. A szakszerveze­tek nehezményezték, hogy nem minden szocialista polgármes­ter és önkormányzati vezető vi­szonyul megfelelő módon az ér­dekvédelmi szervezetekhez. Hegyi Gyula hozzátette: a szoci­alista párt nyitott valamennyi konföderáció felé, azt viszont az egyes szakszervezeteknek ma­guknak kell eldönteniük, hogy milyen formában képzelik el az együttműködést. Szabó Iván elnök maradt (Folytatás az 1. oldalról.) A délelőtti nyilvános ülésen Szabó Iván pártelnök elemezte a belpolitikai helyzetet. Szavai szerint a mai belpolitikai élet vi­tái a kormány jóvoltából ,­kicsi­nyes pozícióharcokról, pénz­ügyi tranzakciókról szólnak, a lényegi kérdések cinkos megke­rülésével”. Az ország jövőjét el­döntő kérdésekről szólva a párt­elnök többek között arról be­szélt, hogy készülni kell az in­tegrációra, de meg kell érteni: nem az az igazi kérdés, mibe fog ez nekünk kerülni, hanem az, „van-e újabb 1100 évre mandá­tumunk a Kárpát-medencében”. A közeljövő feladatait vázolva Szabó Iván arról szólt: a Nép­pártnak minél több emberhez kell eljuttatnia a kibontakozást felvázoló programtéziseit, hite­lesen elmagyarázni azok végre­hajtásának eszközrendszerét, visszaadni a választópolgárok hitét abban, hogy van esély eredményesen beleszólni saját sorsuk alakulásába. Szabó Iván a továbbiakban röviden elemez­te a Néppárt elnökségének és parlamenti képviselőcsoportjá­nak a megalakulás óta eltelt ki­lenc hónapban végzett tevé­kenységét. A küldöttek két tartózkodás mellett elfogadták a párt alap­szabályát. Az alapszabály jelen­tős különbséget mutat más pár­tok hasonló dokumentumaitól. Nem hozza létre az országos vá­lasztmány intézményét, hanem az elnökségre és az országos küldöttgyűlésre bízza a választ­mányi funkciók gyakorlását. Délután zárt ajtók mögött vi­tatta meg az országos küldött­­gyűlés a Néppárt „virágzó or­szágot­­ alkotó emberekkel” című alapprogramját. A küldöt­tek arra hatalmazták fel az el­nökséget, hogy a vitában elhang­zottak kiegészítésével 15 napon belül készítse el a végleges szö­veget. A programról folytatott vita után titkos szavazással meg­választották a párt új elnökét. Az érvényes szavazatot leadó kül­döttek közül 119-en Szabó Iván­ra, a jelenlegi elnökre adták a voksukat, míg 31-en Pusztai Er­zsébetre, a másik elnökjelöltre szavaztak. Az első országos kül­döttgyűlés megválasztotta a 11 tagú elnökség 10 tagját. A testü­let tagja lett: Barsiné Pataky Etelka; Farkas Gabriella; Je­szenszky Géza; Katona Tamás; Kónya Imre; Pusztai Erzsébet; Raskó György; Szabó József; Zsigmond Attila és Zsebők La­jos. All. elnökségi tagot több szavazási forduló után, határo­zatképtelenség miatt nem tudták megválasztani a küldöttek. KRÓNIKA HÍR(MOR)ZSÁK • A svájciak 51,7 százaléka vasárnap népszavazáson utasí­totta el a jobboldali Svájci Nép­pártnak a menedékjog szigorítá­sára tett indítványát. A szava­zóknak mindamellett 48,3 szá­zaléka egyetértett azzal, hogy az illegálisan Svájcba beutazó me­nekültek számára ne indulhas­son menedékjog engedélyezé­sére eljárás, hanem azonnal uta­sítsák ki őket az országból. • Az Arab Liga vasárnap Kairóban rendkívüli értekezle­tet tartott az izraeli telepítések­ről, és ezen felszólította a nem­zetközi közösséget, hogy vonjon meg minden pénzügyi támoga­tást a megszállt palesztin, illetve szíriai területeken létesített zsi­dó településektől. Az állandó képviselők testülete nem foglalt állást Szíria azon követeléséről, hogy az arab világ fagyassza be a kapcsolatok normalizálását Izraellel. • Nyugati diplomaták pró­bálnak közbenjárni a szerb hely­­hatósági választások körül ki­robbant súlyos belviszály le­­csendesítése érdekében — je­lentette belgrádi forrásokra hivatkozva vasárnap a londoni rádió. A BBC úgy tudja: a nem­zetközi közvetítőknek a szerb hatóságok bepillantást enged­nek az eredeti választási jegyző­könyvekbe, s felkérik őket, hogy azok alapján véleményez­zék a voksolás eredményét. • Vasárnap reggel óta alig lehet hallani az egyetlen függet­len belgrádi rádióadó, a B 92 adását: a tizenegyedik napja tartó belgrádi tüntetésekről egyedüliként beszámoló rádió adását mind erősebben zavarja egy adóállomás, amely állítólag a Szerbiai Szocialista Párt épü­letén van. • Borisz Jelcin egészségi ál­lapota stabil és felépülése rend­ben halad. Ezt az orosz elnökön november elején szívműtétet végrehajtó Renat Akcsurin pro­fesszor közölte szombaton. A szívsebész, akit az ITAR­­TASZSZ idézett, hangsúlyozta: az elnök állapotával kapcsolat­ban „kívánni sem lehetne job­bat”. • Minden idők egyik legna­gyobb, brit célpontok megsem­misítésére szánt pokolgépének bizonyult az a robbanószerke­zet, amelyre a hét végén bukkan­tak az északír rendőrök Armagh város katonai támaszpontjának tőszomszédságában. A szombat este nyilvánosságra hozott első szakértői jelentés szerint a szer­kezet egy tonnánál is több rob­banószert tartalmazott, vagyis kétszer annyit, mint az IRA-tűz­­szünet felrúgása óta bevetett legnagyobb szerkezet, a Man­chester belvárosát június köze­pén romba döntő 500 kilogram­mos töltet. • Ausztria ezeréves jubileu­mán „német nacionalista tábor­hoz tartozóként” körülírt, Bur­­schenschaftnak nevezett neoná­ci szervezet tagjai tartottak meg­emlékezést szombaton a bécsi Hofburgban. Továbbra is Thürmer Gyula A Munkáspárt XVII. kong­resszusa vasárnap ismét Thürmer Gyulát választotta el­nökéül. Zinner György szóvivő az MTI-nek beszámolt arról, hogy a kongresszus szombaton az el­ső munkanap végén határozat­ban fogadta el „A Munkáspárt­tal a XXI. századba” című rövid távú programot. A kongresszus úgy határozott, hogy 1997. janu­ár 1-jétől a Munkáspárt fel­mondja az intézményes, szerve­zett, illetve kötelezettségválla­lást jelentő együttműködést a szocialista párttal önkormány­zati kérdésekben. (MTI) Rendkívüli frakcióülést tartott vasárnap a Kereszténydemokrata Nép­párt parlamenti képviselőcso­portja. Isépy Tamás frakcióvezető arról számolt be, hogy nem ke­rült szóba az országos választ­mány soron következő tisztújító ülésének összehívása. (Latorcai János választmányi elnök szom­bat délután 24 óra gondolkodási időt kért azt követően, hogy az országos elnökség felkérte: de­cember 14-15-ére hívja össze az országos választmányt.­ A frak­cióvezető ezzel kapcsolatban megjegyezte: korainak tartja a decemberi időpontot. (MTI) Áprilisban, Lakiteleken (Folytatás az 1. oldalról.) A nemzetközi politikai pár­beszéden megfogalmazódott: az Európai Unióhoz és a NATO- hoz csatlakozni kívánó orszá­goknak létérdeke, hogy ne egy­mással rivalizálva, hanem egy­mással együttműködve integrá­lódhassanak. E felismerésből adódóan talált kedvező vissz­hangra a jelenlévők körében az MDF elnökségének a találkozó ideje alatt kiadott, egy európai demokratikus fórum létrehozá­sát indítványozó felhívása. Le­­zsák Sándor pártelnök kezde­ményezésükről szólva az MTI munkatársának elmondta: amint egy repülőgép sem tud részei­ben a levegőbe emelkedni, ugyanúgy a közép-kelet-euró­­pai térség sem tud felemelkedni, ha ezt csak egyes részei tehetik. Biztató jel, hogy a közelmúltbe­li választások szerint a demok­ratikus átalakulás útjára lépett államok közül több országban már sikerült megállítani a szoci­alista restaurációs törekvéseket. A konzervatív erőknek azonban — kormányban vagy ellenzék­ben — az integráció bővítése te­rén is sajátos feladataik vannak. Meg kell találni azt a minimu­mot, amely mentén a közép-ke­­let-európai országok nemzeti gazdasági, társadalmi program­jai egymáshoz illeszthetők. Fel kell tárni a közös gondokat, ke­resni azokat a máshol is haszno­sítható megoldásokat, amelyek megteremtik a volt szocialista országokban a gazdasági növe­kedés feltételeit, gátat vetnek az elszegényedésnek. Ebben a fo­lyamatban nélkülözhetetlenek az olyan konzultációs lehetősé­gek, mint amilyen az európai de­mokratikus fórum létrehozásá­val veszi kezdetét. Az Európai Demokrata Fó­rum néven induló nemzetközi szerveződés jövő év áprilisában Lakiteleken alakul meg. Ezen a tanácskozás-sorozaton Közép- Kelet-Európa keresztény-kon­zervatív és nemzeti liberális pártjainak politikusain kívül ci­vil szervezetek, érdekvédelmi egyesületek képviselői is részt vesznek. A cél az, hogy a találkozók végén körvonalazódjanak a vál­ságkezelés felgyorsításának le­hetőségei, módjai. A térség or­szágainak közös érdeke ugyan­is, hogy az európai csatlakozás küszöbére ne kiszolgáltatottan, a gazdasági-társadalmi átalaku­lás megrázkódtatásaival küsz­ködve, hanem a nehézséget már legyőzve jussanak el. Az első la­kiteleki, illetve a későbbi len­gyelországi majd horvátországi párbeszéd során egyebek között szó lesz az autonómia-model­­lekről, valamint a térség bizton­ságáról, az idegenrendészeti tennivalókkal kapcsolatos té­mákról — mondotta végezetül Lezsák Sándor. (MTI) 1996. december 2., HÉTFŐ Tisztázzák a fogalmakat! Nemzetközi Környezetbiztonsági Konferencia Göncz Árpád köztársasági el­nök nagy jelentőségűnek nevez­te a Közép- és Kelet-Európai Környezetfejlesztési Intézet által összehívott nemzetközi környezetbiztonsági konferen­ciát. Az államfő úgy vélte: az összegyűltek egyik lényeges feladata, hogy tisztázzák a fo­galmakat, mert nemzetközi ösz­­szefogás, összehangolt védeke­zés csak akkor valósulhat meg, ha a különböző országok képvi­selői azonos megfogalmazáso­kat használnak. Mint ismeretes, a szombaton kezdődött kétnapos tanácskozás elsősorban a biztonságpolitika és a környezetvédelem kapcso­latát, a rendvédelmi szervek ka­tasztrófa-elhárításban játszott szerepét viszgálja. A délelőtt fo­lyamán a svéd és a német gya­korlatról volt szó, majd a ma­gyar rendvédelmi szervek kép­viselői tartottak előadásokat. A Magyar Honvédség előírá­sai is igen szigorú normákat tar­talmaznak. Még háború esetén is tilos például fojtó, mérgező gázok, valamint a környezetet maradandóan károsító eszközök használata — derült ki Szalai István hadműveleti főcsoportfő­nök előadásából. A tanácskozás résztvevői megállapodtak egy nemzetközi környezetbiztonsági központ létrehozásában A konferencia zárónyilatkozatot fogadott el, amelyben leszögezik: a központ a Partnerség a békéért céljait tá­mogató, a NATO környezetvé­delmi csoportjával szoros kap­csolatot fenntartó intézmény lesz. Megegyeztek abban is, hogy a kétnapos tanácskozást egy so­rozat első állomásának tekintik, s azt a jövőben évenként meg­rendezik. A konferenciák ugyanazzal a globális céllal, ne­vezetesen a környezet biztonsá­gának megteremtésével, min­den alkalommal más részkér­dést vitatnak majd meg. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az általános bizton­sági, a katonai biztonsági és kör­nyezetbiztonsági kérdésekben létjogosultsága van a civil kez­deményezéseknek. (MTI) A WAZ is érdeklődik... Az MTV2 koncessziójára pályázni szándékozó West­deutsche Allgemeine Zei­tungsgruppe (WAZ) lapcso­port és a társpályázó TF1 francia tévéállomás is osztja azt a véleményt, hogy túl ma­gas a magyar tévécsatorna koncessziójára meghirdetett, 53 millió dollárnak megfelelő díj — közölte Kázmér Judit, a decembertől Pannon Lapok Társasága néven szereplő lap­csoport ügyvezetője. Kázmér Judit az MTI-nek el­mondta még, hogy az 1,1 milli­árd forintos befektetett va­gyonnal rendelkező magyar cégcsoport német tulajdonosa a WAZ a TF1 francia tévétársa­sággal együtt szándéknyilat­kozatot írt alá az MTV2 csator­na koncessziós megpályázásá­ról.­­ A WAZ, amely 11 százalé­kos részesedéssel bír az egyik legnépszerűbb német nyelvű té­véállomásban,az RTL-ben, egy­általán nem ragaszkodik ahhoz, hogy többségi tulajdont szerez­zen az MTV2-ben, sőt annak ör­vendene, ha a tévécsatorna többségi magyar tulajdonban maradna — nyilatkozta a ügy­vezető asszony. (MTI) (A PLT-vel kapcsolatos to­vábbi közlendőink a 6. oldalon.) ­----------------------------Zalai Hírlap----------------------------, A PANNON LAPOK TÁRSASÁGA tagja Ügyvezető-főszerkesztő: Győrffy István Felelős szerkesztő: Mihovics József. Lapszerkesztők: Fincza Zsuzsa, Török András. Rovatvezetők: Arany Horváth Zsuzsa, Kovács Ferenc, Marton Györgyi (kanizsai szerkesztőségvezető). Kiadja a Zalai Hírlap Kiadói Kft., felelős kiadó a kft. ügyvezető igazgatója. Kiadó és szerkesztőség: 8901 Zalaegerszeg, Ady u. 62. Tel.: (92) 312-575. Fax: (92) 312-581. Titkárság (92) 311 -597 — 8801 Nagykanizsa, Király u. 14.1. em. Tel.: (93) 310-814, (93) 311 -150. Fax: (93) 310-226 — 8360 Keszthely, Kossuth u. 33. Tel.: (83) 312-360—8960 Lenti, Zrínyi u. 4. Tel.: (92) 351-002 — Zalaszentgrót, Dózsa u. 1. Tel.: (83) 360-013. Hirdetés, terjesztés, műszaki előállítás PANNON LAPOK TÁRSASÁGA Kft. 8901 Zalaegerszeg, Ady u. 60. Tel.: (92) 313-751. Ügyvezetők: Kázmér Judit, Gyerák András. A lapcsoport hirdetési vezetője: Sásdi András, 8200 Veszprém, Házgyári u. 12. Tel.: (88) 406-565. Zala megyei marketingvezető: Jakab Vilmos 8901 Zalaegerszeg, Ady u. 62. Tel.: (92) 312-575. Műszaki vezetők: Tantalics József (lapcsoport), 8901 Zalaegerszeg, Ady u. 60. Tel.: (92) 313-751. Takács Lajos (Zalai Hírlap), tel.: (92) 312-575. Terjesztési vezetők: Németh János (lapcsoport) 8000 Székesfehérvár, Honvéd u. 8. Tel.: (22) 340-258. Zala megye: Szalai Csaba 8901 Zalaegerszeg, Gorkij u. 1. Tel.: 310-813. Budapesti Médiaképviselet: Sándor Attila 1117 Budafoki u. 111. Tel.: (1) 204-4352. Nyomtatás: Zalai Nyomda Rt. 8901 Zalaegerszeg, Gorkij u. 1. Tel.: (92) 313-550. Felelős vezető: Somogyi Tibor ügyvezető igazgató. A Zalai Hírlap előfizethető a Pannon Lapok Társasága Kft-nél és a kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 495 Ft, negyedévre 1485 Ft, fél évre 2970 Ft, egy évre 5%-os kedvezménnyel 5643 Ft. ISSN 0133-0500. Index: 25­ 011. Példányszámunk valódiságát a MATESZ hitelesíti. - ---------------------------------------------------------------------------------------------------------zsuz.-

Next