Zalai Hírlap, 1997. január (53. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-02 / 1. szám

2 ZALAI HÍRLAP Merénylet történt HebronbanSzámonkérhetőbb (Folytatás az 1. oldalról.) Dzsibril Radzsub palesztin biztonsági főnök az izraeli rádi­óban nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a palesztinok nem enged­hetik meg maguknak, hogy az incidens meggátolja őket céljaik elérésében. Szaeb Erakat, a pa­lesztin tárgyalóküldöttség veze­tője pedig úgy vélekedett, hogy a merénylet bebizonyította: a palesztinoknak jó okuk van ra­gaszkodni biztonsági garanci­ákhoz a lakosság védelmében. Gaby Ofir tábornok, a cisz­­jordániai megszálló izraeli erők parancsnoka megerősítette, hogy a merénylő katona volt, és őrizetbe vették. Egyúttal remé­nyének adott hangot, hogy olyan helyi incidensről van szó, amely nem lesz befolyással a hebroni megállapodás sorsára. A merénylet fokozta a fe­szültséget Hebronban, az utolsó nagyobb, még izraeli kézen lévő ciszjordániai palesztin város­ban. A részleges kivonulásról szóló egyezményt korábbi je­lentések szerint kedden vagy szerdán írta volna alá Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő és Jasszer Arafat, a palesztin Au­tonómia Tanács elnöke, de a ta­lálkozót kedden elhalasztották. □ Jasszer Arafat palesztin veze­tő szóvivője útján elítélte a me­rényletet, és felszólította Izraelt, hogy a békefolyamat megőrzése érdekében vessen véget az ilyen cselekményeknek. Benjamin Netanjahu telefo­non beszélt Arafattal, elítélve a véres akciót, és együttérzését fe­jezve ki az áldozatoknak. Az iz­raeli kormányfő önmérsékletre hívta fel a hebroni palesztinokat és zsidókat az „együttműködés korszakának megteremtése” ér­dekében. Arafat Hoszni Muba­rak egyiptomi elnökkel is be­szélt telefonon, tájékoztatva őt az incidensről. A sebesülteket befogadó heb­roni Ahli kórház előtt több tucat palesztin gyűlt össze, és kövek­kel dobálták az izraeli katoná­kat. Számos palesztin jelentke­zett véradásra, mások Hebron utcáin tüntettek, mielőtt a ható­ságok kijárási tilalmat rendeltek volna el a város nagy részében. A merénylő a Jeruzsálemtől keletre fekvő Maalé Adumim zsidó településről származik. Koszon a jövő Részlet Göncz Árpád újévi beszédéből Tudom: a múlton — hazánk múltján — immár nem lehet változtatnunk, hiszen szervesen beépült a jelenünkbe. S bár egyre távolabbról, de hatni fog a jövőnkre is. A távoli jövőnk még ködbe burkolódzik. Mégis úgy érzem, 1997-ben határvo­nalra értünk, ahol már ránk köszön a jövő. És búcsút vesz tő­lünk a múlt. S ha holnap ugyanazokkal a gondokkal kell is még küzdenünk, mint tegnap, ha az idő—a térképpel ellentétben— vörös vonallal megrajzolt határt nem ismer, akkor is úgy hi­szem, most dereng fel előttünk láthatóan az a választóvonal, amely átalakulásunk véglegességét, közgondolkodásunk vál­tozását többrendbéli múltjaink halványultát jelzi. Ezt kinek­­kinek a szíve joga sajnálnia, vagy a szíve joga örülnie neki. A jelennel—a gazdasági összeomlás közvetlen fenyegeté­sével—az ország kormánya húsz hónappal ezelőtt kényszerí­tően szembesült. A válság gyökere igen mélyre nyúlt, jóval a rendszerváltás előtt kezdődő eladósodásig. A piacát vesztett, piac- és tulajdonváltásra kényszerült gazdaság háborús vesz­teséggel fölérő leértékelődéséig. És ennek következtében a több mint egyharmados termeléscsökkenésig. A majd két évti­zedes adósságból fedezett, inflációt gerjesztő életszínvonal­politikáig. Ami mind köztudott volt, de mindeddig senki nem mert a következményeivel szembenézni. A válság elhárítása kényszerűen goromba volt, s mert vég­letes takarékosságot diktált, társadalmilag igencsak költsé­ges: árát elsősorban a kiszolgáltatottak, a bérből-fizetésből élők és a nyugdíjasok fizették meg. A gazdaságra e méregerős orvosság úgy hatott, ahogyan egy, már kishíján érett piacgaz­daságra hatnia kellett: recsegve-ropogva bár, de helyreállt az egyensúlya. A válságon túljutottunk. Sikerült elvágnunk a gyökereit. Még ha ezt a kiszolgáltatottak egyelőre nem is érzik. Épp ezért, most azoknak vagyunk kötelesek az ország erkölcsi adósságát, ha fokozatosan is, de elsőként visszafizetni, akik a válság elhárításáért a helyzetüknél fogva a legtöbbet áldoz­ták. Az ország adósságának, a költségvetés hiányának, fizetési kötelezettségeinek csökkenésével mind több és több jut legége­tőbb tennivalóinkra, a közoktatás, egészségügy, szociális ellá­tás, bűnüldözés korszerűsítésére és fejlesztésére. Bárki legyen is kormányon. Elmondhatjuk hát: az átalakulás első szakasza lezárult. A magánosítás a vége felé jár, a gazdaság — ha az állami fej­lesztési stratégiát nem is nélkülözheti—önjáróvá lett. Lassan ismertté válnak, és hiszem, hogy bezárulnak a visszaélésekre módot adó joghézagok és kialakulnak a szilárd gazdasági ér­dekviszonyok. Amelyek nemcsak megkövetelik, de ki is kény­szerítik az üzleti és közéleti tisztességet. Jobban, mint bármi rendőrhatóság. Valami egészséges türelmetlenség hatja át és sarkallja a társadalmat. Igaz, ugyanakkor fékezi is valami másik, egész­ségtelen türelmetlenség. Amely nem képes, nem hajlandó sem felismerni, sem elismerni bármi sikert. Csak lefitymálni, meg­kérdőjelezni, tagadni, de azt készségesen. Kivált a másét. Igaz, érthető és természetes, hogy új és régi egyazon szervezet, egy­azon társadalom keretében kioltani igyekszik egymást. De egy biztos: az új az, ami győzni fog. A természet törvényei szerint. Mert az a jövő. Kár hát fékezni a kibontakozását. KRÓNIKA 1997. január 2., CSÜTÖRTÖK Moszkva sértve érzi magát Jelcin orosz elnök külpolitikai tanácsadója jelezte: Moszkva nagyszabású diplomáciai offenzívát tervez a NATO-bővítés el­len és az orosz elnök nyugati vezetőkkel tartandó találkozóin a kilátásba helyezett kiszélesítés lesz a kulcskérdés. Bővítés ese­tén Moszkva megszigoríthatja a vízumszabályokat. Az elnök tanácsadója közöl­te: Borisz Jelcin egyik legfőbb külpolitikai célkitűzése „a NA­TO keleti bővítésére irányuló koncepció leküzdése”. Ez lesz a vezető téma Jelcin és Helmut Kohl német kancellár szombati megbeszélésein. Ugyancsak en­nek a kérdésnek akarja szentelni Jelcin Jacques Chirac francia elnökkel esedékes januári talál­kozóját.­­ Széleskörűen meg akarja vitatni a témát Bill Clinton amerikai elnökkel is a márciusra beütemezett orosz— amerikai csúcsértekezleten. Rjurikov ugyan nem beszélt ró­la, de moszkvai diplomáciai kö­rökben tudni vélik. Jelcin az év elején találkozni készül John Major brit kormányfővel is. Rjurikov utalt arra, hogy nem csupán a biztonság szempontjai, hanem egyfajta sértettség is ve­zérli Moszkvát.­­ A szövetség kiszélesítését nem csupán potenciális biztonsági fenyege­tésnek tartjuk, hanem a NATO- országok részéről Oroszorszá­got ért sértésnek is. (MTI) Naponta 2,5 millió csomag A Federal Express 1996-os évi eredményei Magyarországon A világ egyik legnagyobb szállítási vállalatának, a Federal Expressnek magyarországi kép­viselője a Royal Express Kft. az idén közel 400 millió forintos forgalommal számol. A múlt évben, 1996-ban a cég forgalma 300 millió forintot tett ki. Megbízóik között van a ma­gyarországi IFOR-bázis, szá­mos külföldi követség, nemzet­közi intézmény, valamint több száz vállalat. A 100 százalékban magyar tőkével működő cég használja a Federal Express szá­mítógépes világhálózatát, így a világ 220 országába vállalnak szállítást. Magyarországon az idén újabb képviseleti irodákat, nyitnak több városban. Az össz­­forgalmon belül a nemzetközi futárszolgálat részesedése eléri a 65 százalékot. Emellett belföl­di szállítmányozással is foglal­koznak. A Royal Express Kft. a hazai futárszolgálati piacon a negyedik helyet foglalja el. Az USA-beli Federal Exp­ress üzleti partnereinek lehető­sége van arra, hogy a szállítmá­nyok fuvarköltségét a célállo­máson egyenlítsék ki, amennyiben a címzett vagy a feladó rendelkezik Fedex Account Number-rel. Ezt a le­hetőséget a budapesti Royal Express is biztosítja a magyar­­országi megrendelőknek. A Fe­deral Express naponta 2,5 millió csomagot szállít a világ minden részére, évi forgalma eléri a 10 milliárd dollárt. Több mint 550 saját repülőgéppel rendelkezik, és 325 repülőtérrel áll kapcso­latban. Béke a megbocsátás útján II. János Pál pápa az újév al­kalmából a világot békére szó­lította fel, amelyet — mint mondta — a megbocsátás út­ján lehet elérni. A római Szent Péter baziliká­ban tartott ünnepi misét a katoli­kus egyház hagyományosan ja­nuár 1 -jén tartott Béke világnap­jának szentelték. Újévi imájá­ban, a Szent Péter téren összegyűlt mintegy húszezer ember előtt a pápa arra emlékez­tetett, hogy „a bosszú és erőszak mindig új bosszút és új erősza­kot szül”. A béke a megbocsátásra való készségből születik, s ez nem csak a hívőkre, hanem minden jó szándékú emberre vonatko­zik — mondta egyebek között II. János Pál. Újévi üzenetében a katolikus egyházfő bírálta a fokozódó ma­terializmust és az emberi élet növekvő semmibevételét, to­vábbá hogy sok embert diszkri­­minálnak faja, neme, nemzeti­sége vagy éppen szegénysége miatt. A pápa békeüzenetében mél­tatta az ENSZ hozzájárulását a béke helyreállításához és fenn­tartásához. (MTI) (Folytatás az 1. oldalról.) A központi bank és a költség­­vetés közötti elszámolások vál­toztatása közgazdasági, azaz a folyamatok tartalmát érintő ér­telemben nem változtathatja meg az államháztartás kimuta­tott egyenlegét. Az átállás során a tartalmi változatlanság mellett nem biztosítható, hogy a kimu­tatott költségvetési hiány szük­ségszerűen megegyezzen az át­váltás elmaradása esetén várha­tó hiánnyal. Ennek az az oka, hogy a költségvetés és a köz­ponti bank nem azonos szemlé­letben számolja el bevételeit és kiadásait. A tervezett csere a GDP 0,1 százalékának megfele­lő mértékben befolyásolja a költségvetés hiányát. Miközben igaz az, hogy a költségvetés ka­matkiadásai egy százalékkal nö­vekednek a GDP százalékában, az átváltás következtében a GDP 0,9 százalékával javul az MNB költségvetési befizetése, így tulajdonképpen egy átcso­portosítás történik a kamat­­egyenleg és az MNB-befizeté­­sek között, melyet jól mutat, hogy a kamatkiadások és az MNB együttes egyenlegét, és így a teljes költségvetési hiányt lényegében nem befolyásolja a tranzakció. A múlt évben kibocsátott ál­lampapírok egy jelentős része — 420 milliárd forintnyi — a nullás állományból átalakított, évenkénti kamatfizetésű. A ka­matfizetések az idei kamatki­adásokat növelik. A kincstár­­jegy-portfólióban bekövetke­zett hosszú lejáratok javára történt szerkezeti változás ked­vezően befolyásolta a múlt évi kamatterheket az idei esztendő­höz viszonyítva. A költségvetés által kifizetett kamatok egy része a jegybank bevételeit, és így eredményét ja­vítja, míg a költségvetésnek a jegybanknál lévő betéteire fize­tett kamatok az MNB eredmé­nyét csökkentő tételek. A kama­tok és az MNB együttes egyenle­géből látható, hogy a csökkenő kamatok, és adósság mellett to­vább emelkedő kamatterhek el­lentmondása az eredményszem­léletre való áttérés és konszoli­dálás után már nem áll fenn. A torzító hatások kiszűrése után majd azt lehet tapasztalni, hogy az államháztartási hiány dinami­kusan csökken: a múlt évben 2,2 százalékkal, az idén pedig a ter­vek szerint 0,9 százalékkal. Az átalakítás nélkül az állam­­háztartási egyenleg privatizáci­ós bevételeket nem számítva mínusz 4,9 százalék lenne a GDP arányában. A tervezett át­alakítás esetén ez mínusz 5 szá­zalékos. Az MNB egyenlege az átalakításokat követően a GDP 0,7 százalékára emelkedhet, az átalakítások nélküli tervezet mí­nusz 0,2 százalékával szemben. A törökök megtorolták Török harci repülőgépek bombázták kurd ellenzéki fegyveresek táborhelyeit az elején Irak északi rész je­lentette szerdán a tó Anatolia hírügynök. nai forrásokra hivatk A török szárazföldi h, egyes alakulatai is fölé hétfőn kezdett hadművelet a kurdok észak-iraki táboral­len. A Diyarbakirból felszál­lépek a hivatalos jelentés sze­rint szétrombolták az ankarai kormány ellen lázadó Kurd Munkáspárt harcosainak három táborát. Számos szakadár fegy­veres életét vesztette vagy meg­sebesült — írta a hírügynökség, de nem közölt számokat. A mostani hadművelet hétfőn kezdődött, megtorlásul azért, hogy a kurd fegyveresek iraki területről rálőttek a minap török katonákra a Törökország délke­leti részén fekvő Silopi városa mellett. Több mint húszezer em­ber vesztette életét a török biz­tonsági erők és a Kurd Munkás­párt között 12 éve tartó fegyve­res harcban. A kurdok önkor­mányzatért küzdenek az ország délkeleti részén — emlékezte­tett az Anatolia jelentését ismer­tető Reuter. --------------Zalai Hírlap---------------, A PANNON LAPOK TÁRSASÁGA tagja Ügyvezető-főszerkesztő: Győrffy István Felelős szerkesztő: Mihovics József. Lapszerkesztők: Fincza Zsuzsa*, Török András. Rovatvezetők: Arany Horváth Zsuzsa, Kovács Ferenc, Marton Györgyi (kanizsai szerkesztőségvezető). Kiadja a Zalai Hírlap Kiadói Kft., felelős kiadó a kft. ügyvezető igazgatója. Kiadó és szerkesztőség: 8901 Zalaegerszeg, Ady u. 62. Tel.: (92) 312-575. Fax: (92) 312-581. Titkárság (92) 311-597—8801 Nagykanizsa, Király u. 14.1. em. Tel.: (93) 310-814, (93) 311 -150. Fax: (93) 310-226 — 8360 Keszthely, Kossuth u. 33. Tel.: (83) 312-360—8960 Lenti, Zrínyi u. 4. Tel.: (92) 351-002 — Zalaszentgrót, Dózsa u. 1. Tel.: (83) 360-013. Hirdetés, terjesztés, műszaki előállítás PANNON LAPOK KIADÓI Kft. 8901 Zalaegerszeg, Ady u. 60. Tel.: (92) 313-751. Ügyvezetők: Kázmér Judit, Gyerák András. A lapcsoport hirdetési vezetője: Sásdi András, 8200 Veszprém, Házgyári u. 12. Tel.: (88) 406-565. Zala megyei marketingvezető: Jakab Vilmos 8901 Zalaegerszeg, Ady u. 62. Tel.: (92) 312-575. Műszaki vezetők: Tantalics József (lapcsoport), 8901 Zalaegerszeg, Ady u. 60. Tel.: (92) 313-751. Takács Lajos (Zalai Hírlap), tel.: (92) 312-575. Terjesztési vezetők: Németh János (lapcsoport) 8000 Székesfehérvár, Honvéd u. 8. Tel.: (22) 340-258. Zala megye: Szalai Csaba 8901 Zalaegerszeg, Gorkij u. 1. Tel.: 310-813. Budapesti Médiaképviselet: Sándor Attila 1117 Budafoki u. 111. Tel.: (1) 204-4352. Nyomtatás: Zalai Nyomda Rt. 8901 Zalaegerszeg, Gorkij u. 1. Tel.: (92) 313-550. Felelős vezető: Somogyi Tibor ügyvezető igazgató. A Zalai Hírlap előfizethető a Pannon Lapok Társasága Kft-nél és a kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 495 Ft, negyedévre 1485 Ft, fél évre 2970 Ft, egy évre 5%-os kedvezménnyel 5643 Ft. ISSN 0133-0500. Index: 25­ 011. Példányszámunk valódiságát a MATESZ hitelesíti.

Next