Zalai Hírlap, 1998. március (54. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-02 / 51. szám
1998. március 2., HÉTFŐ Ébresztőt fújtak (Folytatás az 1. oldalról.) Kugler László, az előkészítő bizottság elnöke hangsúlyozta: amennyiben a város előbbre akar lépni, minden jövőformáló erőnek össze kell fognia, új közmegegyezésre van szükség. Az egyesület nem valakik ellen szerveződött, hanem a városért, célja, hogy integrációs erővé váljon. „ Öröm végignézni a termen, látni hányan vagyunk, s hogy kik jöttek el” — mondta, s úgy vélte, a minden várakozást felülmúló érdeklődés a reményteli bizakodást jelzi. Dr. Gyimesi Endre Zalaegerszeg polgármestere üdvözölte a lokálpatrióta egyesület létrejöttét, s kijelentette: a város vezetése partnere kíván lenni minden jó szándékú kezdeményezésnek. Az, hogy nem egyformán ítélik meg a város elmúlt években lezajlott fejlődését, nem lehet akadálya az együttműködésnek — húzta alá. Az alapító közgyűlésre három városból is érkeztek vendégek, az ottani hasonló szerveződések képviselői. Üdvözölte az egerszegi egyesület megalakulását dr. Gimesi Szabolcs Sopron polgármestere, Giba Tamás Nyíregyháza alpolgármestere és Várkonyi György, az Egri Lokálpatrióta Egylet elnöke. Mindhárman arról számoltak be, hogy szervezetük a '94-es választáson minden képzeletet felülmúló sikert ért el. Németh János keramikusművész, Zalaegerszeg díszpolgára azt hangsúlyozta, hogy bár a városnak nincs „nagy” múltja, vannak pillérek, amelyeket nem lebontani kell, hanem építkezni rájuk. Dr. Kustos Lajos, a megyeszékhely nyugalmazott tanácselnöke egyebek közt azt hangoztatta, hogy az egyesület támogatni fog minden, a szellemi javak gyarapítására irányuló törekvést. Többször is szóba került az alapító közgyűlésen az egyesület pártokhoz való viszonya. Kugler László már bevezető szavaival hangsúlyozta, az egyesület pártoktól függetlenül kíván működni. A nyíregyházai alpolgármester is arról beszélt, a hasonló szervezeteknek a pártokhoz nem szívesen kötődő, de tenni akaró polgárokat kell aktivizálniuk. Az alapszabály vitájában aztán ismét előkerült a kérdés, a dokumentum szerint ugyanis, „az egyesület tagja csak természetes személy lehet, aki nem tagja politikai pártnak”. Kauzli József önkormányzati képviselő, aki vendégként vett részt a közgyűlésen, azt javasolta, hogy az egyesület tagjai fontolják meg e kitétel törlését. Válaszában dr. Sárvári Péter, az alapszabály előterjesztője, hangsúlyozta, a párttagság kizárása nem jelent szembenállást, ám nem szeretnének feloldódni a pártokban. A mintegy 150 alapító tag nagy tapssal fejezte ki egyetértését, majd—egy tartózkodás mellett — elfogadták az alapszabályt, amely Zalaegerszeg város és polgárai fölemelkedésének elősegítését, a haladó hagyományok ápolását határozta meg az egyesület fő céljaként. A közgyűlés jóváhagyta munkatervét is, amelyben megfogalmazódik: április végéig létrehozzák a szakmai kollégiumokat, amelyek feladata az egyes szakterületi programok kidolgozása lesz. Ugyancsak eddigre alakulnak meg a városrészi tagozatok. Az egyesület közéleti etikai kódex kidolgozását határozta el, amelynek célja a tiszta és erkölcsös közéleti tevékenység elősegítése lesz. Szerepel a munkatervben a helyhatósági választásokon való részvétellel kapcsolatos döntés előkészítése is. Végül az alapító közgyűlés megválasztotta az egyesület 19 tagú választmányát, amely majd saját soraiból választja meg a 6 tagú elnökséget, s betöltötték a két legmagasabb tisztséget is. Az Együtt Zalaegerszegért Egyesület elnöke Kugler László, társelnöke dr. Kustos Lajos lett. Sz. O. KRÓNIKA ZALAI HÍRLAP . Éremeső a murai borászoknak (Folytatás az 1. oldalról.) A Letenyei Szőlő- és Gyümölcstermesztők Egyesülete a jövőben szűkíteni kívánja a szőlőfajták összetételét annak érde-kében, hogy megtalálja a Murai hegyközség egyik fontos feladata lesz a borértékesítés megkönnyítése érdekében, versenyre. — Édesapám zsűritagként is sokat járt borversenyekre, tőle vettem át a szőlészet-borászati hagyományokat — így a fiatalember, hozzátéve: — Most neveztem be először, méghozzá vörös zweigelttel. Az idősebbektől már megtanultam, hogy a jó bor kényesebb, mint a szép nő, vagyis a kezelésére nagyon kell ügyelni, s én híven követem a jó tanácsaikat. —Amióta nyugdíjba mentem, intenzívebben foglalkozom a szőlészettel—vette át a szót Rodek Márton, akihez — erdészeti szakember lévén — egyébként is közel áll a természet. — Eleddig már hat alkalommal vettem részt borversenyeken és mindig viszonylag eredményesen szerepeltem. Leginkább annak örülök, hogy a választott szőlőfajtáim egybeesnek a zalai bortájra tervezett (vertelini, ezerfürtű, cserszegi, illetve zweigelt) fajtákkal. Még talán annyit, hogy itt a Mura mentén feltétlenül sokat fejlődött a szőlőtermesztés és a borkultúra az utóbbi években, s ez valamennyiünknek nagy örömére szolgál. — mondta végezetül Rodek Márton. Gelencsér Gábor Borvidéknek jellegzetes arcula- Az egyesület péntek este a 19. tot adó fajtákat. Mindezek kivá borversenyt rendezte, melyen akasztása a tavasszal megalakuló zsűri 67 fehér- és 210 vörösbor minősítését végezte el. Külön figyelemre méltó, hogy az aranyérmesek között több olyan gazda is van, aki először vett részt a Mura menti borok megméretésén. Sebőik Tamás ezúttal még nem a legfényesebb éremmel debütált, de mégis nagy örömmel A bort gyertya fényénél is meg kell vizsgálni. (Szakony Attila felvétele) jött el a bor Tungsram-nyugdíjasok köszöntése Szombat délelőtt a Zempléniskola nagytermében tartották a Tungsram nyugdíjasainak éves taggyűlését. A hagyományos rendezvényen először a megyei és az országos kulturális bemutatókon mindig sikeresen szereplő nyugdíjas népdalkor adott műsort, majd Fábig Ferencné, a nyugdíjas bizottság elnöke számolt be az 1997. évi munkáról. A környező településekről és a dél-zalai városból egybegyűlt mintegy 400 nyugdíjast Horváth Miklós gyárigazgató is köszöntötte, aki tájékoztatót adott a volt dolgozóknak a fejlesztésekről. Mint rámutatott: a cég nagyon sikeres évet zárt 1997- ben, ami egyrészt lemérhető azon, hogy tavaly 130 fővel nőtt a dolgozók száma, másrészt a nagyságnövekedés miatt ma már két gyár működik ugyanazon a telephelyen. Hederics István, a Nagykanizsai Fényforrásgyár Demokratikus Szakszervezete elnöke tájékoztatta a résztvevőket a tavalyi béremelésről, a kollektív szerződésről, valamint a szociális és kulturális juttatások mértékéről. Hederics István elmondta, hogy a gyár és a szakszervezet 1997-ben több mint 2 millió forinttal támogatta a nyugdíjasok kirándulásait, segélyezését, nemkülönben a szép sikereket elért nyugdíjas népdalkört. A szombati taggyűlésen egyúttal nőnapi ajándékkal kedveskedtek a vidékről érkezett egykori Tungsram-dolgozóknak. — gelencsér — A nyugdíjasok megismerhették a gyár jelenét. Kihasználták a napsütést — ki tudja milyen tavasz lesz. Jobb ha már minden a földben van — mondta a hatházi Foki János gazda szombaton, amikor még verőfényes napsütésben a földön dolgoztak. Aztán, vasárnapra beigazolódtak a szavai... Február utolsó szombat délelőttjén lázas munkában találtuk a Foki családot. A trágyát hordták ki a mezőre, meg a szőlőhegyre. — Már a krumplinak készítjük elő a földet—így a családfő. —A többi földön már végeztünk, elvetettünk mindent. Vannak otthon állataink, disznók és szarvasmarha, így nem kell trágyát vennünk. Mára maradt a széthordása. Délelőtt kiszállítjuk, aztán szétterítjük és beboronáljuk. A Foki családban mindenkinek ki kell venni részét a munkából. A Foki nagymama a maga 71 évével is dolgozik még a mezőn. —Amíg bírja az ember, csinálja—mondta majd a családjáról mesélt. A lánya Egerszegen lakik. Ő maga fiával és annak családjával él Hatházán, de velük él még a 93 éves dédmama is. Őt bizony már gondozni kell. A fiatalasszony Foki Jánosné pedig éppen a hét utolsó munkanapján tudta meg, hogy érinti a bútorgyári létszámleépítés, így aztán ezen a hétvégén szomorúbban ment a mezei munka. — Mit tudok tenni? Majd csak lesz valahogy— mondta — Ott vannak a fiúk, a 8 és 14 éves Ádám és Gábor, őket is fel kell nevelni. A fiúknak sem idegen a munka a földeken. A traktorral már mindketten megbarátkoztak. A földeken könnyű megtanulni vezetni a gépet, főleg, ha apu — mint azt Ádámtól megtudtuk — segít benne. A fiai segítségével dolgozott szombaton a Fokiék szomszédja, Horváth Józsefné is. —Korán meg kellett nekik tanulni, a munka rájuk vár — mondta sóhajtva. — 5 és 8 évesek voltak, amikor nyolc évvel ezelőtt meghalt a férjem, magunk maradtunk a birtokkal. Nem volt más választásunk. A sors jó tanítómester. A földet szombaton vetéshez készítették elő. Korábban kukorica volt benne, de most zab kerül bele. — Vannak nyulaink, azoknak lesz — említette Horváthné.— Itt most kézzel vetek, de majd kell vennünk egy traktort is, mert anélkül már nehéz boldogulni. Ádám már mindent tud a traktorról. Kézzel venni nem könnyű. (Pezzetta Umberto felvételei) VÁLASZTÁSI RENDEZVÉNY Az FKGP zalai jelöltjei Ismét Czoma Kálmán a megyei lista élén Ismét Czoma Kálmán megyei elnök vezeti a Független Kisgazdapárt zalai listáját — hangzott el szombaton azon a zalaegerszegi sajtótájékoztatón, melyen bemutatták az FKGP zalai egyéni országgyűlési képviselőjelöltjeit. Dr. Bányai Ildikó, a párt zalaegerszegi jelöltje 36 éves, röntgenorvos a megyei kórházban. Ha az FKGP hatalomra kerül, véleménye szerint rövid időn belül átalakítják Zalaegerszeg gazdálkodását, s megváltoztatják az adózás rendjét is. Fontosnak nevezte, hogy a város bekapcsolódhasson az ország vasúti törzshálózatába, s ígéretet tett arra is, hogy az FKGP megteremti egy igazságosabb egészségügyi ellátórendszer alapjait. Az FKGP nagykanizsai jelöltje Zakó Lászó. A 39 éves mérnök-közgazdász szerint ki kell aknázni az abból fakadó lehetőségeket, hogy Kanizsa a Kárpátok—Budapest—Adria vonal mentén fekszik, s a városban kell tartani a privatizáció során utcára kerülteket. A keszthelyi körzet jelöltje, dr. Hegedűs Mihály 55 éves háziorvos. A hévízi önkormányzat és a megyei közgyűlés tagja úgy véli, az FKGP programja tiszta közéletet, belső biztonságot és jól működő gazdaságot ígér. Mint mondta, jelöltségét a Vállalkozók Pártja is támogatja, de szövetségesének érzi a KDNP-t, az MDF-et, a Fideszt és az MDNP-t is. Ez a szövetség fejezi ki ugyanis annak a többségnek a vágyait, amely rendszerváltást akar. A negyedik körzetben Pintér László, Lentiben tanító pedagógus, Kerkakutas polgármestere indul harcba a mandátumért. Meggyőződése, hogy kiemelten fontos az önkormányzatok támogatása, s mint mondta, körzetében olyan beruházásokra van szükség, amelyek segítségével kezelni lehet a bevásárlóturizmus esetleges visszaesésével kialakuló munkanélküliséget. Az ötödik körzet jelöltje dr. Boros Imre egyetemi docens, az FKGP pénzügyi főtanácsadója. Az állandó lakcíme szerint csődös politikus két fő fejlesztési irányt lát a határokhoz való közelsége miatt felértékelődő térségben: az egyik az idegenforgalom, a másik a mezőgazdaság.