Zalai Hírlap, 1998. szeptember (54. évfolyam, 204-229. szám)
1998-09-02 / 205. szám
1998. szeptember 2., SZERDA KRÓNIKA Mit mutat a köz véleménye Kanizsán? (Folytatás az 1. oldalról.) A legnagyobb mértékű „kíváncsiság” a fejlesztési tervek és lehetőségek iránt tapasztalható, melyet a polgármester tevékenysége iránt érdeklődés, valamint az önkormányzat anyagi lehetőségei és képviselő-testület tevékenysége követ. Az elemzésből kiderült, hogy a legfontosabb ismeretközlő funkcióval a Zalai Hírlap bír: a kanizsaiak négyötöde innét szerzi információit. A lakosok véleménye szerint a város pénzét elsősorban a helyi gazdaság fejlesztésére, a munkahelyteremtésre kellene fordítani (1000 forintból 22 százalékot), melyet az egészségügyi kiadásoknak (20 százalék) kellene követni. A „középmezőnyben” a közbiztonság megteremtését célzó kiadásoknak (14 százalék), a szociális kiadásoknak — lakásépítés, támogatás — (11 százalék), valamint a közoktatás támogatásának (10 százalék) kellene állnia. Viszonylag kevesebbet kellene költeni a szimbolikus 1000 forintból a közműfejlesztésre (7 százalék), a környezetvédelemre és a parkok fenntartására (6 százalék), a kultúrára (6 százalék) és a sportra (5 százalék). A közvélemény-kutatásból kitűnik, hogy a kanizsaiak egy biztos megélhetést és mindenekelőtt munkahelyeket nyújtó, modern ipari várost képzelnek maguk elé. Az önkormányzat gazdálkodását közepesnek minősítették a válaszadók, részleteiben azonban a vélemények ellentmondásosak, mely abból adódik, hogy az emberek a város pénzügyeiről keveset tudnak. Az önkormányzat képviselőinek ismertsége és a velük való rokonszenv-elégedettség a hierarchia mentén csökken, a legkevésbé a testület egészéről és működéséről van jó véleménye a lakosságnak. A polgármesteri hivatalban egy éven belül a lakosok alig több mint egynegyede járt, körülbelül ugyanenynyien ennél régebben jártak ott, és majdnem minden negyedik lakos ügyfélként még soha nem látta belülről a hivatalt. Az ügyintézéssel a többség elégedett, az ügyintézőknek a válaszadók 59 százaléka jó vagy jeles minősítést adott, míg a két rosszabb „jegyet” csak 13 százalék tartotta igazságosnak. A város ügyeivel való elégedettség a közepesnél valamivel jobbnak mondható. A lakosság által érzékelt városi problémák rangsora összecseng a közpénzek elvárt felhasználásának sorrendjétől. A probléma-rangsorban messze a legfajsúlyosabbnak a munkanélküliséget és a vele járó létbizonytalanságot érzik, a második a bűnözés. A közepesnél súlyosabbak az általános szegénységi okok, a gyermekeket nevelő családok hátrányai, az élet- és pályakezdő fiatalok nehézségei, az alacsony nyugdíjasok hátrányos helyzete és a magas közüzemi díjak. Személyes helyzetének az utóbbi négy évben bekövetkezett rosszabbodásáról a megkérdezettek 47 százaléka számolt be. A kérdőíven felsorolt 38 városi szolgáltatásból a legelégedettebbek — és ez meghaladja az országos átlagot — az emberek az áruszállítással, a telefonhálózattal, a tűzoltósággal, a gáz-, a víz- és a mentőszolgálattal, valamint a háziorvosi ellátással. — mgy — Akkreditált szakképzés Vendéglátók menedzserfőiskolája KeszthelyenA hétfői egerszegi áramszünet okairól (Folytatás az 1. oldalról.) A város ellátása az Édászhoz tartozik, így az észak-dunántúli központnál érdeklődtünk. Szurdoki Béla, az Édász Rt. üzemigazgatási osztályvezetője adott felvilágosítást a történtekről. — Zalaegerszeg két irányból kapja az áramellátást Körmend és Keszthely felől egy-egy 120 kilovoltos vezetéken. A körmendi vezetéken tervszerű karbantartást végeztünk az említett időszakban — éppen az üzembiztonság érdekében — és a karbantartás idejére a körmendi vonalat ki kellett kapcsolnunk. Ekkor történt meghibásodás a keszthelyi állomáson, aminek következtében működésbe lépett az automatikus védelem. Az úgynevezett megszakítás beragadásvédelem zárlatot érzékelt, és kikapcsolta a Keszthely—Zalaegerszeg közötti másik 120 kilovoltos vezetéket is. Ez az egybeesés olyan véletlen, ami tíz-húsz évben, ha egyszer előfordul. Keszthely a dél-dunántúli szolgáltatóhoz tartozik, a hiba minket kívülről ért—említette a győri szakember. Elmondta, hogy az Egerszeg környéki hálózat jó állapotban van, megfelel az „n-1” elvnek. Ez azt jelenti, hogy „n” számú, ez esetben 2 fővezeték fut be a megyeszékhelyre. Ha ezek közül valamilyen hiba miatt egy kiesik, még mindig nem szűnik meg a szolgáltatás. Nos, hétfőn délután sajnos az n-200 képlet lépett életbe. Nyilván nem fordulna elő ilyen véletlen, ha három 120 kilovoltos vezetéken táplálnák árammal a megyeszékhelyet, hiszen—ezt ugyancsak tőle tudtuk meg — Szombathelyre három, Győrbe, Ajkára öt-hat 120 kilovoltos vezeték fut be. Igaz, ezek nagyobb ipari központok. Az osztályvezető elmondta, Zalaegerszegen ilyen bővítés milliárdos költséggel járna, s nem tud róla, hogy ekkora beruházást terveznének. Mi okozta a zárlatot, és a tulajdonképpeni hibát a másik irányban, a keszthelyi vonalon? A Dédász Rt. keszthelyi körzeti diszpécserszolgálatánál elmondták, tudomásuk szerint — a hiba idején más volt műszakban—a söjtöri áramelosztónál keletkezett zárlat egy kismegszakítótól. Ezt érzékelve áramtalanított a keszthelyi automatika. Felhívták a söjtöri trafóházat, ott viszont azt közölték, hogy náluk nem volt probléma. Tovább nem folytattuk, áramszünetből ennyi is elég. Hajdú A keszthelyi vonal rákapcsolásakor Egerszegen felrobbant a Madách úti transzformátor is — mutatja Pálfi Rudolf technikus a javítás után. Keszthely város képviselőtestülete a legutóbbi ülésén hozzájárulását adta ahhoz, hogy a Vendéglátóipari Szakközépiskola az intézményben négy féléves vendéglátó szakmenedzserképzést indíthasson akkreditált rendszerű szakképzés keretében, az 1998/99-es tanévtől. Az előkészületek már az elmúlt tanév elején kezdődtek a budapesti Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolával együttműködve. Az új szakkal a korábbi kooperációval önköltséges, iskolarendszeren kívüli felfőiskolai képzés egészül ki. A Magyar Akkreditációs Bizottság tavaly szeptemberben tett látogatást a keszthelyi intézményben, felmérve a képzési profil szélesítésének személyi és tárgyi feltételeit. A MAB javaslata alapján az indítandó szak azóta felvételre került az Országos Képzési Jegyzékbe. A szakminisztérium által elfogadott program szerinti oktatás az állami finanszírozási körbe tartozik, mely szerint a feladatok ellátására normatív támogatásra jogosult az intézmény. A VSZK által végzett számítások szerint a képzés költségei így további önkormányzati hozzájárulás nélkül fedezhetők — a második, illetve a további képesítést szerezni kívánó tanulók tandíjának összegével együtt. A testületi döntés szerint az újonnan vállalt feladatból adódóan az intézmény az önkormányzatot terhelő többlet támogatási igényt nem terjeszthet elő. A szak indítását szeptember közepén harminc fővel tervezi az intézmény, a programhoz tartozóan önállóan kidolgozott saját bevételi módszer szerinti beiskolázással. A hallgatók vendéglátói vállalkozások önálló működtetéséhez, illetve azok egyes részterületeinek vezetéséhez szereznek felkészültséget. Az oktatási program olyan ismereteket nyújt, amely jártasságot biztosít a vendéglátással kapcsolatos szolgáltatások terén az értékesítési munkához, a gazdálkodás tervezéséhez, az üzemvitelhez, a marketing- és reklámstratégiák kialakításához. A megszerzett képesítés a tanulmányi eredménytől függően külön megmérettetés nélkül ad lehetőséget a tanulmányok főiskolán való folytatásához, a letett kollokviumokat elismerik. H. Á. Költői napjaik emlékére Nagybánya közelében—a kohói Teleki-kastély parkjában — szeptember 6-án felavatják Pogány Gábor Benő szolnoki szobrászművész „Szeptember végén” című szoborkompozícióját. Az alkotás Petőfi Sándor és Szendrey Júlia kohói mézesheteit idézi. A padon ülő házaspárt ábrázolja: a költő átkarolja feleségét, aki férje vállára hajtja a fejét. A szobor amellett a híres somfa alatti kőasztal közelében kapott helyet, ahol a poéta a Szeptember végén című versét írta. A szobor elkészítését a költőről és feleségéről elnevezett szolnoki alapítvány támogatta. (MTI) ZALAI HÍRLAP . Egyéni jelölt A helyhatósági választásokon Keszthely 6-os számú önkormányzati képviselői választókerületében pártoktól, szervezetektől független egyéni jelöltként való indulását jelentette be a településrészen lakó Tóth Ferenc vállalkozó. Évadnyitó A József Attila Színházban kedden, az évadnyitó társulati ülésen elhangzott: az első bemutatón, november 14-én a közönség egy zenés-táncos revüt tekinthet meg, amelyben megelevenedik a főváros 125 éves története. Freyn: Utolsó pár előre fuss! című művének premierje december 19-én lesz. Új kiállítás A fővárosbeli Várfok utcai képzőművészeti galériában új tárlatot nyitnak meg szerdán. Csoportkép nadrággal címmel a magyar underground művészet ősalakja, feLugossy László képzőművész művei láthatóak e naptól a felújított galériában. Kocsirabló A főváros XII. kerületében hétfőn este egy fegyveres férfi egy személygépkocsival megálló 38 éves hölgyet arra kényszerített, hogy szálljon ki a kocsiból. Az ismeretlen beült az autóba, és elhajtott. Az anyagi kár mintegy négymillió forint. Madarak, halak otthona a víztározó (Folytatás az 1. oldalról.) — Negyven strandon vettek mintát, s az analízis egyértelmű megállapítása: a tó vízminősége jó. A Kis-Balatonnál az I. ütem vize algás, ami nem gond. A tározónak pontosan az a feladata, hogy megakadályozza a tápanyagok Balatonba jutását. — Inkább a II-es tározó kritika tárgya. Elrontott beruházásról hallani, s hogy ennek bizonyítéka — a torkolati rész előtt fekete a Zala folyó vize. — A tározó még nincs kész, egy részét árasztották el az I-es tározóból kikerülő valóban algában dús vízzel. Itt a víz huminanyagokat old ki a talajból, emiatt tapasztalható az elszíneződés. A víz minőségét igazgatóságunk laboratóriuma, a Magyar Tudományos Akadémia Tihanyi Limnológiai Intézete és a keszthelyi Pannon Agrártudományi Egyetem is folyamatosan vizsgálja. Nádor István igazgató szerint a kettes tározóból már lényegesen alacsonyabb algatartalommal kerül a víz a Zalába, majd a Balatonba. S a tározó — élővíz. — Milyen készültségi szinten van a Kis-Balaton II.? —A kormányhatározat 1999. december 31-ét jelölte meg a beruházás végső befejezéseként. Eddig hetven százalékát végeztük el a munkáknak. Az eredeti tervek némi módosításra szorulnak, elsősorban természetvédelmi okok miatt. Úgy tűnik, a Kis-Balaton II. beruházást a jövő év végére nem tudjuk befejezni, pénzhiány miatt. A Huminanyagok oldódását említette. Meddig tart még a bemosódás? —Amikor a múlt században a Zala az „ős” Kis-Balatonon keresztül táplálta a tavat, ugyanezek a folyamatok játszódtak le. Akkor berekvíz került a Balatonba, s mint tudott, a berekvíz sötétbarnás színű. Egyébként a tóba kerülő huminanyagok csökkentik a nem kívánatos algaképződést. S hogy meddig tart a „bemosódás”. Szakmai prognózisok 5-10 évet is említenek. A Vízügyi Igazgatóság vezetője újfent hangsúlyozta, a kettes tározóból kikerülő humán anyagok nem rontják a Balaton vízminőségét. A tervek szerint, a vízügyesek a közeljövőben a szaktárcák illetékeseit a helyszínen is tájékoztatják a helyzetről. A. L.