Zalai Hírlap, 1998. november (54. évfolyam, 256-280. szám)
1998-11-02 / 256. szám
2 ZALAI HÍRLAP Törökországban járt Göncz Árpád Háromnapos törökországi látogatását befejezve szombaton hazaérkezett Budapestre Göncz Árpád köztársasági elnök. Az államfő a Török Köztársaság kikiáltásának 75. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken vett részt. Látogatása során találkozott Süleyman Demirel köztársasági elnökkel, Mesut Yilmaz kormányfővel és Hikmet Cetin parlamenti elnökkel. Kárpát-medencei közalapítvány Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára a Kárpátmedencei Ifjak Szabadegyetemén Szegeden, szombaton bejelentette, hogy az Oktatási Minisztérium a határon túli fiatalok anyanyelven történő tanulásának segítésére hamarosan közalapítványt hoz létre. Ezzel az alapítványnyal is a szülőföldön maradást, a tudás ottani hasznosítását kívánja szolgálni. Árad a Tisza Harmadfokú árvízvédelmi készültséget rendelt el a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság szombaton a Tisza Vásárosnamény-Tiszabecs közötti szakaszán, valamint a Túr mentén, összesen 165 kilométer hosszúságban. A vízszint alig egy méterre közelítette meg az eddig mért csúcsot. (MTI) Bagdad ismét bekeményít? Nils Calstrom, az iraki tömegpusztító fegyverek leszerelését ellenőrző ENSZ-bizottság (UNSCOM) bagdadi szakértőcsoportjának igazgatója újságírók előtt vasárnap bejelenti az iraki fővárosban, hogy az ellenőrző monitorok és más technikai eszközök folyamatos működésben maradnak, annak ellenére, hogy Bagdad az előző napon teljesen megszakította az együttműködést az UNSCOM-mal. Bagdad azt követeli, hogy vizsgálják meg az Öböl-háború miatt az ország ellen bevezetett szankciók feloldását, és menesszék az általuk kémkedéssel vádolt Richard Bullert, a különbizottság vezetőjét MTI-fotó Demszky a Nemzeti Színházról Demszky Gábor tárgyalni kíván a miniszterelnökkel az Erzsébet térre tervezett Nemzeti Színház sorsáról - nyilatkozta a külföldi útjáról vasárnap délután hazatérő főpolgármester a repülőtéren az MTI-nek. Demszky Gábor elmondta: október elején több kérdésről, köztük a Nemzetiről is megbeszélést kezdeményezett a kormányfővel. Ennek fényében meglepetésként érte a kabinet döntése, amelyről előzetesen nem foglalhatott állást a fővárosi közgyűlés, illetve ő maga sem. A teátrum tervezett városligeti helyszínét a főpolgármester nem tekinti tárgyalási kiindulópontnak. Demszky alapvető kérdésnek tartja, hogy mi lesz az Erzsébet téri beruházás további sorsa. Szerinte ennek összefüggéseit mielőbb tisztázni kell, s a megoldáshoz megfelelő forrásokra van szükség. Emlékeztetett rá: a kormány és a főváros között érvényes jogi szerződés van. E szerint, ha nem lesz színház az Erzsébet téren, akkor a telket tíz éven belül eredeti állapotában vissza kell adni a fővárosnak. Demszky hangsúlyozta, a legköltségkímélőbb, a legjobb megoldásra kell törekedni, ami figyelemmel van a főváros érdekeire is. Erősödik a kisebbségvédelem (Folytatás az 1. oldalról.) Az Európa Tanács munkájának is köszönhető, hogy létrejöttek a demokrácia alapintézményei, a jogállamiság, az emberi jogok védelme. Magyarországnak kiemelt szerepe lesz abban, hogy ezeket az értékeket továbbadja, s a folyamatot minden rendelkezésére álló eszközzel segítse — szögezte le. A magyar elnökség időszakára esik az ET létrehozásának 50. és a keleti bővítés megkezdésének 10. évfordulója. A magyar elnökség prioritásrendszere már összeállt. Elsősorban az ET működési hatékonyságának javításáról, a különböző intézmények, így a Miniszteri Bizottság és a Parlamenti Közgyűlés közötti együttműködés erősítéséről, a feladatok jobb megosztásáról van szó. Várható, hogy a magyar elnökség alatt indul meg a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény és a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája végrehajtásának ellenőrzése, s létrehozzák az emberi jogi biztosi intézményt. Ezek a térségben élő magyar kisebbségek szempontjából is kedvező folyamatok. Az Európa Tanács hozzá kíván járulni a délkelet-európai stabilitás megteremtéséhez, egy szűkebb létszámú csoportot küld Koszovóba. A tanács 1999. május 5-én, Európa napján ünnepli 50. évfordulóját, ennek alkalmából május 6-7-én Budapesten találkoznak a tagállamok külügyminiszterei. (MTI) Martonyi János MTI-fotó A NATO-bővítés esélyeiről Amerikai biztonságpolitikai szakértők és diplomaták körében széles körben elterjedt vélemény, hogy a lengyel-magyar-cseh hármas NATO-csatlakozás után egy ideig szünetet tartanak az atlanti szövetség bővítési folyamatában. Az egyesült államokbeli Norfolkban a NATO Atlanti Főparancsnoksága és az Old Dominion egyetem a hét végén nemzetközi szemináriumot rendezett az atlanti szövetség várható szerepmódosulásairól az ezredforduló küszöbén. Itt hangzott el többek közt Brent Scowcroftnak, az amerikai Atlanti Tanács vezetőjének, korábbi elnöki tanácsadónak az előadásában, hogy az első bővítési hullám után alaposan meg kell ismerkedni az új tagokkal, le kell vonni a szövetségesi viszony megteremtése nyomán keletkező tapasztalatokat, és majd csak bizonyos gondolkodási idő után lehet rátérni az újabb bővítési hullámra. Ugyanezt a nézetet hangoztatták mások is — kiegészítve azzal, hogy minden újabb NATO-bővítési szakasz egyben mind erőteljesebb jelzésnek is számít Oroszország felé abban az értelemben, hogy Moszkva kimarad az integrációs folyamatból. Egyes előadások szerint a bővítés későbbi folytatása esetén a második körben a legegyértelműbb favoritnak Szlovénia látszik, a további csatlakozóknál Litvánia, Románia, sőt Ukrajna mellett (s ellen) is felmerültek érvek. (MTI) KRÓNIKA Liberális manifesztum (Folytatás az 1. oldalról.) A dokumentumot Magyar Bálint a párt megújulásának forgatókönyveként értékelte. A politikus elmondta: az SZDSZ újjáépítésének következő lépése az lesz, amikor november 21 -én, a párt 10. születésnapján nyilvánosságra hozzák a szabaddemokraták alapprogramját képező Elvi nyilatkozat megújított változatát, a Liberális manifesztumot. A szabaddemokraták következő küldöttgyűlésére jövő év februárjában kerül sor. Ekkor testület tagjai a tervezett alapszabály-módosítással egy korszerű liberális párt szervezeti alapjait kívánják megteremteni. (MTI) Kétszer annyi önkormányzat (Folytatás az 1. oldalról.) A választásokon részt vevő polgárok közel fele nyilvánított véleményt valamely kisebbség támogatása érdekében. Várhatóan 930 településen fejthetik ki érdekérvényesítő tevékenységüket helyi kisebbségi önkormányzatok, s ez azt jelenti, hogy az 1994-es választásokhoz viszonyítva közel kétszeresére nő a kisebbségi önkormányzatok száma. Az értékelés szerint a több mint ezer eredményes kisebbségi önkormányzati választás azt mutatja, a hazai kisebbségek fontosnak tartják sajátos érdekeik képviseletét a helyi döntéshozatalban. (MTI) 1998. november 2., HÉTFŐ Még Jelcinnél az „atombőrönd” Jevgenyij Primakov orosz kormányfő szerint „szó sem volt” arról, hogy Borisz Jelcin államfő szabadsága idejére átadná jogköreit a miniszterelnöknek. Szombati moszkvai sajtóértekezletén Primakov leszögezte, hogy az „atombőrönd is megbízhatóan az elnök kezében van”. A kormányfő megjegyezte, hogy azonnal a Szocsiban szabadságát töltő elnökhöz repül, amint Jelcin hívni fogja. Az orosz válságkezelő csomag kapcsán tartott tájékoztatóján Primakov közölte, a pénzügyminiszter ezentúl havonta nyilvánosan beszámol arról, hol tart a bér- és járadéktartozások törlesztése. Szavai szerint nem lesz hatósági árszabályozás az élelmiszerek tekintetében, csakis egyes alapvető gyógyszerek árát maximálják - csökkentve a vámterheket -, másutt viszont piaci árak lesznek. A válságcsomag megvalósítását ugyanakkor az állami tulajdon hatékonyabb hasznosítása révén kívánják finanszírozni, továbbá a szeszforgalom állami monopóliumából s a nemzetközi pénzintézetektől és más külföldi forrásokból szerzett hitelekkel. Nem zárta ki az „ellenőrzött” rubelkibocsátás, vagyis a bankóprés beindításának lehetőségét sem. Primakov leszögezte, hogy megőrzik és továbbfejlesztik a piacgazdaságot, de növelik egyben az állam szabályozó szerepét is, mert ezt követeli meg a gazdasági válsághelyzet, a hazai termelők támogatása. Primakov hangsúlyozta, hogy „számít az IMF támogatására és az adósságszerkezet átalakítására, hiszen a kialakult helyzetért nem csak Oroszország a felelős”. Közölte, a Valutaalap szakértői már véleményt formáltak a tervezett lépésekről: az észrevételek egy része elfogadható, másik része viszont nem, így például az állam gazdasági szerepének visszafogására tett javaslatok. (MTI) Leállítják a csernobili erőművet Nem halasztható már a hármas blokk karbantartása A biztonságos üzemeltetés érdekében még idén télen le kell állítani a csernobili atomerőművet karbantartásra - határozott az ukrán környezetvédelmi minisztérium atomfelügyeleti igazgatósága. A minisztérium ezzel elutasította az atomerőműveket működtető Energoatom cég kérését, hogy az energiaszűke miatt halasszák jövő tavaszra az erőmű egyetlen működő, hármas blokkjának leállítását. Ukrajna, illetve az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) korábban megállapodott: idén novemberben leállítják az 1986-ban balesetet szenvedett erőművet, hogy azon a bank pénzügyi támogatásával a biztonsági színvonal emelését célzó műveleteket végezzenek el. Az Unian hírügynökség jelentése szerint az ukrán atomfelügyeleti igazgatóság a héten ellenőrizte a hármas blokk műszaki állapotát, és arra a következtetésre jutott, hogy a karbantartást nem lehet elhalasztani. (MTI) Lutrin nyert líramilliárdok Peschichi, az Adriai tengerre néző 4 ezres olasz kisváros lakói ünnepelnek vasárnap, miután kiderült: 99 peschichi lakos nyerte közösen bedobott szelvényével minden idők eddigi legnagyobb európai lottónyereményét, a 63 milliárd lírás (mintegy 38 millió dollár) halmozott főnyereményt MTI-fotó Pártelnökök bécsi egyeztetése Kovács László és Viktor Klima az MSZP és az SPÖ közös dolgairól Az Európai Unió bővítéséről, valamint az MSZP helyzetéről tárgyalt Bécsben az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) kongresszusa után Kovács László, az MSZP elnöke és Viktor Klima kancellár, az SPÖ elnöke. Kovács László kifejtette, hogy pártja elégedett az osztrák EU-elnökséggel, s igen fontosnak nevezte, hogy a szervezet belső reformja ne fékezze a bővítést, és hogy a decemberi bécsi csúcsértekezlet adjon újabb lendületet annak. Viktor Klima azt hangsúlyozta, hogy leginkább a mezőgazdasági politika átalakítása jelenti a gondot. Kitértek arra, hogy az ausztriai közvélemény egy részében indokolatlan félelmeket lehet tapasztalni a bővítéssel szemben. Kovács László rámutatott: a magyarországi munkaerőhelyzet egyáltalán nem támasztja alá azt a véleményt, miszerint munkaerőözön várható Ausztriában. Klima az esetleges nyitott kérdések megoldására átmeneti időszakokat szorgalmazott, mert - mint mondta - annak idején például Portugália esetében is így jártak el. Kovács László kijelentette, hogy az MSZP olyan ellenzéki szerepre rendezkedik be, amelynek lényege, hogy támogatja a kormány intézkedéseit, ha azok megítélése szerint az ország, illetve a lakosság érdekeit szolgálják - mint például az EU-csatlakozás ügye - viszont bírál is, ha a szóban forgó lépéseket ellentétesnek tartja a többség érdekeivel. Célja, hogy hosszabb távon alternatívát mutasson fel. Ezzel kapcsolatban Viktor Klima is kiemelte, hogy a választókkal meg kell értetni: van ésszerű és egyértelmű lehetőség a jobboldallal szemben. Az MSZP elnöke kérte az osztrák szociáldemokraták segítségét pártja tevékenységéhez. Kovács mindenekelőtt a fiatal politikusok képzéséhez igényelte ezt, amire Viktor Klima ígéretet is tett. (MTI)