Zalai Hírlap, 1998. december (54. évfolyam, 281-305. szám)
1998-12-01 / 281. szám
1998. december 1., KEDD Már készülnek a jövő esztendőre Tízzel több női vezető Polgármester asszonyok találkozója a Megyeházán Tegnap délután Zalaegerszegen, a Megyeházán első ízben találkoztak egymással a Zala megyei polgármester asszonyok. A Zalai Falvakért Egyesület által kezdeményezett találkozóra meghívták mind az előző ciklus után újraválasztott, mind a most funkcióba került, a szebbik nemhez tartozó polgármestereket. Zala megye kétszázötvenhét települése közül 40 helyen választottak nőt polgármesternek, közülük 22-en újak ebben a tisztségben. Ez a szám tízzel haladja meg az elmúlt ciklusbeli létszámot, ami a megyék összehasonlításában jó arány. A találkozón megjelenteket Guitprechtné Molnár Erzsébet, a Zalai Falvakért Egyesület elnöke köszöntötte, az eseményen részt vett dr. Hóbor Erzsébet, a Zala Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője is. Az előzményekhez tartozik, hogy az egyesület már 1996 őszén kezdeményezte a zalai polgármester asszonyok klubjának életre hívását, s az elmúlt időszakban több közös programjuk is volt. Mint azt az egyesület titkára, Szeder Mária elmondta, céljuk, hogy a tapasztalatok átadásával, egymás problémáinak megismerésével, szakmai programok beiktatásával segítsék a polgármester asszonyok munkáját, így többek között szerveznek szakmai fórumokat, az önkormányzati munkát segítő tréningeket és tanulmányutakat. December 14-15-én például Baranya megyébe Hosszúheténybe utazhatnak, ahol is többek között a Községi Önkormányzatok Szövetségének munkájával ismerkednek meg. — ná — A találkozón lehetőség volt egymás elképzeléseinek megismerésére is (Melles Ferenc felvétele) Rendkívül pozitívan fogadták szülők és gyerekek egyaránt a nagykanizsai Cigány Kisebbségi Önkormányzat által megindított „Hétvégi Kollégium”-ot — jelentette be tegnap a kisebbségi önkormányzat ülésén Teleki László elnök. Az ülésen egyebek közt a kezdeményezés fogadtatásáról, és a jövő évi feladatok meghatározásáról esett szó. Az elnöki beszámoló meghallgatásával kezdte munkáját a testület. Teleki László többek között elmondta: a Kisebbségi Közösségi Házban megrendezésre kerülő hétvégi kollégiumot átlagosan húsz-huszonkét gyerek látogatja, felkészülésüket a jövő hétre mintegy tíz pedagógus segíti. A gyerekek étkeztetéséről a városi kórház kedvezményes ajánlata révén gondoskodnak. Az új testület folyamatosan pályázik támogatásokra az alapítványokhoz, például nyolc témakörben a Soros Alapítványhoz nyújtottak be, melyek oktatási, felzárkóztatási programjaikat, a Délnyugat-dunántúli Cigány Közgyűjtemény bővítését segítenék elő. A testület bizottságokat is létrehozott — döntése értelmében megalakult az oktatási és kulturális bizottság (elnök: Molnár Jenőné), a családvédelmi és foglalkoztatási bizottság (elnök: Nagy József) és az ifjúsági és sportbizottság (elnök: ifj. Lendvai Ferenc). A bizottsági elnökök feladatul kapták egy hónapon belül az éves munkatervük elkészítését külső szakemberek — a Városi Gyámhivatal, a Családsegítő Központ munkatársai — segítségével. Az egyebek napirendi pont során a testület határozatot fogadott el Télapó-ünnepség és nemzetiségi nap megtartásáról. — szat — A szomszédaink is fontosak Politikai földrajzi konferenciát tartottak Pécsett Magyarországnak felvétele után is szorgalmaznia kell az euroatlanti integráción kívül maradó szomszédai csatlakozását — hangoztatta hétfőn Pécsett, a városban rendezett első magyar politikai földrajzi konferencia megnyitóján Kovács László. Az előző kormány külügyminisztere, az MSZP elnöke kifejtette: nem tartja szerencsésnek az ezzel ellentétes álláspontot, mert — mint mondta — a bővítéssel megelőzhető az új európai megosztottság veszélye, a biztonságos Nyugat és a válságok miatt instabil Kelet közti feszültség kialakulása. Kovács Lászó reális célnak nevezte, hogy Magyarország felvétele évének 2002-t tekintve folytassa az EU-csatlakozásra való felkészülését. A későbbi időpont előnyét hangoztató nézeteket cáfolva kijelentette: a fejlődési ütemek eltérése miatt mind a NATO-hoz, mind pedig az EU-hoz célszerű mielőbb csatlakoznia az országnak. Később ugyanis csökkenhet a külső támogatottság, a jelenlegi nettó befizetők várhatóan egyre kevésbé mélyen nyúlnak majd pénztárcájukba, s az évi 1-2 milliárd ECU-s — csaknem napi 1-2 milliárd forintos — EU-forrásoktól is elesne az ország. KRÓNIKA Zalaiak az adórendőrségről (Folytatás az 1. oldalról.) Koczka Csaba szerint az adófegyelem javítása érdekében azért nem elégséges a rendőrség gazdaságvédelmi szerveinek megerősítése, mert azok erőfeszítéseik ellenére sem tudják hatékonyan felderíteni ezeket a speciális szakértelmet igénylő ügyeket. Ilyen jellegű szervezet, folytatta, működik már Ausztriában, Hollandiában, Németországban, Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban is, magyarországi létrehozásához pedig komoly társadalmi érdek fűződik, hiszen az adócsalás mértéke a legóvatosabb becslések szerint is eléri a GDP 20-25 százalékát. A szervezet, mondta, már csak azért is a „nagyhalakra” fog koncentrálni, mert a kisebb adójogszabály-sértések kezelésére elégségesek az APEH már meglévő eszközei. — Elgondolkodtató viszont az ellenzék erőteljes támadása — vélekedett az egerszegi honatya. — Ez a vita vélhetően nem a bérből élők, hanem más gazdasági csoportok érdekében bontakozott ki. Czoma Kálmán, az FKGP zalai országgyűlési képviselője szerint pártja nem fogadta örömmel a koncepciót, de módosításokkal támogatják majd a koalíciós partner elképzelését. — Attól félek, megint nem azokon csattan az ostor, akiken kellene — mondta. A képviselő egyébként diktatórikusnak tartja azokat a kényszerítő eszközöket, amelynek használatát a tervezet lehetővé tenné az adórendőrök számára. Kovács Kálmán SZDSZ-es honatya szerint régen rossz, ha Orbán Viktor nyilatkozata értelmében csak az adórendőrség felállításán múlna az 1999-es költségvetés stabilitása. Különösnek nevezte a kormányfő azon kijelentését is, hogy a szervezet a ,nagyhalakat” veszi majd célba.Egy törvényt ugyanis vagy mindenkivel szemben alkalmazni kell, vagy nincs szükség rá — mondta. —Az SZDSZ álláspontja szerint ráadásul a fegyveres testületekről, a kényszerítőeszközök használatáról, az állampolgárok jogait érintő kérdésekről csak kétharmados törvényekben lehet rendelkezni, s nem feles törvényben, mint ahogy azt a kormányzat tervezi. Kovács Kálmán elmondta azt is: ha a kormánypárti többség elfogadja a koncepciót, az ellenzék alkotmánybírósági vizsgálatot kezdeményez. Göndör István, az MSZP képviselője úgy gondolja: valóban tenni kell valamit az adófegyelem javítása érdekében, de pártja inkább világosabb, áttekinthetőbb szabályozást várt.Az adórendőrség felállítása viszont nem megoldás. Mivel a súlyosabb ügyeket amúgy is a rendőrségnek kell átadni, célszerűbb lenne a rendőrség anyagi, technikai megerősítése és a bírósági eljárások gyorsítása. Az adóhivatal rendőrségi jogkörökkel való felruházása egyébként is bizalmatlanságot szülhet. Részben azért, mert tudjuk, ki lett az APEH elnöke. — vérsé — Koczka Csaba Czoma Kálmán Kovács Kálmán Göndör István ZALAI HÍRLAP . Garabonci fórum a borról A Garabonci Hegyközség szervezésében lakossági fórumot tartottak tegnap este a helyi művelődési házban, ahol az érdeklődők meghallgathatták Kulka Gábor, az Országos Borminősítő Intézet munkatársa, és Páli Lajos megyei főkertész előadását, majd Szabó László egerszegi borkereskedő felvásárlással kapcsolatos tájékoztatóját. Vörösmarty-nap Lentiben Vörösmarty Mihály születésnapja (december 1.) ad alkalmat minden esztendőben a költő nevét felvett lenti általános iskola ünnepi rendezvényére. A Vörösmarty-napot ennek megfelelően tegnap rendezték meg a Kerkaparti város oktatási intézményében, bensőséges kis ünnepséggel, oklevelek átadásával, pályázatok értékelésével, és a diákok számára kínált változatos programokkal. Zománcművészeti tárlat Zománcművészeti tárlat nyílt hétfőn Salgótarjánban, a Balassi Bálint Könyvtár galériájában a XI. zománcművészeti alkotótáborban készült munkákból. A közkeletűen tűzhelygyárnak emlegetett salgótarjáni vállalkozás a termelés során előállított különféle méretű fémlemezeit, valamint zománcégető kapacitását ajánlja fel nyaranta a zománcművészek számára. Óvni az örökséget Értékelő közgyűlést tartott tegnap a TIT A kultusztárcának az élő művészetek támogatása mellett a közművelődésért felelős egyesületeket, intézményeket is támogatnia kell, és ezt a jövőben fokozott figyelemmel teszi meg — mondta Hámori József, a szaktárca minisztere a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) hétfői budapesti közgyűlésén. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma a jövő évre a TIT számára a tárca költségvetéséből előirányzott 80 millió forint mellett további pénz elnyeréséhez szeretne segítséget nyújtani. Erre a tavaly életbe lépett kulturális törvény ad lehetőséget, abban ugyanis nevesítve szerepel a TIT mint olyan civil szervezet, amely pályázati pénzekhez juthat. Hámori József szólt arról is, hogy a tárca kidolgozott egy úgynevezett nemzeti örökség programot, amelynek elsődleges célja a közművelődési intézmények támogatása lesz. A jövő évben induló program keretében a tárca pályázatok kiírásával 3,1 milliárd forintot kíván erre a célra fordítani. A kulturális kormányzat első embere hangsúlyozta: a valós tudományos eredmények felmutatásával továbbra is harcolni kell az áltudományos tézisek ellen. A miniszter elismerően szólt arról, hogy a TIT eddigi célfeladatainak körét kibővítette, többek között a nemzeti kulturális örökség megóvásával, a gyermekvédelemmel, az emberi és állampolgári jogok védelmével, az ismeretanyag eljuttatásával a hátrányos helyzetű társadalmi rétegekhez, valamint az iskolán kívüli oktatás működtetésével. Az ismeretterjesztő társulat idei, harmadik közgyűlése ügyvezető elnöknek Tőkéczki Lászlót választotta meg. A testület a pótköltségvetésből 700 ezer forinttal a Planetáriumot, 500 ezer forinttal a Nógrád Megyei TIT szervezetet, 300 ezer forinttal pedig a Cigány Tudományos és Művészeti Társaságot támogatja. Keleten már így csinálják Gyámügyeseket látott vendégül tegnap zalaegerszegi igazgatóságán az OTP Bank Rt. Az összejövetelen arról vitáztak, vajon jó ötlet-e állami gondozott gyermekek számára gyámságuk idejére lakáselőtakarékossági szerződést kötni. A konstrukció nem egy (elsősorban keleti) megyében működik már eredményesen — hangzott el többek közt a Magyar Gyermek- és Ifjúságvédelmi szövetség elnöke, dr. Orbán István előadásában.