Zalai Hírlap, 1998. december (54. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-01 / 281. szám

1998. december 1., KEDD Már készülnek a jövő esztendőre Tízzel több női vezető Polgármester asszonyok találkozója a Megyeházán Tegnap délután Zalaegersze­gen, a Megyeházán első ízben találkoztak egymással a Zala megyei polgármester asszo­nyok. A Zalai Falvakért Egye­sület által kezdeményezett talál­kozóra meghívták mind az előző ciklus után újraválasztott, mind a most funkcióba került, a szebbik nemhez tartozó polgár­­mestereket. Zala megye kétszázötvenhét települése közül 40 helyen vá­lasztottak nőt polgármesternek, közülük 22-en újak ebben a tisztségben. Ez a szám tízzel ha­ladja meg az elmúlt ciklusbeli létszámot, ami a megyék össze­hasonlításában jó arány. A találkozón megjelenteket Guitprechtné Molnár Erzsébet, a Zalai Falvakért Egyesület el­nöke köszöntötte, az eseményen részt vett dr. Hóbor Erzsébet, a Zala Megyei Közigazgatási Hi­vatal vezetője is. Az előzményekhez tartozik, hogy az egyesület már 1996 őszén kezdeményezte a zalai polgármester asszonyok klubjá­nak életre hívását, s az elmúlt időszakban több közös prog­ramjuk is volt. Mint azt az egyesület titkára, Szeder Mária elmondta, céljuk, hogy a tapasztalatok átadásával, egymás problémáinak megis­merésével, szakmai programok beiktatásával segítsék a polgár­­mester asszonyok munkáját, így többek között szerveznek szak­mai fórumokat, az önkormányzati munkát segítő tréningeket és tanulmányutakat. December 14-15-én például Ba­ranya megyébe Hosszúhetény­­be utazhatnak, ahol is többek között a Községi Önkormány­zatok Szövetségének munkájá­val ismerkednek meg. — ná — A találkozón lehetőség volt egymás elképzeléseinek megismerésére is (Melles Ferenc felvétele) Rendkívül pozitívan fogadták szülők és gyerekek egyaránt a nagykanizsai Cigány Kisebb­ségi Önkormányzat által megindított „Hétvégi Kollé­­gium”-ot — jelentette be teg­nap a kisebbségi önkormány­zat ülésén Teleki László elnök. Az ülésen egyebek közt a kez­deményezés fogadtatásáról, és a jövő évi feladatok meghatá­rozásáról esett szó. Az elnöki beszámoló meg­hallgatásával kezdte munkáját a testület. Teleki László többek között elmondta: a Kisebbségi Közösségi Házban megrende­zésre kerülő hétvégi kollégiu­mot átlagosan húsz-huszonkét gyerek látogatja, felkészülésü­ket a jövő hétre mintegy tíz pe­dagógus segíti. A gyerekek ét­keztetéséről a városi kórház kedvezményes ajánlata révén gondoskodnak. Az új testület folyamatosan pályázik támogatásokra az ala­pítványokhoz, például nyolc té­makörben a Soros Alapítvány­hoz nyújtottak be, melyek okta­tási, felzárkóztatási programjai­kat, a Délnyugat-dunántúli Cigány Közgyűjtemény bővíté­sét segítenék elő. A testület bizottságokat is lét­rehozott — döntése értelmében megalakult az oktatási és kultu­rális bizottság (elnök: Molnár Jenőné), a családvédelmi és foglalkoztatási bizottság (elnök: Nagy József) és az ifjúsági és sportbizottság (elnök: ifj. Lend­­vai Ferenc). A bizottsági elnö­kök feladatul kapták egy hóna­pon belül az éves munkatervük elkészítését külső szakemberek — a Városi Gyámhivatal, a Csa­ládsegítő Központ munkatársai — segítségével. Az egyebek napirendi pont során a testület határozatot fogadott el Télapó-ünnepség és nemzetiségi nap megtartásá­ról. — szat — A szomszédaink is fontosak Politikai földrajzi konferenciát tartottak Pécsett Magyarországnak felvétele után is szorgalmaznia kell az eu­­roatlanti integráción kívül mara­dó szomszédai csatlakozását — hangoztatta hétfőn Pécsett, a vá­rosban rendezett első magyar politikai földrajzi konferencia megnyitóján Kovács László. Az előző kormány külügyminiszte­re, az MSZP elnöke kifejtette: nem tartja szerencsésnek az ez­zel ellentétes álláspontot, mert — mint mondta — a bővítéssel megelőzhető az új európai meg­osztottság veszélye, a biztonsá­gos Nyugat és a válságok miatt instabil Kelet közti feszültség kialakulása. Kovács Lászó reális célnak nevezte, hogy Magyaror­szág felvétele évének 2002-t te­kintve folytassa az EU-csatlako­­zásra való felkészülését. A ké­sőbbi időpont előnyét hangozta­tó nézeteket cáfolva kijelentette: a fejlődési ütemek eltérése miatt mind a NATO-hoz, mind pedig az EU-hoz célszerű mielőbb csatlakoznia az országnak. Ké­sőbb ugyanis csökkenhet a külső támogatottság, a jelenlegi nettó befizetők várhatóan egyre ke­vésbé mélyen nyúlnak majd pénztárcájukba, s az évi 1-2 mil­liárd ECU-s — csaknem napi 1-2 milliárd forintos — EU-for­­rásoktól is elesne az ország. KRÓNIKA Zalaiak az adórendőrségről (Folytatás az 1. oldalról.) Koczka Csaba szerint az adó­fegyelem javítása érdekében azért nem elégséges a rendőrség gazdaságvédelmi szerveinek megerősítése, mert azok erőfe­szítéseik ellenére sem tudják ha­tékonyan felderíteni ezeket a speciális szakértelmet igénylő ügyeket. Ilyen jellegű szervezet, folytatta, működik már Auszt­riában, Hollandiában, Németor­szágban, Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban is, ma­gyarországi létrehozásához pe­dig komoly társadalmi érdek fű­ződik, hiszen az adócsalás mér­téke a legóvatosabb becslések szerint is eléri a GDP 20-25 szá­zalékát. A szervezet, mondta, már csak azért is a „nagyhalak­ra” fog koncentrálni, mert a ki­sebb adójogszabály-sértések kezelésére elégségesek az APEH már meglévő eszközei. — Elgondolkodtató viszont az ellenzék erőteljes támadása — vélekedett az egerszegi hon­atya. — Ez a vita vélhetően nem a bérből élők, hanem más gaz­dasági csoportok érdekében bontakozott ki. Czoma Kálmán, az FKGP za­lai országgyűlési képviselője szerint pártja nem fogadta örömmel a koncepciót, de mó­dosításokkal támogatják majd a koalíciós partner elképzelését. — Attól félek, megint nem azokon csattan az ostor, akiken kellene — mondta. A képviselő egyébként dikta­tórikusnak tartja azokat a kény­szerítő eszközöket, amelynek használatát a tervezet lehetővé tenné az adórendőrök számára. Kovács Kálmán SZDSZ-es honatya szerint régen rossz, ha Orbán Viktor nyilatkozata értel­mében csak az adórendőrség felállításán múlna az 1999-es költségvetés stabilitása. Külö­nösnek nevezte a kormányfő azon kijelentését is, hogy a szer­vezet a ,nagyhalakat” veszi majd célba.­­Egy törvényt ugyanis vagy mindenkivel szemben alkalmaz­ni kell, vagy nincs szükség rá — mondta. —Az SZDSZ álláspont­ja szerint ráadásul a fegyveres testületekről, a kényszerítőesz­közök használatáról, az állam­polgárok jogait érintő kérdések­ről csak kétharmados törvé­nyekben lehet rendelkezni, s nem feles törvényben, mint ahogy azt a kormányzat tervezi. Kovács Kálmán elmondta azt is: ha a kormánypárti többség el­fogadja a koncepciót, az ellen­zék alkotmánybírósági vizsgá­latot kezdeményez. Göndör István, az MSZP képviselője úgy gondolja: való­ban tenni kell valamit az adófe­gyelem javítása érdekében, de pártja inkább világosabb, átte­kinthetőbb szabályozást várt.­­Az adórendőrség felállítá­sa viszont nem megoldás. Mivel a súlyosabb ügyeket amúgy is a rendőrségnek kell átadni, cél­szerűbb lenne a rendőrség anyagi, technikai megerősítése és a bírósági eljárások gyorsítá­sa. Az adóhivatal rendőrségi jogkörökkel való felruházása egyébként is bizalmatlanságot szülhet. Részben azért, mert tud­juk, ki lett az APEH elnöke. — vérsé — Koczka Csaba Czoma Kálmán Kovács Kálmán Göndör István ZALAI HÍRLAP . Garabonci fórum a borról A Garabonci Hegyköz­ség szervezésében lakos­sági fórumot tartottak teg­nap este a helyi művelő­dési házban, ahol az érdeklődők meghallgat­hatták Kulka Gábor, az Országos Borminősítő Intézet munkatársa, és Páli Lajos megyei főker­tész előadását, majd Sza­bó László egerszegi bor­­kereskedő felvásárlással kapcsolatos tájékoztató­ját. Vörösmarty-nap Lentiben Vörösmarty Mihály születésnapja (december 1.) ad alkalmat minden esztendőben a költő nevét felvett lenti általános isko­la ünnepi rendezvényére. A Vörösmarty-napot en­nek megfelelően tegnap rendezték meg a Kerka­­parti város oktatási intéz­ményében, bensőséges kis ünnepséggel, oklevelek átadásával, pályázatok ér­tékelésével, és a diákok számára kínált változatos programokkal. Zománc­művészeti tárlat Zománcművészeti tár­lat nyílt hétfőn Salgótar­jánban, a Balassi Bálint Könyvtár galériájában a XI. zománcművészeti al­kotótáborban készült mun­kákból. A közkeletűen tűz­helygyárnak emlegetett salgótarjáni vállalkozás a termelés során előállított különféle méretű fémle­mezeit, valamint zománc­égető kapacitását ajánlja fel nyaranta a zománcmű­vészek számára. Óvni az örökséget Értékelő közgyűlést tartott tegnap a TIT A kultusztárcának az élő mű­vészetek támogatása mellett a közművelődésért felelős egye­sületeket, intézményeket is tá­mogatnia kell, és ezt a jövőben fokozott figyelemmel teszi meg — mondta Hámori József, a szaktárca minisztere a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) hétfői budapesti közgyű­lésén. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma a jövő évre a TIT számára a tárca költ­ségvetéséből előirányzott 80 millió forint mellett további pénz elnyeréséhez szeretne se­gítséget nyújtani. Erre a tavaly életbe lépett kulturális törvény ad lehetőséget, abban ugyanis nevesítve szerepel a TIT mint olyan civil szervezet, amely pá­lyázati pénzekhez juthat. Hámo­ri József szólt arról is, hogy a tár­ca kidolgozott egy úgynevezett nemzeti örökség programot, amelynek elsődleges célja a köz­­művelődési intézmények támo­gatása lesz. A jövő évben induló program keretében a tárca pályá­zatok kiírásával 3,1 milliárd fo­rintot kíván erre a célra fordítani. A kulturális kormányzat első embere hangsúlyozta: a valós tu­dományos eredmények felmuta­tásával továbbra is harcolni kell az áltudományos tézisek ellen. A miniszter elismerően szólt arról, hogy a TIT eddigi célfeladatai­nak körét kibővítette, többek kö­zött a nemzeti kulturális örökség megóvásával, a gyermekvéde­lemmel, az emberi és állampol­gári jogok védelmével, az isme­retanyag eljuttatásával a hátrá­nyos helyzetű társadalmi réte­gekhez, valamint az iskolán kívüli oktatás működtetésével. Az ismeretterjesztő társulat idei, harmadik közgyűlése ügy­vezető elnöknek Tőkéczki Lász­lót választotta meg. A testület a pótköltségvetésből 700 ezer fo­rinttal a Planetáriumot, 500 ezer forinttal a Nógrád Megyei TIT szervezetet, 300 ezer forinttal pedig a Cigány Tudományos és Művészeti Társaságot támo­gatja. Keleten már így csinálják Gyámügyeseket látott vendé­gül tegnap zalaegerszegi igaz­gatóságán az OTP Bank Rt. Az összejövetelen arról vi­táztak, vajon jó ötlet-e állami gondozott gyermekek számára gyámságuk idejére lakáselőta­­karékossági szerződést kötni. A konstrukció nem egy (elsősor­ban keleti) megyében működik már eredményesen — hangzott el többek közt a Magyar Gyer­mek- és Ifjúságvédelmi szövet­ség elnöke, dr. Orbán István előadásában.

Next