Zalai Hírlap, 2017. december (73. évfolyam, 280-303. szám)
2017-12-01 / 280. szám
2017. DECEMBER 1., PÉNTEK Évfordulós programok NAGYKANIZSA Idén ünnepli fennállásának 145. évfordulóját a Zrínyi-iskola. A névadó előtt tisztelegve már eddig is több programot rendezett, illetve szervez az általános iskola. Faller Zoltán igazgató sajtótájékoztatón elmondta: a Zrínyi-emlékév keretében az iskola diákjai látogatást tettek a múzeumban, ahol az iskolából származó régi taneszközöket, tankönyveket, bizonyítványokat is láthattak. - A közelmúltban zárult le a címertervező pályázat, a beküldött alkotásokból kiállítás is nyílt a Zrínyi Történelmi Emlékhelyen - mondta az igazgató, aki hozzátette: az iskola diákjai széles körű kutatómunka keretében a Zalai Hírlapban az intézményről 1980-tól megjelent cikkeket összegyűjtötték, amit később digitalizálnak, hogy az iskola történetét bemutató cikkgyűjtemény készülhessen. Emellett az évfordulóhoz kapcsolódva katonai egyenruhákat, fegyvereket, harcászati eszközöket bemutató kiállításon is részt vettek a diákok. Faller Zoltán elmondta: az emlékév méltó lezárására az év végén kerül sor, mikor is december 20-án az Alsóvárosi Templomban meghitt hangulatú templomi hangversenyt adnak az iskola diákjai, másnap, azaz december 21-én a Medgyaszay Házban az alsó tagozatos kisdiákok vidám, táncos produkciókkal, ünnepi gálaműsorral lépnek majd a színpadra. pa KRÓNIKA Új tagot választottak Módosították a költségvetést, elfogadták a munkatervet (Folytatás az 1. oldalról.) Az ülésen a megyei közgyűlés pénzügyi bizottsága új, nem képviselő tagjává választották Laki Józsefnét, aki nyugdíjba vonulásáig a Zalabaksai Körjegyzőség körjegyzőjeként dolgozott. Dr. Kondákor Ferenc megyei főügyész a főügyészség működéséről adott tájékoztatást, kiemelve: Zala a bűnügyi fertőzöttséget tekintve rendszerint a 14-15. helyen szerepel a megyék rangsorában, ami jó eredmény. Hozzátette: az utóbbi években csökkent a regiszt ezer forint várt bűncselekmények száma a megyében, a legnagyobb arányt jellemzően a vagyon elleni bűncselekmények képviselik. A közgyűlés döntött Veszprém „Európa Kulturális Fővárosa 2023” pályázatának támogatásáról, mivel az kedvező lehetőségeket teremhet Zala megye számára is. Határoztak továbbá arról, hogy az Országos Területrendezési Terv elfogadását követően módosítják a megye területrendezési tervét is, melyhez igénybe kívánják venni a Miniszterelnökség által nyújtandó 20 millió forintos támogatást. A testület jóváhagyta a jövő évi belső ellenőrzési tervét, kis mértékben módosította idei költségvetését, melynek bevétel-kiadási főösszege így 639 987 ezer forintra változott, és elfogadta a 2018. első félévi munkatervét. Dl Dr. Pál Attila, a Zala Megyei Közgyűlés elnöke gratulál Laki Józsefnének, akit a pénzügyi bizottság új, nem képviselő tagjává választottak Fotó: Pezzetta Umberto Főösszege 639 987 Csökken az Erzsébet téri parkolás díja A kanizsai képviselő-testület több rendeletet is módosított tegnapi ülésén NAGYKANIZSA Januártól csökken az Erzsébet téri parkolás tarifája, emelkedik viszont a közétkeztetési nyersanyagnorma díja. Emellett a gazdasági reklámfelületekre adót vet ki a város önkormányzata. A testület tegnap módosította a fizetőparkolók működtetéséről szóló rendeletet. A jövő évtől az úgynevezett kiemelt díjosztályú területeken - Erzsébet tér - a parkolási díj csökkentéséről döntött a közgyűlés, ami pontosan azt jelenti, hogy az eddigi óránként 600 forintos díjat 400 forintra mérsékelik. Emellett a közületi és lakossági bérletek ára is azonos lesz, mivel a közületi parkolóbérletek ára - a helyi vállalkozások támogatása okán - azonos lesz a lakossági bérletek árával. A jövőben egyébként az éves parkolóbérletek már nem kerülnek kinyomtatásra, azok csak virtuálisan léteznek, így az ellenőrök PDA készüléken keresztül ellenőrzik a rendszámhoz kötött bérleteket. A közgyűlés az építményadóról szóló rendeletet is módosította. Új elemként megadóztatják azon reklámfelületeket, melyeken gazdasági reklámok szerepelnek. A reklámfelület mérete után a törvény által kiszabható maximumot, azaz négyzetméterenként 12 000 forintos adót kell befizetni az önkormányzat kasszájába évente. Nem minősül azonban gazdasági reklámnak a cégtábla, az üzletfelirat vagy más, a vállalkozást népszerűsítő grafikai elem. A közgyűlés hozzájárult az intézményeknél folyó étkeztetés élelmezési nyersanyagnormáinak 6 százalékos emeléséhez, így ha nem is számottevő mértékben, de emelkednek az óvodai, iskolai menzadíjak is. A vásárcsarnokban lévő árusok helybiztosítási díjának megfizetését is módosították, nem havonta, negyedévente kell fizetni a díjat. Ha Kurucz József ellenőr a parkolóbérletet ellenőrzi. Az Erzsébet téren jövőre óránként 400 forintért parkolhatnak az autósok Fotó: GSz KORMÁNYINFÓ A közbeszerzésekről is szó esett (Folytatás az 1. oldalról) A Miniszterelnökséget vezető miniszter budapesti sajtótájékoztatóján közölte: a kormány megállapította, hogy a szabálytalanság megcáfolhatatlan, de igyekszik tárgyalásos úton csökkenteni az összeget. Arról is beszámolt, hogy a napokban Brüsszel megkezdte 201 milliárd forint uniós forrás kifizetését. A jövő hétfőn esedékes, az EU-s forrásokról szóló parlamenti vitanappal összefüggésben kifejtette: tavaly 8650 közbeszerzési eljárást folytatott le a Közbeszerzési Hatóság és az állam összesen mintegy 2 ezer milliárd forint értékben, ami a GDP 5 százalékát jelenti. Közbeszerzésenként átlagosan 6 ajánlat érkezett, ami növekedést mutat, és jelentősen csökkent az egyajánlatos eljárások aránya. A minisztert ágazati béremelési igényekről is kérdezték. Az önkormányzati dolgozók esetében a települések között fennálló bérezési különbségek eltüntetését vetette fel, jelezve: ebben a ciklusban erre már nem lát esélyt. A védőnők egységes bértábláját pedig csak úgy tartotta elképzelhetőnek, ha az érintettek egy állami szolgálatba kerülnek át az önkormányzatoktól. Ulti A HELYZET A finn modell Ha valaki beírja az internetes keresőbe „a finn oktatási modell kritikája” sort, kizárólag a finn oktatási rendszer nagyszerűségéről szóló hírek jelennek meg magyarul. Kritikája nincs, elvégre ki merne egy olyan rendszert bírálni, amit például Vekerdy Tamás népszerűsít? Így aztán megtudhatjuk, hogy ott a legboldogabbak a gyerekek, jól teljesítenek, tanárnak lenni pedig maga a mennyország. A finn modell népszerűsítése, hangoztatása olyan csodaszóvá vált, ami beteríti az internetes világot, közösségi oldalakat, szó szerint az egész életünket. Mindenki oda vágyik, mindenki úgy szeretne tanulni és tanítani. Ha viszont angol és német nyelvterületen keresünk kritikai elemzéseket, akkor cikkek, tanulmányok, könyvek egész sorát találjuk a témában. Ezek rávilágítanak arra, hogy a finn iskolai csoda hatása nem egészen pozitív. Az iskolák jobb eredményeket érnek el a kevésbé tehetségesek esetében, csak a középszerűséget hirdetik és valósítják meg, a jókat visszahúzzák. Finnország példája azt tanítja, hogy két dolog nem lehetséges: móka az iskolában és a legmagasabb teljesítmény. Közben az iskolarendszerből kikerült nemzedék körében kimagasló lett a gyilkossági ráta, sok az öngyilkosság, súlyos probléma az alkoholizmus. Viszont a finn gyerekek állítólag nagyon boldogok, ebbéli örömük kifejezésére templomokat, katedrálisokat gyújtanak fel, néha véres utcai zavargásokat provokálnak és egyes iskolákban a szülői fegyverrel tömeggyilkosságokat rendeznek osztálytársaik körében.* Nem egészen pozitív a csoda hatása ZALAI HÍRLAP . Szakács Árpád jegyzet@mediaworks.hu Megkötözték az őrt Több tízmillió forintot rejtő széfet vittek el (Folytatás az 1. oldalról.) A cégvezető elfogadta J. László bocsánatkérését és kezet is rázott a rablóval, aki egyébként évekig dolgozója volt. Mégpedig többféle beosztásban bizonyította rátermettségét. J. László szorgalmával nem is volt gond, hiszen munkája mellett gazdálkodott is, állatot tartott, zöldséget termelt, méhészkedett. Erre tekintettel kapott komolyabb pályázati támogatást, ám nehézségei támadtak és félt, ha vállalásait nem teljesíti, akkor vissza kell fizetni a milliókat. Ekkor támadt az ötlete, hogy a munkahelyén lévő széfet kellene megszerezni. Ehhez megnyerte nemesrádói barátját, L. Norbertet, aki az utolsó időkben Ausztriában dolgozott, a hazai viszonyokhoz képest tisztes fizetésért. A fiatalember azt vallotta, először nem vette komolyan a rablás ötletét, aztán ráállt, mert J. László meggyőzte, minimális a lebukás veszélye, és úgy gondolta, a pénzből felújítja a házukat. Mindent előre kiterveltek. Maszkot, sokkolót, gyorskötözőt, kesztyűt vettek, elosztották a szerepeket egymás között. Egyik éjjel el is indultak a szörpüzemhez, de némi tanakodás után a félelem felülkerekedett az elhatározásukon és hazamentek. A bűnösségét szintén elismerő és minden érintettől bocsánatot kérő L. Norbert vállalta magára a biztonsági őr ártalmatlanítását, mert félő volt, hogy a társát felismeri. Június 24-én éjjel tizenegy tájt értek a telep közelébe a zalaszentmihályi férfi Opel gépkocsijával. Az udvarra bejutva a biztonsági őrt L. Norbert megütötte,, a földre rúgta, majd megkötözték, a száját betömték. Az őr könnyebben megsérült, de az átéltek miatt most is egészségügyi ellátásra szorul. Ő tegnap nem fogadta el a rablók bocsánatkérését. Az irodaépületből elvitték a széfet és a házipénztárban talált értékeket: 34,7 millió forintot és 3 ezer eurót zsákmányoltak. A holmikat a cég Ford Transitjával vitték el saját autójukhoz. A páncélszekrényt elrejtették Nemesrádó és Zalaszentmihály között. Hat nappal később vágták szét flexszel, a pénzt elosztották, a többi holmit, csekkfüzetet, bankkártyát elégették. A rendőrök július 13-án fogták el őket. J. László addigra 1,6 millió forintért méheket vett, de a pénz zöme megkerült. A bíróság társtettesként elkövetett rablás, személyi szabadság megsértése, jármű önkényes elvétele, készpénz helyettesítő eszközzel és okirattal való visszaélés miatt 6 év 8 hónap börtönre ítélte mindkét férfit, és kötelezte őket 1,9 millió forint megfizetésére a pölöskei cég számára, illetve 4,1 millió forintot kell leróniuk bűnügyi költségre. Az ítélet nem jogerős, az ügyész tudomásul vette, a vádlottak és védőik enyhítésért fellebbeztek, ahogy az előzetes letartóztatás fenntartása ellen is. ag Betlehem és népművészet címmel nyílt kiállítás tegnap a Hevesi Sándor Általános Iskola galériájában. A tárlaton hét iparművész mutatja be ötféle műfajban a munkáit. Nemezből készített akváriumban, fa játékkecskében, kerámia csalikorsóban, papírcsíkokból gyártott mókusban, mézeskalács hintalában is gyönyörködhetnek az érdeklődők. Az alkotások, így a mézesbábok, melyeket Némethné Kocsis Veronika (képünkön) készített, december 20-ig tekinthetőek meg. szzs Fotó: Gergely Szilárd