Zalamegye, 1883. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)
1883-01-14 / 2. szám
II. évfolyam. Zala-Egerszeg, 1883. január 14. Előfizetési díj : Egészévre 4 ft., Félévre 2 ft.. Negyedévre 1 ft. Hirdetmények: :A hasábos petitsor egyszer 9 kr., többszöri hirdetésnél 7 kr. Bélyegdij :50 kr. Nyílttér petítsora 12 kr. társadalmi, közművelődési és gazdati hetilap. A Zalamegyei gazdasági egyesület hivatalos közlönye. Megjelenik minden vasárnap. 2. szám. A lap szellemi és anyagi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Bérmentetlen leveleket csak ismert kezektől fogadunk el. Kéziratokat nem küldünk vissza. Zalai vasutak. (Fb) A „Nemzet" december hó 30-iki számában Dr. Herczeg Mihály a balaton-zalai vasút eszméjét pendíti meg. Szabadjon ez alkalomból ugye felszólalásra, valamint egyáltalán Zalamegye vasúti közlekedési viszonyaira néhány észrevételt tennünk. Ha az ember Magyarország vasúti mappáját veszi kezébe, azonnal látnia kell, hogy alig van megye, mely vasút tekintetében oly mostohán lenne ellátva, mint Zala. Sem területéhez, sem népessége arányához, sem termékeihez, sem fekvéséhez képest nem áll viszonyban az a két darabka vasút, mely egyrészről Szent-Ivántól Kanizsáig 58 kilométernyire s másrészről Kanizsától Csáktornyáig 34 kilométernyire a megye területén halad. Ha el is tekintünk attól, hogy a Kanizsa-Csáktornyai rész csak a megye szélét érinti, esik a megye 5121 kilométernyi területére és 333237 lakosára összesen 92 kilométernyi vasút, míg p. o. Veszprémre 4166 kilométernyi területével és 201,431 lakosával 156 kilométernyi, Fehér megyére 4156 6 klméter terület és 116,234 lakosra 251 klrmr vasút esik. Ép igy vannak a fővárostól távol fekvő megyék is. Vasnak 6034 • klmtrnyi terület és 331,602 lélekszám mellett van 212 klmtr vasútja, vagyis nagyobb terület de kisebb lélekszám mellett 2,1-szer annyi mint Zalának. Somogynak 6530 klmtr területe és 287,555 lakosa van. Szeli pedig 305 klmtr vasút, vagyis 31-szer több, mint Zalát. Baranya birt 5133 klmtr terület és 285506 lélekszám mellett az új Kelenföld-Pécsi vasút megnyitása előtt (!) 190 klmtrnyi vasúttal, vagyis kétszer annyival, mint Zala. Arad megye, melynek területe 6443 klmtr, lakosainak száma pedig 322,106, bir 234 klmtrnyi vasúttal. Liptó megyének 2257 klmtrnyi terület és 81226 litekszám mellett van 91 klmtr vasútja. — így folytatni lehetne az összehasonlítást végig, a nélkül, hogy megyére lehetne akadni, mely hasonló terület és népesség mellett, hasonló mostohán lenne vasutakkal ellátva. Ily körülmények között, dacára annak, hogy a megye élén kitűnő emberek állanak, sem administrátiója, sem kereskedelme, sem földmívelése, sem ipara nem tud azon niveaura emelkedni, melyre e megyének népességénél, területi nagyságánál, fekvésénél és természeti kincseinél fogva emelkednie kellene. Hogy mi ennek az oka? könnyű megmondani. Egyrészről az indolencia, másrészről, hogy nagy államférfiai akkor, midőn vasutakról volt szó, túlzott önzetlenségükben azt hitték, hogy municipiumoknál is erény az önzetlenség, s azért nem mozogtak, midőn mozogniok kellett volna. Pedig alkalom volt reá. Budapest és Grácz között egyenesen Zalán át vezet a helyes irány. Akkor Zalának is lett volna vasútja, de a válalat sem sirtené az irány és csatlakozás hibáit. De ami elmúlt az elmúlt. Most pedig márannyira meg van terhelve az állam a vasúti épitkezés terheivel (melyeket pedig Zala is visel, ép ugy mint akármelyik más megye), hogy az államtól várni az elszigeteltségből való megváltást egy hamarjában nem lehet. Most már csak egy eszköze van Zalának: az önsegély; ezt kell megragadnia. Dr. Herczeg Mihálynak abban nagyon igaza van, hogy nem kell várni, míg a sült galamb a szánkba repül. A válalkozó csak oda megy, ahol azt látja, hogy maguk, a közelről érdekeltek is felkarolnak valamely létesítése végett áldozni is készek, eszmét s annak oda pedig szívesen megy. De nincs igaza abban, ha azt mondja, hogy egy Veszprémből Kis-Komáromig terjedő szárnyvonal csodákat mivelne. Ezen vasútnak, eltekintve minden egyéb nehézségtől, az a nagy hibája lenne, hogy egyik oldalán a Balaton tava által lenne határolva, honnét semmi tápot sem nyerhet, pedig régi tapasztalat, hogy oly vasút melynek nem mindkét oldalán van 1—2 mértföldnyi „Hinterlandja", — csak rendkívül kedvező viszonyok között fizetheti ki magát. További hibája lenne, hogy a déli és nyugati vasutak közé ékelve két vasúti társulat kegyére volna utalva s ennélfogva nem fejthetne ki üdvös működést, a minőt tőle várnak. Azonfelül csak bortermő vidékeket érne, pedig ez nagy hátrány, mert ha esetleg nincs jó bortermés s nem nyerhet kifejlődést a borkivitel, akkor a vasút is szünetelhetne. Vasút csak úgy fizeti ki magát, ha a termlmények különfélesége, különféle időben, mintegy folytonos ide-oda szállítást tesznek lehetővé. Ilyet pedig csak oly vidék nyújt, ahol gabona, állattenyésztés, fa, kőszén, vas, gyümölcs, bor, iparcikkek nyújtják a folytonos szállitást még pedig nem csupán egy irányba, anyagot, hanem oda és vissza s nem az évnek csak egy bizonyos szakában, hanem folytonosan. Ilyennek tartjuk a Pápa-, Devecser-, Sírmeg-, Tapolcza-Keszthelyi irányt egy részről és egy Regede-, Muraszombat-, Bellatino, Alsó-Lendva-, Letenye-Kanizsai vonalat másrészről. Ez is, az is, nem csak bortermő vidékeket érintenének, hanem Zala megyének egyéb terményekben is gazdag völgyeit is. Az utóbbi különösen hivatva lenne Zalának nyers terményeit oly vidékről kivinni rövid uton Stajerországba, mely fekvésénél fogva sem a déli, sem a nyugati vasútnak szorosan vett forgalmi körébe nem esik, s viszont vasat és egyéb ipari cikkeket hozni onnét. Hivatva lenne különösen azon különben jóravaló és munkás nép körében, mely Regedétől Letenyéig a Mura bal partján elterülő völgyeket lakja, a magyarosodást és a magyar állameszméhez való szorosabb fűződést előmozditani. Ez azonban nem zárja ki Dr. Herceg Mihály tervének életrevalóságát egy bizonyos pontig s ez egy Veszprém-Füredi szárnyvonal lenne. De egyedül a borszállitási alapra, vagy a föld gyomrában létező, de még föl nem fedezett ásványi termékekre fektetni egy oly hosszú vonalat, mint a minő a Veszprém-, Füred-, Kővágó-Örs-Keszthelyi vonal lenne, nézetünk szerint oly kudarchoz vezetne, mely hosszú időre elérné az életképesebb szárnyvonalak iránti vállalkozási kedvet. Bár köszönettel tartozunk Dr. Hercegh Mi „Zalamegye" tárcája. Emléksorok N. V. ur emlékkönyvébe. Elmegyek, de lelkem itt marad még A sok kedves, nyájas arc között, Hová engem oly sok édes emlék, S annyi holdi/ érzelem kötött. Minden percem, mely köztetek tűnt el Egy tündéri álom, kép vala , Melynek varázsszeiét szőtte - fonta .A szeretet békés angyala: Az az angyal, mely köztetek repked S barátságos szigetekbe' van.S mindnyájatok hőn szerető lelkét Átölelve tartja boldogan. Drága percek! Oh, hoogy eUünétek! . . . Mikor jöttök újra vissza még ? Lesz idő rá ! ! . . . 'agy talán örökre El röpített bennetek az ég?. Nem! tudom nem! sokszor visszajöttök. Emléketek lelkemben marad. Akár — merre ragadjon a végzet. Bárhol járjak a nagy ég alatt. Maroshalmi Uyula. Mikor az ember házasodik — K reolat — írta: Jenvay Géza. (Vége.) Mert hát például, magában véve az sem valami „nagy eset," ha az embert valakinek a nagymamája vacsorára invitálja, — ha azonban az ember „candidatus vőlegény" s ez a vacsorára invitáló nagymama pedig leendő menyasszonyának a nagymamája, akkor azután már egészen másként áll a dolog; mert az ilyen vacsora a nagymama sympathiájának legbiztosabb jele, valóságos győzelem! Köztudomású dolog lévén, hogy a nagymamák, házassági kérdésekben mily nevezetes szerepet játszanak a családi conferenciákon, ők a „pars sanior" és „pars major" egy személyben. S most egy ilyen befolyásos nagymama vacsorára invitál magához kell-e ennél több ! ? És még hozzá milyen szívesen lát! Csupa szívességből beléd tömne mindent, veled szeretné megitatni minden borát, azt a finom aranyszínű nektárt, melynek minden cseppje vérré vállik az emberben s megnyitja még a legnémább ajkakat is! — S a nagymama egészen boldog, hogy jól érzed magadat _szerény" körében, fokról-fokra, percről-percre barátságosabb lesz hozzád, bizalmasan beszél menyasszonyodról s a „család" minden ügyéről bajáról; de a melyért azután cserébe ő is kifürkészi még a legtitkosabb gondolatodat is, szokásaidat, vágyaidat, úgy, hogy a vacsora végén már minden tudva van előtte, múltad, családi körülményeid, jövedelmed, adósságod, minden minden, mit csak egy gondos nagymamának tudni kell. Elmondtad neki magad őszintén bizalmasan. De hát mért is titkolództál volna előtte , hisz ő is egész bizalmas volt hozzád, ugy tekint már, mint ki a családhoz tartozol. 8 te tid boldog vagy örömödben, áldod a végzetet, mely egy ilyen jószivü nagymamával ajándékozott meg. A biztos győzelem tudatától dagadozó szívvel sietsz azután a vacsora végeztével lakásodra s a nagy boldogság miatt kerüli szemedet az álom , mert most már több mint bizonyos, hogy tied lesz imádásod tárgya, hisz a nagymama mondta, a nagymama is úgy akarja. Igen ám! csakhogy arra nem számítottál, hogy a nagymamák nagyon hasonlítanak az időhöz, erről pedig régen megénekelte a poéta, hogy „változandó." Még ki sem ábrándulsz a tegnapi vacsora okozta boldogságból s máris arra a keserű tudatra kell ébredned, hogy a nagymamát egészen kicserélték és hogy az a nagymama, a ki még csak tegnap oly szeretetre méltó volt irányodban, másnap, hogy leendő, vagy legalább leendőnek remélt apósod házánál találkozol vele, alig méltat néhány szóra s csak úgy félválról beszél veled. Hát még a C'enci tante! ? ez a kedves családtag, a mama testvérje. No, ő meg egész tulságig viszi ma! Kicsinylőleg mér végig apró szürke szemeivel s egy gúnyos mosoly ül folyton fonnyadt ajkain. Tudod, hogy sohasem álltál kegyeiben, hogy nem tartott elég műveltnek; mert kézcsókjaiddal nem igen háborgattad, tudod, hogy mindig ellene volt a „viszonynak; " de fel sem vetted az egészet, hisz az agg-szüzek rendszerint halálos ellenségei a házasságnak már t. i. mások házasságának ! Hozzá voltál szokva már ahhoz is, hogy valahányszor látogatást tettél náluk, a Cencitante mindig a legfanyarabb arckifejezésekkel adta tudtodra e feletti nem tetszését, hanem azért ez a mai különösen savanyu arc, az az örökös gúnymosoly, no ez már mégis több a soknál, azután meg az a tegnap még oly kedves és bizalmas nagymama hidegsége is egészen megfoghatlan előtted. Hanem hát az efféle rebus szokás szerint nem marad soká megfejtés nélkül. Egyik nap ugyanis a mama, négyszem között, bizalmasan, de egész határozottan, érzésedre adja, hogy ő a házassághoz nem adhatja beleegyezését; mert, amint „biztos kútfőkből" értésére esett, igen indulatos ember vagy, pedig az ő kedves leánya nagyon hozzá van szokva a finom és gyengéd bánásmódhoz. Azután még adósságaid is vannak s még jövedelmed sem olyan, hogy abból valami fényesen eltarthatnál egy családot, az ő Iluskája pedig jó