Zalamegye, 1887. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1887-05-22 / 21. szám

ajánlja e hivatal viselésére Sümegi Tivadart, kit a gyű­lés megválasztott s hivatalos működését megkezdette. Ezután szintén Gyömörey Gáspár úr az elnöki tisztség választására hiván fel a jelenlevőket, az ő aján­lata folytán Szüts István egyhangúlag elnökké kikiálta­tott s midőn Szüts István úr az elnök­választást szava­zás útján újból kéri megejtetni, a jelenlévők ezen aján­latot el nem fogadván, újból egyhangúlag őt választják meg.­­ Ezen választás után elnök Szűcs István úr aggódva a kör jövője iránt, ajánlja egybegyűlt közönségnek, illetve a „sümeg-vidéki gazdakörének a keszthelyi gaz­dakörbe beolvadását, mely elnöki indítvány azonban, te­kintettel Keszthely távolságára, nem fogadtatott el, hanem igenis, a jelenlévők a „Sümeg-vidéki gazdakör" tagjaivá lettek. Megválasztatott ezután a sümegvidéki gazdakör­­ pénztárnokává Eitner Zsiga úr, s ezúttal a tagsági di­jak beszedésére felkéretett. Helyettes tisztviselőkké és pedig helyettes elnökké Gyömörey Gáspár úr, h. jegyzővé Szüts Zsiga úr egy­hangúlag megválasztattak. A jelenlévők felkérettek, hogy a sümegvidéki gazdakörbe belépésre az érdeklődőket buzdítsák. Szüts István elnök úr Sümeg város elöljáróságá­nak megköszöni azon szívességét, hogy ez alkalommal a városház tanácstermét a gyűlés megtartására áten­gedte , erre viszont Kondor József városbíró úr felaján­lotta jövőben is mindenkor a sümeg-vidéki gazdakör gyűléseinek megtartására a tanácstermet, mely ajánla­tot a gazdakör szíves tudomásul vett. A legközelebbi gyűlés megtartása legkésőbb há­rom hó múlva határ­oztatott, mégis elnök úr azon in­dítványa, hogy a gazdakör gyűlése időnkint Szent-Gró­thon tartassék, egyhangúlag elfogadtatott. Felolvastatott ezután a zalamegyei gazdasági egye­sületnek Gyömörey Gáspár úrhoz intézett levele, mely­ben az ő érdemeit, működését és fáradozásait a sümeg­vidéki gazdakör megalakítása iránt méltányolva, köszö­netét fejezi ki, a megalakult sümegvidéki gazdakör jelenlevő tagjai szintén köszönetüket fejezték ki. Szüts István elnök úr, miután a­z­ 1887. május 17 én Sümegen rendezendő tenyész szarvasmarha kiállítás iránt kibocsátott „Értesítő" felolvastatott, külön azon kérelemmel fordult a jelenlevőkhöz, hogy a kiállítás sikerének biztosítása végett, mentől nagyobb számmal szíveskedjenek részt venni. Ezen felszóllításra a jelenlevők közöl többen is harminc darabot kiállítani ígérkeztek, kik egyúttal be­jegyeztettek. Elhatároztatott Szűcs István elnök úr indítványára, hogy a kiállítás napján, annak megnyitása előtt a kör tagjai nagyobb számmal a városház tanácstermében rendkívüli gyűlést tartanak. Miután Gyömörey Gáspár úr a kiállítás helyéül nem találja alkalmasnak a vásár­terét s mivel e célra az ő közbenjárására Reile és K­ladny urak a vásártér mellett levő raktáraik udvarát és télszereit átengedték, a gazdakör ezen ajánlatot, köszönete nyilvánítása mel­lett elfogadta. Az elnök úr indítvány­tételre hívta fel a kör tagjait. Gyömörey Gáspár úr az anyaegylettől a kisebb gazdák részére, kik az egyletbe már vagy 90-en belép­tek s a belépendőknek használatra két darab konkoly választó és egy darab szerelő rostát kér ingyen átengedni. Az indítvány elfogadtatott s az anya-egylet felké­ret­i elhatároztatott. — Szűcs István elnök úr jelenti, hogy a phylloxera az úgynevezett „Bács" hegyen fellépett és hivatalosan konstatáltatott; ennek mikénti terjesztése, illetve behur­colása más szőlőhegyekbe hosszabb megbeszélés és vi­tatkozás tárgyát képezvén, a gyűlés által egyhangúlag határoztatott, hogy az anyaegylet utján a zalamegyei alispáni hivatal felkeressék a szőlővesszőknek ültetési célokra, egyik hegyből a másikba való átvitelének be­tiltására-Indítvány több nem történvén, a gyűlésről felvett jegyzőkönyv hitelesítésére főt. Mild Mihály és Takács Alajos urak kérettek fel. — Kelt Sümegen, 1887. május 7-én. Gyömörey Gáspár s. k. mint kiküldött ideiglenes elnök. Takács Alajos s. k. Mild Mihály s. k. Felhívás a magyar gazdaközönséghez ! Alakuló ülésünkből február 28-án már volt sze­rencsénk felhívást intézni a tisztelt gazdaközönséghez. A mai napon tartottuk teljesen kiegészített szám­ban második ülésünket és szerződésileg megállapítottuk az első magyar általános biztosító társasággal mindazon külön kedvezményeket, melyek a szövetségi tagot a törzsbevallásban foglalt kedvezményeken felül megilletik. Ezen előnyöket elősoroltuk már első felhívásunk­ban és mint újabb intézkedést felemlítjük, hogy birtok­változás, bérbeadás és halálozás eseteiben az új birtokos, bérlő vagy örökös nem köteleztetik a szövetségi tagság folytatására. Teljes autonómiát nyervén a jogszövetség, most újra a magyar gazdaközönséghez fordulunk, hogy ro­konszenvét, bizalmát kikérjük a jégszövetség részére. Az eddigi eredmények már­is a legszebb reményekre jogosítanak. Az ország minden részéről nagy számmal sorakoznak jeles gazdák e szövetséghez és hisszük, hogy az üdvös eszme mindinkább nagyobb elterjedést nyerend. Most a jégbiztosítás megkezdésének idejében, ki­vált miután az országszerte beállott áldásos eső jó ter­mést enged remélni és az itt-ott már is előfordult jég­verések az előrelátó gazdát óvatosságra intik, újabban felkérjük gazdatársainkat, vegyék fontolóra a szövetség által nyújtott számos előnyöket és lépjenek be jogbiz­tosításaikkal. Melléklet a ,,ZALAMEGYE" 1887. 21. számhoz. Minél többen leszünk, annál többen részesülünk a szövetség jótéteményeiben és annál parányibb lesz a viselendő teher. Budapesten, 1887. május hó 11-én. A magyar gazdák jogbiztosítási szövetségének felügyelő és vizsgáló bizottsága . Gróf Janko­vich László nácsos, a somogymegyei elnök, valóságos belső titkos tó­gazd. egylet elnöke. Melczer Gyula alelnök, Borsodmegye alispánja és a borsodmegyei gazdasági egyl. elnöke. Herczeg Thurn-Taxis Lyon, al­elnök. Ányos László, földbirtokos. Bertha György, föld­birtokos, a vasm­. gazd. egyl. igazgatója. Gróf Bethlen Pál, földbirtokos. Bittó Béni, földbirtokos, a pozsonym. gazd. e. alelnöke. Ifj. Bleier Lajos, földbirtokos. Csá­vossy Ignác, földb. és kir. tanácsos. Id. Cséry Lajos, földb. Domahidy István, földb. és országgy. képviselő. Forster Géza, földbirtokos, a kom­áromm. gazd. egylet alelnöka. Herényi Gotthard Sándor, földbirtokos. Báró Gerliczy Ferenc, földbirtokos. Jászay Jenő, földbirtokos. Jeszenszky Béla földbirtokos. Visontay Kovách László, földbi­rt. és országgy. képv. Kalmár Endre, kegyesrendi főnök és kir. tanácsos. Lippich Gusztáv, földb. Márffy Emil, földb. Öttömösy Magyar Imre, földb. Molnár Ist­ván, földb., Zemplémmegye főispánja. Manolovits Glisa, földbirtokos. Muncevic Faso, földb. Nádassy Kálmán, földb., a baranyam. gazd. egylet alelnöke. Neumann Frigyes földb­irt. és nagykereskedő. Pálfy Ferenc föld­birtokos, kir. tanácsos és Szeged szab. kir. város polgm. Bonyhádi Perczel József, földb. Pscherer József, földbirt. Dr. Pulszky Ágost, földb. egyetemi tanár, országyűlési képviselő és a nógrádm. gazdasági egylet II. alelnöke. Rupprecht Lajos, földb. Skublics Jenő, földb., a zalai­. gazd. egylet alelnöke. Simay Ede, földb. Scitovszky Já­nos, földb., Nógrádm. alispánja és a nógrádm. gazdasági egylet I. alelnöke. Szegedy György, földb., kamarás, a vasm. gazd. egyl. alelnöke. Sillem cs. és kir. Pejacsevics Péter római és gróf Eltz vukovári Ottó, gróf uradal­mainak kormányzója. Tolnay Lajos földb. és miniszteri tanácsos. Gróf Teleky József, földbirtokos. Vásárhelyi László, földbirtokos, az aradm. gazd. egyesület elnöke. Vermes Mihály, földbirtokos. Ver­ebi Végh János, földb. Viczmándy Ödön, földb., Zemplénmegye főjegyzője és a zemplénmegyei gazd egyl. II. elnöke. Gróf Wenckheim Frigyes, földbirtokos. Gróf Zichy Jenő, földb. valóságos belső tittkos tanácsos és országgyűlési képviselő. Zeyk Gábor, földbirtokos. Hivatalos rovat. Zala-Egerszeg rend. tan. város tanácsa részéről az 1876. évi XIV. t. c. 10. § a értelmében közhírré téte­tik, hogy a város hatósága területén levő házakból m­o­sadékot, mosásra már felhasznált vizet, trágyalevet, vagy bármely más, a közegészség- és köztisztaságra nézve ártalmas és undorító folyadékot az utcára, utca árkába kiereszteni úgy kiönteni a legszigorúabban tiltatik, s értesíttetnek úgy a háztulajdonosok mint a bérlők, hogy ezen rendelet ellen vétők az 1876. évi XL. t. c. 125. §. értelmében kivétel nélkül legszigorúabban fognak büntettetni. Zala-Egerszeg, 1887. május 19-én. Kovács Károly s. k. polgármester. Zala-Egerszeg város rendőrkapitányi hivatala ré­széről közhirré tétetik, miszerint a város képviselő tes­tülete által a szabadban való fürdés tárgyában 863. kg. 188­7. szám alatt alkotott s a­nméltóságú m. kir. belügy­minisztérium által 27363 II. 1887. szám alatt megerő­sített és jóváhagyott szabályrendelet értelmében a sza­bad fürdés a Zala-folyóban a város rendőrkapítányi hi­vatal által kijelölt helyen egyedül az úgynevezett „Kis malom" közelében levő és a Zala-folyón átvezető kis­híd környékén engedtetik meg, — a­mely kijelölt he­lyek jelző táblákkal láttatnak el. — ezen kijelölt he­lyeken kívül minden más helyen a szabad fürdés a Zala-folyóban 1 írttól 20 írtig terjedhető pénzbüntetés, behajthatlanság esetén megfelelő elzárási büntetés terhe alatt tiltatik. Kelt Zala-Egerszegen, 1887. évi május hó 18-án. Nagy v. kapitány. Helyi, megyei és vegyes hirek. Bérmálás. Pribék István veszprémi felszentelt püspök őméltósága a bérmálás szentségének kiosztása végett folyó hó 14 én délután 6 órakor érkezett Zala Szent-Lászlóra.­­ A járás szélén Bot­ka Ferenc járási főszolgabiró és a vidékbeli papság bandériummal s zász­lókkal fogadták. 15-én Zala-Szent-Lászlón bérmált. 15-én délután 4 órára jeleztetett Szent­ Grótra való bevonu­lása. — Már a korai délutáni órákban hullámzott a la­kosságnak nagy tömege a városház­i korcsma előtt — ekkor lévén a mérsékelt ellenzéknek értekezlete, mely mellesleg megjegyezve kevéssé sikerült, mert a szóno­kokat túlharsogták az „éljen Eitner Sándor" kiáltások. — Pontban 4 órakor vágtatva jött be­lezve a püspök megérkezését, ki a helybeli öt csikós, je­plébánoshoz szállt. Mintegy 5 óra körül tisztelegtek nála a vidék­beli papság, városi elöljáróság, izraelita község sat. 16-án Zala-Szent-Gróton, 17-én Koppányban, 18. pedig Kehidán bérmált. Egyházmegyei hir. A söjtöri közbirtokosság, mint kegyuraság söjtöri plébánosnak Pajthy Elek zala­eger­szegi segédlelkészt terjesztette fel megyés püspök őmél­tóságához megerősítés végett .­ A méltán megérdem­lett előléptetés felett amily mértékben örvendünk, más­részt ugyanily mértékben fájlaljuk körünkből való tá­vozását. — Jótékonyság. A balaton-füredi szeretetházra Köves János felső-eörsi prépost őnagysága 25 frtot adomá­nyozott. Meghívó. A zala­egerszegi polgári-, középkereske­delm­i- és mííipariskola, valamint a felső-leányiskola nö­vendékei­t segélyző egyesületük" javára folyó évi május hó 30 -án a Rozenkrancz-féle kertben majálist rendeznek. Belépti-díj személyenkint 50 kr. Felülfizetések köszö­nettel fogadtatnak és a helyi hírlapban nyugtáztatni f­ognak. Kedvezőtlen idő esetén a mulatság junius hó 4-én tartatik meg. Inkey László, a nagy-kanizsai kerület országos képviselője — miként már lapunkban jelezve volt — f. hó 15-én Nagy-Kanizsára érkezett gr. Appons­i, K­oránszky és Fenyvessy kíséretében. Először Ivis-Kanizsára mentek ki s ott Koller István párt­elnök a vendégeket bemutatván a népnek, — Feny­vessy Ferenc tartott beszédet. Onnan visszajöttek Nagy-Kanizsára, hol délután 5 órakor a „ Sörkert ”.-ben gr. Apponyi és Horánszky tartottak beszédet. A vendégek fogadtatása a vasúti indulóháznál, valamint a ki- és be­vonulás nagyon impozáns volt. Este 8 órakor fáklyás­menettel tisztelték meg Inkeyt és a vele volt mérsékelt­ellenzéki notabilitásokat. A nagy­kanizsai kerületben a „ balpárt" cílen egyesült mérsékelt­ ellenzéki és függet­lenségi párt újból Inkeyt kiáltotta ki követjelölöltü­l. A kormánypárt teljes passivitásban van. A megyei központi választmány folyó hó 3-án tartott ülésén felolvastatott a m. kir. belügyminiszté­riumnak rendelete, melyben a megyebeli országgyűlési képviselő választók állandó névjegyzékeinek az 1874. évi 33. t. c. 39. §-a szerint megszabott eljáráshoz ké­pest jövő 1888-ik évre történendő kiigazítása iránti in­tézkedések megtételére oly kijelentéssel figyelmezteti a központi választmányt, hogy az e részben szükséges munkálatok a törvényben előirt határidőkben s annál pontosabban teljesíttessenek, minthogy azok meg nem tartása a választók jogának csonkítását is vonhatja maga után. A felolvasott miniszteri rendelet értelmében a me­gyében létező 9 választó­kerületben, kerületenként köz­ség illetve körjegyzőségek szerint csoportosítva az ös­­szeíró illetve kiigazító küldöttségek megválasztattak. — A zala-egerszegi választó kerületben a küldöttségek kö­vetkezőleg választattak meg: Zala-Egerszeg rend. taná­csú városra, valamint Szent-Iván és Bucsu-Szent-László körjegyzőségekre. Hajik István elnök, Farkas József, Noszlopy Gyula, Boschán Gyula, Réffy Lajos, András­­­láda, Ságod, Bagod, Boczföld és Nagy-Lengyel körjegy­zőségekre : Thassy Ferenc elnök, Farkas Imre, Nagy László, Skublics Károly, Farkas Gábor, Ilahót, Söjtör és Tárnok körjegyzőségekre nézve: Marton György el­nök, Király Elek, Stolczer Jakab, Baranyay Béla, Gresz Károly, Kapornak, Nemes-Apáti, Szepetk, Zala-Koppány és Csány körjegyzőségekre nézve: Fábiánics Gyula el­nök, Sövegjártó Lajos, Vámossy György, Fábiánics Ká­roly, Illés Lőrinc. — Keresztény­ nőegylet van alakulóban Nagy-Kani­zsán. A szervezkedő ülés f. hó 19-én délután 3 órakor tartatott m­eg a városház nagy­termében. A 200 beirat­kozott tag közös szép számban voltak jelen. Az alap­szabály-tervezet felolvastatván, pontról pontra meg lett vitatva s a szükségesnek mutatkozó kihagyások és mó­dosítások megtétele után elfogadtatott. Az elfogadott alapszabályok jóváhagyás végett a minisztériumhoz ter­jesztettek s mihelyt megerősíttetnek, meg fog tartatni az alakuló ülés. Az új egyesületnek igen szép és nemes intenciói vannak. Nagyon óhajtandó volna, hogy ne­csak Nagy-Kanizsának, de vidékének közönsége is kellő s megérdemelt pártolásban részesítené. A zala­egerszegi szegény gyermekek karácsonyfa cimü egylet választmánya f. é. junius hó 12 én tekever­senynyel egybekötött tavaszi táncmulatságot tart. A zala­egerszegi önk. tű­zoltó egylet által tartatni szokott teke versen­­nyel egybekötött nyári táncmulatság a mint biztos kutforrásból értesülünk f. évi julius hó 3-án, esetleg 10-én fog megtartatni. — Molnár Aladar siremlékere a balaton felvidéki néptanító egylet t. hó 5-én Balaton-Füreden tartott köz­gyűlésén 900 forintot szavazott meg az általa e célra eszközölt és 1200 forintot tevő gyűjtésből. A fenmaradó részt a még remélhető adományokkal együtt Molnár Aladár nevére szóló alapítványként fogják elhelyezni az általa alapított balaton­füredi szeretetházban, első­sorban néptanítók árvái részére. A síremlék még ez év folya­mán felállíttatik s egyúttal emléktáblával jelölik meg Molnár Aladár szülőházát Veszprémben. Gyászhír. A nagy­kanizsai tanító karnak egy igen tehetséges tagja hunyt el: Seeligmanné, Darás Rózsa személyében. Már hónapok óta mellbetegségben szenvedett s annak esett áldozatául a fiatal (26 éves) élet. Ravatalára számos koszorút helyeztek szerettei és tisztelői; ezek között voltak a pályatársai és tanítványai által oda helyezett koszorúk is. Temetésén — mely f. hó 15-én ment végbe - ott voltak a különböző iskolák tantestületei, a községi és izraelita­ iskolák növendékei s még igen sok résztvevő. Nyugodjék békében! Községek és termelők figyelmébe ajánljuk Cser­tán Károly alispán urnak f. évi 8380. sz. a. valamennyi járási főszolgabíróhoz, valamint Nagy-Kanizsa és Zala-Egerszeg város tanácsaihoz intézett iratát: „ A pozso­nyi cs. és kir. hadbiztosságnak folyó évi március 10-én 1991. szám alatt kelt átirata szerint, a cs. és kir. had­ügyminisztérium nagy súlyt fektet arra, hogy a katona­ságnak 1887 évre szükséges termesztmények u. m. rozs, kétszeres, zab, kenyér, széna, alom és ágy szalmára közvetlenül a községek és termelőktől szereztessenek be, miért is az e részbeni szabályok egyenlő ajánlatok esetében a községeknek vagy termelőknek előnyt biz­tosítanak és azokat biztosíték letételétől felmentik. A termények szállítására vonatkozó hirdetmények annak idejében címnek kellő számú példányokban ki fognak adatni a végből, hogy azokat­­ a községekkel és a­ na­gyobb termelőkkel közölje, de azt megelőzőleg is nyújt­hatók be szállítási ajánlatok a pozsonyi cs. és kir. had­biztosságnál. — Midőn végül megérintem, hogy a szál­lításra nézve szükséges felvilágosítások, a már többször

Next