Zalamegye, 1888. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1888-01-01 / 1. szám

VII. évfolyam. JL Előfizetési díj: Egészévre 4 ft., Félévre 2 ft., Negyedévre 7 ti. Hirdetmények : 3 hasábos petitnor egyszer 9 kr., többszöri hirde­tésnél 7 kr., h­elyes dij 30 kr. Nyultlér peticsora 13 kr. A „Zalamegyei gazdasá­gK egyesület" és a „Zalaegerszegi ügyvédi kamara" hivatalos közlönye. Megjelenik minden vasár­nap. Zala-Eger­szeg, 1888. január 1. 1. szám. Előfizetési felhívás a „Zalamegye" 1888-ik évi hetedik évfolyamára. Lapunk jelen számmal hetedik évi pálya­futását kezdi be. Kétségkívül oly hosszú idő ez egy hetilap életében, hogy elegendő bő alkalmul szolgál annak megítélésére, váljon a lap a megindításakor kitűzött feladatának képes volt-e megfelelni, a közönség bizalmát s ebből kifolyólag helyeslését és támogatását sikerült-e kinyernie vagy sem? S ha lapunk hat éves fennállása után kérdést vetjük fel, úgy minden dicsekvés nélkül­i és nyugodt lélekkel elmondhatjuk, hogy lapunk­nak sikerült a megindításakor kitűzött magasz­tos feladatokat ha nem is teljesen megoldania, de nagyon is megközelítenie. Ezt tanúsítja azon nagybecsű részvét, melyet a közönség részéről lapunk irányában napról napra fokozottabb mérvben van szerencsénk észlelhetni. Midőn e nagybecsű bizalmat a múltra nézve megköszönjük, legyen szabad a n­­ép­közönség hathatós támogatását a jövőre is ki­kérnünk.­­ Lapunk programmja marad a régi, mely alatt hat évvel ezelőtt nemes missiónkat meg­kezdettük: a megyei események hű, gyors és részrehajlatlan közlése, városunk és vidéke ér­dekeinek előmozdítása. E zászló alatt harcoltunk a múltban, ezalatt fogunk küzdeni a jövőben. Küzdünk hangzatos p­rázisok nélkül, csend­ben és zajtalanul, de SZÍVÓS kitartással és tör­hetlen erél­lyel, egyedüli és legszebb jutalmun­kat képezve, lgy sikerül nekünk is egy-egy szent­ ügynök diadalra jutásához pár porszemmel hozzájárulnunk. A jövőben is fő törekvésünk lesz, hogy lapunk változatos tartalommal jelenjék meg. Az események összetorlódása alkalmával — nem kímérve a költséget — a jövőben is mellékletet adunk ki, hogy az események gyors közlésével olvasóink ez irányú igényei­t kielégíthessük. Távol fogjuk tartani magunkat ezután is a személyeskedéstől, egyeseknek ok nélkül való meghurcolásától. A higgadt tárgyilagosság és férfias komolyság hangján fogunk ezután is szólni. A durva, sértő hang ki van zárva la­punk keretéből. Kérjük lapunk szíves tám­ogatá­­­­sát és az előfizetés mielőbbi megújí­tását, hogy az új év alkalmával a lap szét­küldésében fennakadás ne támadjon. Hátralékos előfizetőinket tisztelettel fel­kérjük, szíveskedjenek a hátralék mielőbbi be­küldése által bennünket azon helyzetbe juttatni, hogy kötelezettségünknek mi is pontosan meg­felelhessünk A lap előfizetési ára — dacára hogy oly gyakorta mellékletet adunk — marad a régi. Egy évre 4 frt, félévre 2 frt, egy negyedre 1 frt. A „Zalamegye" szerkesztősége és kiadóhivatala. Megyei mozgalom a kisdedóvodák­ és­­ gyermiimenh­elyek ügyében. Zala vármegye törvényhatósági bizottsága december havi közgyűlésén egyhangúlag elha­tározta, hogy a kisdedóvodák, főkép pedig a gyermekmenhelyek felállítása érdemében a me­gye területén mozgalmat indít meg, amely moz­galomnak célja a közönséget ezen, oly nagy fontosságú ügynek mit nyerni. Megnyerni a célból, hogy kiki mind er­kölcsi befolyásával, mind anyagi tehetségével hasson közre ily menhelyek és óvodák felállí­tására, hogy így mielőbb üdvözölhessük azon szép kor hajnalának meghasadását, melyben megyénknek minden egyes községe ezen üdvös intézetekkel el lenne látva. Ezen megyei ügynek vélünk szolgálatot tenni, ha ép a mai napon, midőn bucsut ve­szünk egy elmúlt­ év küzdelmeitől, telve remén­­nyel egy jobb jövő irányában, közzétes­szü­k a vármegye által ez érdemben kibocsátott s a megye közönségéhez intézett felhívást. Midőn ily fontos megyei ügyről van szó, feleslegesnek tartjuk arra megyénk közönségé­nek figyelmét külön felhívni. Volt alkalmunk megismerni megyénk kö­zönségének lelkesedését és áldozatkészségét s és ebből kifolyólag his­szük, hogy a közönség érdeklődése és áldozatkészsége most is méltó lesz az ügy fontosságához ! Felhívás Zala megye közönségéhez! Az erőteljes nemzeti létet nyelvben, fajban , mű­velődésben egyaránt biztosítani vágyó társadalom az odaadás minden áldozatkészségével lát a kisdedóvás kimondhatlanul fontos és szent ügyének szervezéséhez! Ha kötelesség­e a hosszú mulasztáson okulva létfentartásunk alapjait az új nemzedékek életében és egészségében is biztosítani. Magyarország apostoli kirá­lyának a kisdedek sorsa iránt tanúsított s örökre feled­hetlen érdeklődése után — kell, hogy mindenki a sze­retet buzgalmával vegye ki méltó részét a kisdedek védelmének nemzeti munkájából. Zala vármegye törvényhatósága bizalommal fordul e megye közönségéhez! Bizalommal fordul a palotáktól a kunyhókig, mert senki sem zárkózhatik el azon szomorú valóságtól, hogy Magyarország halandóságának öt­—­30 százaléka a hat évet meg nem haladó, tehát még iskolába nem járó gyermekekre esik. A tudatlanság, nyomor, felvigyázat hiányából ke­letkező balesetek és legborzasztóbb véletlenek tömege­sen pusztítják kisdedeinket, úgy hogy ez országban, melyben a születések száma aránylag nagyobb, mint bárhol másutt, aggódva kell fajunk pusztulása ellen védekeznünk. A kisdedóvás nemzeti s emberbaráti ügyének alig néhány évti­ed alatti fejlődése folytán hazánkban immár több mint 60 ezer gyermek nyer közel 500 óvodában gyermekkertben vagy gyermekmenhelyben gondozást, de e szárt a nagy veszély elleni közös küzdelemben még csak első lépés az erő és lelkesedés sürgős és halaszthatlan akciója felé ! Zala vármegyének több mint tí0 ezer tankötelese veszi törvényes címeken igénybe az állam, községek és felekezetek áldozatkészségét; kisdedei ezreinek sor­sát vegye kezébe a társadalom ! Az iskolában, szószéken, hivatalokban, községhá­zakban, urnak és szegénynek hajlékában váljék égető napi kérdéssé a kisdedek védelme. Mindenki a maga társadalmi és egyéni hatásához képest magyarázza, világosítsa meg a népnek és községeknek, mily csekély áldozatoktól függ a megye, kisdedeinek élete és egész­sége; függ a külső munkákra utalt szülőknek otthon hagyott gyermekeik állapota felőli lelkiismeretes meg­nyugvása. Magyarázzák meg nekik, hogy ezután nem „Zalamegye" tárcája. R­igro­tisos IC­róni­ka vagy M Istenben boldogult 1887-ik esztendő históriája avagy története. Tinódy Lantos Sebestyén diák módjára megénekelte : Theodorus Diák. Egy hosszú esztendő m­egind­en lezajlott. Sok festett reményünk vele sírba hajlott. Halandók kora egy évvel szaporodott, Jobbat áhítóké ez egygyel megfogyott. Menj Isten hírével, te, öreg esztendő. Nyolcszáz­nyolcvanhét — de ezerec kezdendő. Kívánjuk, legyen jobb nálad a jövendő. Búzánk, borunk, marhánk ne legyen veszendő. Figyelmem kísérte a világ folyását, Hónapok­, hetek- és napoknak múlását. Ilyen esztendőnek nem kívánjuk mását. Ha csak nem akarjuk mínmagunk romlását. Sok szerencsétlenség sújtotta népünket, Gyarló reménykedés táplálta hitünket. Árvíz, aszály és jég rontá mezeinket, Sok tűzvész pusztítá belső telkeinket. Ámde mit elvesztünk, ki fogjuk heverni, Amit Isten adott, joga volt elvenni. — Csak a háborútól tudjunk menekedni, Muszkával ne kelljen majdan verekedni-Viszálynak almája, te, kis Bulgária! Sok megpróbáltatás vár még fiaidra. Árulás, forrongás, kivégzés zsibbasztott, De három bölcs régens fölötted virrasztott. Muszkaország egén nem mosolyog a nap, Vérítéleteket fehér cár sokszor kap. Elégedetlen nép, folyton remegő cár, Jövőben reátok ugyan minő sors vár! Békességet óhajt monarchiánk népe, Bár hadi hírektől ijedős a képe. Delegatiónk megszavazta, ami telt: Ötvenkét milliós katonai hitelt. Elkövetünk mindent, amit csak tehetünk, Tán nincs is mit félnünk, van már Manlic­er­ünk. Kalibere szűkebb, pusztítása bővebb. Majd meglássuk már most, ki lesz az erősebb. Külső politikánk semmit sem változott, Kálnokynak ez sok elismerést hozott. Békés irányzattól el nem tántorodott, Elvünkből, jogunkból semmit fel nem adott. Belső politikánk sem sokat változott. Kormányunk erősen takarékoskodott. Szapáry miniszter székéből távozott, Spongyát rá! Dolgára Tisza vállalkozott. Bismarck, te nagy Bismarck, vér- és vasember, te! Hatalmad az ellenzéket leteperte. Megpuhítottad a német ablegatust, Hogy szavazná meg a kivánt septem­atust. Ősz császárod, Vilmos, jubileumot ült, — Feje fölött kilenc évtized átrepült. — És hogy hír, hatalom, dicsőség környezi : Az a te érdemed. Ő is elismeri. Hányszor lobbant lángja háború tüzének ! — Többről meg sem emlékezik már ez ének, S szemöldököd össze még alig húzódott: Holmi Schnabele-ü­gy nyomban tisztázódott. Nagyfontosságú a magyar népfölkelés. Bölcs intézmény, habár haderőnk sem kevés. Je­len számunkhoz fél iv melléklet van csatolva. Örül ennek, aki igaz magyar fajta, — — De hosszas ez a dal, rövidítsünk rajta. Sajgó fájdalommal szólok most hozzátok, Kik Eperjest, Károlyt s Torockót lakjátok, Szintúgy Ruzskabán­ya s Veszprém lakosai, Söjtörrel, Popráddal tűz áldozatai. S te, én szép Alföldem, paradicsomkertem­, Oly gonosz csapásról álmodni sem mertem­. Mint aminőt terád — hel ! az az átkozott „Szabályozott" Tisza szilaj vize hozott. Mauzóleumába vitték át Deákot, Díszpolgárrá tették sokhelyütt Kossuthot. Sokan elvesztek az Opera Comique-ban. De sokkal többen a paksi hullámsírban. Kovács Zsigmond meghalt, Veszprém volt püspöke, Máig sem ültettek senkit a helyébe. Jó Németh Albert is elköltözött oda, Ahol fúzió van s nincs pártpolitika. Az angol királynő jubileumot ült, — Ötven éve, hogy a brittek trónjára ült, — Szörnyű birodalmát bölcsen kormányozza, Lábához adóját Kelet s Nyugat hozza. A mult év nyarának legfőbb eseménye A követválasztás volt. De már öt évre. (Gyakorlá szép jogát mind ez ország népe. S az eredmény : Tisza Kálmán nagy többsége. Dinamitrobbanás történt Jászberényben. Néhány huszárnak ez került életébe. Szegény Bulgária­ végre valahára kapott fejedelmet inogó trónjára. Császártalálkozás kettő volt ez évben, Az egyik Gasteinban, a másik Berlinben. Ezek után van mit bízni a békében. Nincs mért szoronganunk. I­ljük­k jó reményben!

Next