Zenelap, 1891 (6. évfolyam, 1-20. szám)
1891-01-10 / 1. szám
ZENELAP. 5 (Santuza) sok drámai hévvel énekelt néha nagyon is forszírozva az egyszerű parasztleány drámaiságát. Lolot A. Wein Margit személyesíti kecses pajzánkodással, Luciát pedig Hensler H. képviselte teljesen eltalálva a töprenkedő anyát. — Juriddut az opera új tenoristája Szirovatka énekelte, helyenkint szépen csengő lyrai tenor hangon, de mindig biztosan és tisztán; játéka sok kívánni valót hagy még hátra. Igen jól megfelelt szerepének Veres is ki a féltékeny Alfiát élethűen ábrázolta s énekelte. A karok jól kidomborították a pikáns és sok eredeti vonásokkal teli kardalokat. A közönség a művet egyhangú tetszéssel fogadta s úgy a zenekart, mint a szereplőket többször élénk tapsaiban részesité. — E művel az opera műsora csak előnyösen gyarapodott. Katonás kisasszony.“ (Operette 3. felvonásban, szövegét és zenéjét írta : Megyery Dezső. — Először adatott a népszínházban 1890. évi deczember 30-án.) A népszinház ezen operette újdonságáról már szinrehozatala előtt lehetett azt hallani, hogy telve van reminiszentiákkal és a fővárosi napi sajtó is ezt írja fel hibájául. Ez nem egészen úgy áll. Való, hogy vannak benne zenei reminiszentiák, de ezért nyújtott Megyery eleget sajátosat és eredetit is, ami megfigyelésre méltó s ez operette zenei tekintetben semmivel sem alábbvaló, mint a népszínház ismert eredeti operette íróinak művei. Mindjárt ki kell emelni, diskrét hangszerelését amire pedig operette Íróink nem valami nagy súlyt fektetnek. Ez eredetiség után való törekvés hálátlan dolog. Ott van Erkel Elek az ö szép és aztán igazán eredeti zenéjével, ott van Serly Lajos az ö szép „Marciánjával, — Sztojanovits a sok tekintetben finom és eredeti ,,Peking rózsá“-jával. — Mind pad alá készülnek. Jól tette és jól teszi tehát Megyery is, ha részben ő is hódol a közönségnek s hisszük, hogy operettéje sokáig fenn fogja magát tartani, már azért is, mert művének szövege mulatságos és nagy színpadi rutinnal van megalkotva s általában úgy van felépítve, a mint egy operettének megteremtve lennie kell. A közönség általában jó mulatott az újdonságon s kedvezően fogadta, a szerzőt többszöri kihívásban is részesítette. Kiválóbb zeneszámai az első felvonásban Hegyi Aranka belépője, csinos fülbemászó walzer-formában, a duett Hegyi és Réti Laura között, s az utána következő quartett és ensamble finom dallamos és emelkedő. Kedves zenei szavallás a „Kolostori élet“, melyet Réti csinosan és hatással énekelt, Hegyi A. couplettja pedig megragadóan kedves, minden izében eredeti, pikáns színezettel. Említésre méltó Német belépője, aztán Victor belépője, melynek dallama comico-harczias jellegű, és ügyes átmenetű a Hegyi Arankával való duett, emelkedett jellegű a vége, mely ensembléba megyen át, s befejezi a felvonást, egy minden tekintetben sikerült, kitűnő finale, mely úgy dallamában mint kidolgozásában dicséretes. A második felvonásból szép a Victor belépője. A Hegyi A. és Német hosszú duettje zeneileg a helyzetnek megfelelően jellemzetes. Hegyi Aranka közbe jövő keringője pedig bájos. — Epigramatikus élű csinos zenei szám Hegyi A. couplettje: „Bennem van a hiba“, s kirí belőle bizonyos diskrét frivolság. Egyike azonban a legszebb számoknak : Hegyi A. és Réti L. következő duettje a midőn tehát cserélnek. Ez igazi zenei csevegés, s ügyesen van színezve ama lelki állapot, hogy tartanak attól, hogy minden pillanatban meglephetik, az utána következő sextett Vidtor, Kassai, Német, Hegyi A. Réti és Béni J.-val szintén a helyzetnek megfelelően jellemzetes. Az esküvő utáni keringő igen csinos, és a finale magasztos fokozatosan emelkedő jelleggel. A harmadik kivonásból említésre méltók: Serédi couplettje, a csendőrök indulója, tetszett Hegyi, Serédi és Újvárival, utána pedig a kettős couplett: Hegyi A. Serédi között. (Az operette kiválóbb zenei számaiból két füzet zongora egyveleg jelent meg Zipzer és König zenemű kereskedő kiadásában.) Azt, hogy Hegyi Aranka az ő művészetében elragadó volt, s ezen szerepével szaporította kiváló alkotásait, hogy a többiek is válvetve igyekeztek tudásukat, művészetüket a szerző kollega érdekében érvényesíteni, és amelyet a szerző meg is érdemelt, — már mondanunk sem kellene. A premierrel pedig Megyery meg lehet elégedve. Tenor. Dalár ügyek Az „Újpesti Dalkör“ szombaton, január hó 17-én. Zehetner Frigyes karnagy vezetése mellet, az újpesti Colosseum nagytermében, mely ez alkalommal pompásan feldiszittetik, Petrusek F. ur (Budapestről) szives közreműködése mellett, részben az ujpesti népkonyha, részben pedig a Kör saját pénztára javára hangverseny-, férfikar-, magánének-, szavalat- és tánczczal egybekötött nagy jótékonyczélu dalestélyt fog rendezni. A „nagyszebeni magyar dalkör,, 1891. évi január hó 6-án a „Romai császár“ dísztermében dalestélyt rendezett a következő műsorral: 1. Népdalok, férfikar Huber Károlytól. 2. „Hol a tavasznak...“ kettős, zongorakisérettel Mátrai Samutól. 3. Cigánynők kardala „Traviatából“, vegyes kar Verditől. 4. Ábránd, magyar népdalok fölött. Székely Imétől, zongorán előadta Vásárhelyi Aranka k. a. 5. Pepitánt, férfikar Markbreittól. A vidék. Az esztergom-vizivárosi kitűnő hírnévnek örvendő nőnevelő-intézet dec. 23. esti 6 órakor karácsonyi ének és zenével egybekötött előadást rendezett, melynek sorrendje a következő volt: Nyitány : Grand caprice Hongrois, Ketterertől négy kézre előadják : Steinbach Gabriella és Fischer Colbrie Berta- I Aquilina. Dráma három felvoulásban. Hely: Byblos, város Palesztinában. Idő 290. ben Kr. u Személyek Aquilina, Steinbach Gabriella, Aquila, előbbinek anyja Moldoványi Erzsi, Emerentia, társalgónő Fischer Gizella, Maxentina, Aquilina barátnője Fischer C. Berta, Eusebia, Aquilina barátnője Illés Ilona, Theeusa pogány leányka Steinbach Frida, Egy angyal Tillmann Margit, Rabszolganő Krajna Anna. Törvényszolga Schoda Ida. Felvonások közben: 1. Die Korsikanerin, Richter Gusztávtól, négy kézre előadják Vaskovits Gizella és Unger Irén. 2. Romeo et Julia Bellinitől, négy kézre előadják: Andrássy Mariska és Prausz Ferike. 3. Ein Tänzchen im Freien Lichner Henriktől, négy kézre, előadják: Vass Gizike és Pollinger Anna. II Symphonia, A. M. Storchtól, zongorán kiséri Flache Leopoldini. a hegedűn játszik Borovicska