Zenelap, 1900 (14. évfolyam, 1-30. szám)
1900-01-15 / 1-2. szám
*LEli tenek bennünket, hogy a hangszeres misék szórványosan a lyceumi templomban, a mely nem is plébániatemplom, adatnak elő. E helyreigazításnak azért is szívesen adnnk tért, mert a hit, melyet a »Pécsi Napló“ után irtunk meg,könnyen tévedésbe ejthetné azokat, a kik a kath. egyházi zenének olyan szükséges reformálását szívükön hordják. Hogy az egyház rendeleteinek meg nem felelő zene a pécsi székesegyházba ismét visszahozassék és életbe léptethessék, arról egyelőre szó sincs. (—) Budapest józsefvárosi zenekedvelők egyesülete mint előre jeleztük, karácsony ünnepén és újév napján Schweitzer J Missa solemnis-ét adta elő ve.zéres kisérettel. Nem hiába hívtuk fel a műértők fgyelmét e ■misére, ugyanis sok helyütt az a téves ítézet uralkodik, ■hogy csak a vocális zene (a capella vagy legföljebb orgonakísérettel) egyházias s hogy csak az unalmas, életnélküli "zene felel meg a "Cecilia-egyesület szellemének. Schweitzer miséjében fényes ünnepélyesség s élénk változatosság, szentájtatosság uralkodik, s azért az ált. ném, Cecilia-egyesület katalógusának első számai közt foglal kiváló helyet, azon megjegyzéssel, hogy a hangszeres zene kedvelőinek nagy örömet fog szerezni. Könnyen kivihető, szép hangzású szerzemény s megfelel az egyház követelésének, mert a szöveg teljes, a hangszerelés fényes, de nem világias, a zene nem festi az egyes szavak értelmét, hanem emeli a szöveg kifejezését. S oly pontossággal és szabatossággal előadva, mint azt úgy az ének, mint a zenekar előadta, hirdette Isten dicsőségét s mint szívből jövő imádság, a tömjén kellemes illatával emelkedett a magasba. Az ünnepi hangulatot nagyban emelték a betétek is. Dötsch Károly karnagy az ő karával valóságos missiót teljesít az egyházi zene terén. Követésre méltó példát ad az egyházi karnagyoknak , így nem lesz az egyházi zene szórakoztató hangverseny, hanem ünnepélyes egyházi imádság. Közreműködtek : Ágostoni Bella, Celli L., Heisz H., Pászthy M., Dömény J., Nagy V., Gemeiner K., Lőrincz J., Müller M. I., stb. Urhölgyek : Bohák L , Bereczky J., Petrich Gyula, Nyiregyházy I., Beck V., Mollien L., Marcis I , Koller K., Henger D., Esztergomy R. stb. urak, S a budapesti férfi dalegylet zenekara. (—) A győri m. kir. állami főreáliskola, az idén 3 kamaraihangversenyt fog rendezni, az intézet segélyalapja javára. Ezeken a Dr. Vajda Emil-féle vonósnégyesen kívül Dohnányi Ernő, Altdörfer Viktor és Kirchner József fognak közreműködni. Az első estély január 9-én lesz, melyen kizárólagosan Dohnányi fog játszani. (—) Kubelik Jan búcsúhangversenye iránt, melyet a Rózsavölgyi és Társa czég e hó 15-én rendez a vigadó nagy termében, még nagyobb érdeklődés mutatkozik, mint előbbi hangversenye iránt. Ez alkalommal Szilágyi Arabella működik közre, ami e jeles, ritkán hallható művésznő számos tisztelőit bizonyára meg fogja örvendeztetni. Színházaink. Az igazi színházi szezon, melyet októbertől áprilisig lehet számítani, (a többi csak elő- és utócsatározás) most érte el tetőpontját. Azt hisszük, nem lesz érdektelen a színházak által eddig elért művészeti eredményekre egy kis visszapillantást vetni. Az operában jelenleg Bianchi vendégszereplése képezi a vonzerőt. Január 1-én „A sevillai borbély“-ban mutatta be nagy tetszés mellett „Rosina“ szerepét. Mellette Arányi Dezső énekelte „Gróf Almavivá“-t az ő kellemesen csengő hangjával. Aztán igen sokat kacagott a közönség Hegedűs Ferencz és Kornay R. mókáin, melyek mintha ma jobban sikerültek volna, mint egyébkor. Jól illeszkedtek az előadáshoz : Takáts Mihály „Figaro“ , Valent Vilma „Bertha“ szerepében. A zenekart Erkel Sándor vezényelte. Január 4-én felette érdekes bemutatással Zichy Géza gróf „Roland mesterét adták. Telt ház volt, mert érdeklődtek Bianchi Bianka iránt, aki Yvette szerepében akkor lépett fel először. Az érdeklődő közönség nagy élvezetben is részesült, mert nemccsak Yvette gyönyörűen énekelt, hanem a többi szereplők is ugyancsak megtettek mindent, hogy a dalmű előkelő előadásban mutattassék be Különösen Arányi Dezsőt, Hilgemann Laurát, Ney Dávidot és Jóthátyit kell kiemelnünk. A zenekart pompásan vezényelte Szikla karmester és érdemül rójtuk fel neki, hogy az első felvonás „együttesbe oly nagy hatással volt a hallgatóságod. Megemlítjük még, hogy ugyancsak 4 én, midőn nálunk Bianchi Bianka a „Roland mester" - ben Yvettet énekelte először, a „Roland mester *-t ,Pozsonyban is bemutatták. ■Ä Nemzeti Színházról szivedéi) konstatáljuk, hogy a néhány év óta elhalványodott nimbusát becsülettel s nem épen eredménytelenűl iparkodott visszaszerezni. Főképen ez a buzgóság érdemel dicséretet, melylyel a magyar szerzőket szóhoz jutni engedték; kilencz újdonság közül öt magyar volt és pedig : „Bombay úr felesége“ Hajó Sándortól, „Másodvirágzás“ Borostyány Irmától, „Anyósok“ Gabányi Árpádtól, „Kiváltságok“ Somorjai Artúrtól és „Radovich felesége‘‘ Abonyi Árpádtól. Ez utóbbi SZKr.m. határozottan megbukott , míg az előbbi négy darab — Valamennyi egyfelvonásos — szép Sikert aratott, akit annál örvendetesebb, mert Gabányi kivételével a többi szerző irodalmi homo novas. Foss ,,Szegény Mária“-ja és Racine „Brittanicus“-n megbuktak, de „A menyem“ Carré és Bilhaudtól, „ Czimzerés feleség“ Cureltől nagy sikerrel kerültek színre. A premiereken kívül öt reprise is volt : „Stomfay család“, „Kendy Margit“, „ Váljunk el", „Szegény ifjú története“ és „ Fedora" fölelevenítését a közönség szívesen fogadta. Örömmel láttuk, hogy a művészgárdát fiatal erőkkel frissítették föl. Molnár Rózsikának ugyan nem igen nyílt még alkalma tehetségét bemutatni, de Beregi Oszkár több alkalommal olyan művészi qualitásokat mutatott, melyek a legszebb reményekre jogosítanak. Az előadások rendezésénél nagy haladás volt észlelhető. A Vígszínház négy hónap alatt öt új darabot mutatott be, melyek közül „ Kis Egolf“ Ibsentől és „Viszontlátás''' Blumenthal és Kadelburgtól négy-négy előadás után letűntek a műsorról, míg „ Utazás a válás körül“ Hennequirtől és Benedek Elek „Többsincs királyfija, elég szép sikert arattak. Feydeau „Osztrigás Miczi“-jének 30 előadása nem nagyon dicséri az igazgatóság ízlését, de a közönségét igen, hogy nagyrészt üres ház előtt játszták. A mindezekből levonható kedvezőtlen mérleget Novell vendégszereplése billenti a színház javára; ez a geniális színész feledhetetlen estéket szerzett nekünk s különösen Shylekja állott a művészet kábitó magaslatán. Megemlítjük még, hogy Delli Emma és Lenkei Hedvig ismét visszatértek a szinház kötelékébe, melytől férjhezmenetelük után megváltak, s azonkívül szerződtették Cserny Bertát, Szerémy Gizellát és Gábor Józsefet. Mindhárman jól beváltak, különösen utóbbi aratott siheder szerepekben szép sikereket. A Népszínház a „Nap és hold“ reprisejével kezdte meg a szezont; Lecocq bájos zenéjét mindenki sietett újra hallani. Utána két szerencsétlen premiere következett: Roger operettéje „A tűzoltó“ és Almássy Tihamér népszínműve „Boris1) megbuktak. Azonban ezt a csorbát gyorsan helyreütötték Sidney Jones „Kis szökevény“-ének és ifj. Bokor József „Kurucefurfang“-jának nagy sikerei. Az új tagok közül Kovács Mihály az ő ellenállhatatlan komikumával máris nagy népszerűségre vergődött. Radványi Klára és HRI