Danielik János szerk.: Religio, 1849. 2. félév
1. szám
nem voltak képesek a' papság' egy részét egy hitszegő párt' terveinek, és gyenge vagy kötelesség feledte főpásztorok' kártékony vezényletének boldogtalan befolyásától megóvni. Hahogy szándék a' kath. egyházat Magyarországban magas rendeltetésére visszatereltetni, hahogy szándék gondoskodni róla, nehogy a' lelki hatalom és befolyás a' lelkismeret' elcsábítására, 's a' közállapotok' megzavarására használtassák , ugy a' magyar püspöki karnak mindenek előtt olly elemektől megtisztitottan kell föltűnnie, mellyek belátás és szilárdság' hiányából vagy vétkes lelkületből a' pártütés' előmozdításához járultanak. A' mult évben hatalomra jutott magyar ministerium, mellynek végszándékáról nincsen többé kétség, a' jövendő eseményekre jól kiszámított fogással, némelly ürességbe jött püspöki székekre a' koronának férfiakat ajánlott, kiknek tulajdonai a' már akkorában ápolt tervek' kivitelére használatosaknak, vagy legalább nem akadályosaknak látszottak. Prímásnak , Magyarország első egyházi méltóságára, Hám János szatmári püspök ajánltaték; egy, valódi keresztényi istenesség- és jótékonyságról jeles férfiit , 's ezekért érdemlett tiszteletben álló ; kit azonban agg kora, és veleszületett 's minden közügyektőli hosszas visszavonultsága által öregbedett characterbeli kegyessége képtelenné tettek a' magyar ministerium' túlkapásainak határozottan ellentállni, 's erőszakoltatásainak gátat vetni. Fölöttébb sajnálatos dolog, hogy az ő alázatos keresztényi természete a' rendkivüli viszonyokon erőt nem birt venni, 's igy a' több oldalról kísértetbe hozott magyar papság, erélyes vezénylet' hijjával, magára jön hagyatva. Állása' sajátságos voltát méltólag fontolóra véve, nem késedelmezett ezen főpap méltóságát ő fölsége' kezeibe visszatenni, 's jövendő sorsát a' legfelsőbb akarat' határozatára hagyni. A' resignatiót ő fölsége el is fogadta. Eger, Csanád és Szepes megyére a' volt magyar ministerium által Lonovics csanádi püspök, Horváth plébános, és Jekelfalusy kanonok hivattak meg egyházi főpásztorokut. Ezen kinevezések azon formák szerint történtek, mellyeket az áprilisi törvények Magyarországnak az összes monarchiátóli elszakasztására, és a' minden szabad önelhatározástól megfosztott királyi hatalom' gyengítésére a' magyar pártosoknak kezébe szolgáltattak. Azonban az események' siettetett fejlődése, melly a' magyar kormány' törvénytelen talapját megismertette , praeconisatiójokat megakadályoztatta, és a' kinevezettek az egyházi hatóság' törvényes birtokába soha sem jutottak. A' mondott kinevezések' kártékony következményei utóbb a' Pesten tartott püspöki tanácskozmányokban nyilvánosságra jöttek. Ezen tanácskozmányok mult év' october' 20-dikától forradalmi téren mozogtak, és szintolly veszedelmesekké lőnek az egyháznak, mikép a' hires honvédelmi bizottmány az álladalomnak. Az ujonkinevezett püspökök, Horváth Mihály és Jekelfalusy, Kossuth' meghitt barátjai, közlekedőkül szolgáltak a' két junta közt, és midőn Kossuth' meghagyására megyéikbe siettek, ott a' népfölkelést hirdetendők, Bezerédy István országgyűlési követ és cultusminister vette át elnökségét a' tanácskozmánynak, mellyből a' többi püspökök viszavonták magokat. — A' fölemlitett tanácskozmányokból az összes magyar püspöki kar ürügyelt nevében az 1848-diki oct. 28-káról két elhirült pásztori körlevél bocsáttaték közre, melly által Magyarország katholikusai lelkesítő szavakban fegyverre hivattatának föl királyuk ellen. Ugyanezen tanácskozmányból egy fölségsértő repraesentatio is került ki, 's a' tanácskozmány' tagjai által a' pásztori körlevéllel együtt sajtó és hírlapok' utján buzgón elterjesztetett. Ezen és hasonló tényekért az illetők a' maga helyén feleletre fognak vonatni. Melly körülmény azonban már most is sürgető kötelességül teszi a' kormánynak, a' kérdéses, kánonszerinti teljesedésbe soha sem ment kinevezésekre nézve eldöntő rendszabályokhoz nyúlni. A' kormány legszentebb kötelességeit tévesztendette, és az egyháznak szintúgy mint az álladalomnak legdrágább érdekeiről rosszul gondoskodandott, ha magának eltitkolta volna azon veszedelmeket, mellyek illyetén férfiak folytatandott működéséből szükségkép következnének, kik közül Horváth és Jekelfalusy, az első e fölött mint cultusminister is, még folyton a'pártitő kormány' szolgálatában állnak. Mihez képest ő fölsége a' ministeri tanács' előterjesztésére jónak találta, 1. év julius 10-kéről kell legfelsőbb határozattal elrendelni, hogy Lonovics csanádi püspöknek egri érsekké , Horváth plébánosnak csanádi, és Jekelfalusy kanonok' szepesi püspökké lett kineveztetéseik visszavettekül és nem történtekül, a' nevezett püspöki székek pedig megürültekül tekintessenek." (Legfelsőbb megtiszteltetés.) Ő cs. kir. fölsége a' pécsi püspök önméltóságát (még esztergomi érsekké és Magyarország' primássává lett kineveztetése előtt) , valamint am. Haulik György zágrábi, és Palugyay Imre nyitrai püspököket, az utóbbit különösen a' trón- és dynastiáhozi tanúsított és a' legnehezebb időkben is szeplőtelenül megőrzött hűsége miatt, sz. István rend' középkeresztjével megajándékozni kegyelmesen méltóztatott. (Primási intézkedések.) Pest, sept. 8. A' kegy. kir. herczeg-prímás a' fölség által benne helyezett és az egész anyaszentegyháztól feszült figyelemmel kisért reménynek jövőre ugy, mint azt a' magyarhoni kath. egyház' jelen roncsolt állapota megkívánja, 's Isten és emberek követelik , megfelelendő, de halasztást nagyobb szellemi és anyagi romlás' veszedelme nélkül többé nem tűrő idő- és helyállapotok által is fölhiva lévén, a'nagyszerü pályára, mellyre mint a' magyarhoni kath. egyház' restauratora az isteni gondviseléstől van hivatva, már most tesz némelly előleges , előkészítő lépéseket, mint azt a' kezeinkben megfordult öt rendbeli körlevelei tanúsítják. .Mert habár' ugy mond ő herczegsége ezek' egyikében, — ,a' magyarhoni egyház' primatialis méltóságát csak ő cs. kir. fölsége' legkegyesebb kinevezésénél fogva bírom is eddigelé; mindazáltal az időviszontagságok és a' magyar ügyek' jelen állapota mégis hathatósan sürgetnek, hogy a' magyarhoni egyház' siralmas sorsát már most minden tőlem telhető gondoskodással szivemre vegyem, habár annak kormányzási joga még nem illetne is." Ő herczegsége indíttatva azon szomoritó vádaktól, mellyek szerint az egyetemes kath. papság, mint a' pártütésben részes állíttatik elő, részint az ezen vádakat czáfoló adatokkal magát ellátandó, részint némelly jóérzésű, illyenekül ismert és netalán vád alá helyezett egyéneket atyai közbenjárására méltatni kivánólag, részint végre az osztó igazságnak is eleget teendő, aug. 23-dikáról a' megyés püspökök és káptalani helyettesekhez körlevelet intéz , mellyben ama' legszentebb szándékból e' következő három pontra nézve kiván kimerítő és lelkismeretes feleletet : a) Kik legyenek az egyházi és tanitói rendből névszerint azok, kik a' forradalom alatt nem csak magok tartották meg a' fejedelem iránti hűséget, hanem erre, menynyiben rajtok állt, a' gondviselésökre bizott hiveket és ifjakat is, talán életveszedelemmel is ösztönözték ? b) Kik legyenek ellenben azok, kik teljes szabadságban lévén, a' fölkelők' lázító fölszólitásait, rendeleteit kihirdetve , ellenben a' törvényes fejedelem' hirdetményeit mellőzve , vagy épen fölkelésre izgatva, sőt személyesen is