ALFÖLDI TANULMÁNYOK 1989 / 13. KÖTET (Békéscsaba, 1989)

CSORDÁS LÁSZLÓ - LÓKI JÓZSEF: A talajvízszint változásának vizsgálata a Nagykunságban és a Hajdúságban

A TALAJ VÍZSZÍNT VÁLTOZÁSÁNAK VIZSGÁLATA A NAGYKUNSÁGBAN ÉS A HAJDÚSÁGBAN Csordás László-Dr. Lóki József* 1. KUTATÁSI ELŐZMÉNYEK Hazánkban a talajvízállás változásának észlelése több mint hat évtizedre tekint vissza. 1924-től kezdődően először a Földművelési Minisztérium Vízrajzi Intézete épített ki az Alföldön talajvízfigyelő kúthálózatot, amelyet az ötvenes évek elejétől kezdődően a VITUKI országos hálózattá fejlesztett. A MÁFI geológusainak méréseredményei tovább gazdagították ismereteinket. Az adatokat értékelték, és számos értékes tanulmány (BOGÁRDI J., 1953; DIÓSSY J.-UBELL K., 1957; ERDÉLYI M., 1979; ERDŐS L., 1977; JUHÁSZ J., 1953, 1976; KARCAGI G., 1981; NÉMETH A., 1954; RÓNAI A., 1955, 1956, 1975, 1985; RÓNAI A.-SOMOGYI L., 1969; UBELL K., 1953,1964) látott napvilágot. A külföldi és hazai területeken dolgozó kutatók között a talajvíz fogalmának meghatá­rozásában eltérő vélemények alakultak ki. Az Alföld területén RÓNAI A. (1985) meghatá­rozását tartjuk a legelfogadhatóbbnak, amely szerint: „Az a felszín alatt található első vízréteg, amely főleg a felszínről beszivárgó csapadékvízből táplálódik, de nem szük­ségszerűen a helyi csapadékból, vagy nem kizárólag onnan. Általában szabad tükrű, de nem mindenütt; oldott anyagai tájanként igen nagy különbségeket mutathatnak. " A talajvizet kezdetben az ásott, majd a fúrt kutak révén tárták fel. Ezt a vizet használták és néhol használják még napjainkban is ivóvízként háztartási fogyasztásra, állatok ita­tására, öntözésre, sőt ipari célokra is. Ezt a felszín alatti vizet lehet a legkisebb ráfordí­tással gazdaságosan kitermelni. A talajvíz mélysége hatással van a növénytermesz­tésre, a meliorációs munkálatokra, továbbá nagy jelentősége van az építkezéseknél is. Az alapozási munkákat, a szigetelési szükségleteket a talajvíz állása, tükrének ingado­zása és agresszivitása szabja meg (RÉTHÁTI L., 1965). A talajvízszintre viszont a termelési és az infrastrukturális tényezők megváltozása hatással van. Dolgozatunkban a Nagykunság és a Hajdúság talajvízszint-változásának vizsgálatát tűztük ki célul, de az összehasonlítás érdekében a Hortobágy peremterületén található megfigyelőkutak értékeit is elemeztük. Vizsgálatunkat 25 talajvízmérő kút, 16 csapa­dékmérő és 9 hőmérsékleti állomás, továbbá 3 vízmérce adatainak (Vízrajzi Évkönyvek 1955-1980) felhasználásával végeztük. Az észlelési adatok értékelésénél matematikai, statisztikai és kartográfiai módszereket alkalmaztunk. A rendelkezésünkre álló adatso­rokból azért választottuk az 1955 utáni időszakot, mert a korábbi évek számsorát RÓNAI A. (1955, 1956) már feldolgozta, így lehetőség nyílik az 1955 előtti és utáni értékek összehasonlítására is. * Csordás László tudományos ösztöndíjas, MTA BKK Településkutató Csoport, Kecskemét Dr. Lóki József egyetemi adjunktus, KLTE Természeti Földrajzi Tanszék, Debrecen

Next