ALFÖLDI TANULMÁNYOK 1989 / 13. KÖTET (Békéscsaba, 1989)

BORSY ZOLTÁN - FÉLEGYHÁZI ENIKŐ - CSONGOR ÉVA: A Bodrogköz kialakulása és vízhálózatának változásai

A BODROGKÖZ KIALAKULÁSA ÉS VÍZHÁLÓZATÁNAK VÁLTOZÁSAI Dr. Borsy Z.-Félegyházi E.-Dr. Csongor É* 1. BEVEZETÉS Az Alföld északkeleti részében fekvő, a Bodrog-Latorca és a Tisza által határolt 945 km 2 kiterjedésű Bodrogköz a Pannon-medence azon tájai közé tartozik, amelyek az elmúlt 25 ezer évben - elsősorban tektonikai okok miatt - a legnagyobb átalakuláson mentek keresztül (1. ábra). Azért, hogy ennek a folyamatnak a legfontosabb mozzanatait nyomon tudjuk követni és megértsük a mai felszín kialakulásának körülményeit, a Bodrogköz Magyarország­hoz tartozó 556 km 2 kiterjedésű területén 10 éven keresztül részletes természetföldrajzi vizsgálatokat végeztünk. Ezek keretében különös figyelmet fordítottunk a vízrajzi válto­zások tanulmányozására. Munkánk során ugyanis bebizonyosodott, hogy enélkül a táj geológiai és domborzati viszonyait nem tudjuk kielégítően magyarázni. Bár az egyes részletkérdések tisztázásához még további kutatásokra van szükség, úgy érezzük, hogy az általunk nyert adatok elégségesek ahhoz, hogy a Bodrogköz felszí­nének kialakulásáról és a vízhálózat változásairól a korábbinál szélesebb alapon nyugvó leírást adjunk. 2. A BODROGKÖZ FELSZÍNFEJLŐDÉSE A FELSŐ PLENIGLACIÁLIS IDŐSZAK KÖZEPÉIG A korábbi szakirodalomból már ismeretes, hogy a negyedidőszakban az Alföld ÉK-i részében az ÉK-i Kárpátokból és Észak-Erdély felől érkező folyók terjedelmes hordalék­kúpsíkságot építettek (SÜMEGHY I. 1944; BORSY Z., 1953, 1961, 1969; BORSY Z.-FÉL­EGYHÁZI E., 1982, 1983). A bodrogközi részen főképpen a Tapoly, Ondava, Laborc és az Ung munkája volt jelentős. A terület Ny-i részén a Zempléni-hegységből érkező pata­kok vízmennyiségüknek megfelelően szintén hozzájárultak a negyedidőszaki rétegek felhalmozásához (2. ábra). A negyedidőszak első harmadában az Alföld középső részeihez viszonyítva terüle­tünkön csak szerény mértékű volt a süllyedés. Üledékfelhalmozásra ezért kevés helyen került sor, például Vajdácska, Karcsa és Kenézlő határában. Valószínű, hogy a Bodrog­köz nagyobb része még a negyedidőszak közepén is inkább lehordási terület volt. A Bodrogközben jelentősebb süllyedés csak a negyedidőszak utolsó harmadában követ­ . Dr. Borsy Zoltán, a földrajztudomány doktora, tanszékvezető egyetemi tanár, KLTE, Debrecen Félegyházi Enikő tudományos munkatárs, KLTE, Debrecen Dr. Csongor Éva, a fizikai tudományok kandidátusa, tudományos főmunkatárs, ATOMKI, Deb­recen

Next