ALFÖLDI TANULMÁNYOK 2000-2001 - EU ES AZ ALFÖLD / 18. KÖTET (Békéscsaba, 2001)

LENGYEL IMRE: Megjegyzések az alföldi régiók versenyképességének megítéléséhez

AZ ALFÖLDI RÉGIÓK VERSENYKÉPESSÉGE... Légi Bizottság (President's Commission on Industrial Competitiveness), amelyben éles vitákat folytattak az iparpolitika lehetőségeiről. Ebben és a hasonló célú egyéb bizottságokban a versenyképesség fogalmát is megpróbálták definiálni, ami érdekes és hasznos szakmai vitákon keresztül elvezetett a versenyképesség fogalmának és jellemzőinek pontosításához. Az Egyesült Államokban azóta is többféle, a verseny­képességet nevében is viselő bizottság működik (pl. Council on Competitiveness, US Competitiveness Policy Council stb.), a gazdaságpolitikai és -fejlesztési elkép­zelések az­ egyes tagállamokban, városokban főleg a versenyképesség fogalmára tá­maszkodnak. Nemzetközi szervezetek is alakultak, pl. létrejött Barcelonában 1998-ban a ,,The Competitiveness Institute". A nyolcvanas évek végétől könyvek, folyó­iratcikkek tömegét publikálták a versenyképesség különböző kérdéseiről (Török 1999b, Lengyel 2000a). Mind az OECD, mind az EU különböző bizottságaiban az Egyesült Államok mintájára a kilencvenes évek elejétől átvették a versenyképesség fogalmát, ami a különböző fejlesztési dokumentumokban előtérbe került (OECD 1998). Az OECD több munkabizottságában folytattak vitákat, aminek eredményeképpen a kilencvenes évek közepén megszületett az egységes versenyképesség fogalma. Az EU-ban az egyik legnagyobb visszhangot kiváltó fehér könyv már együtt tár­gyalta a növekedés, versenyképesség és foglalkoztatottság kérdéseit (EC 1994a). Az EU-ban szintén létrejött a Versenyképességi Tanácsadó Csoport (Competitiveness Advisory Group), amely két időszakban, 1995-96 és 1997-99 között készített nagy visszhangot kváltott jelentéseket. Az OECD-ben és az EU-ban iparpolitika helyett egyaránt ipari versenyképességi politikát (industrial competitiveness policy) java­solnak a tagországoknak (OECD 1997b); ezen szervezetek éves jelentései már ver­senyképességi jelentések (OECD Industrial Competitiveness, The Competitiveness of European Industry, European industrial competitiveness stb.). Hamar megjelent a regionális versenyképesség (regional competitiveness) fo­galma is, amellyel kapcsolatban az OECD már 1997-ben kiadványt adott ki (OECD 1997a), az Egyesült Királyságban pedig 1998-tól készülnek regionális versenyké­pességi mutatók és fejlesztési stratégiák stb. Számunkra leginkább érdekes, hasznos és részben követendő folyamat az EU-ban zajlott le. Az EU 1994-ben kiadott ötödik regionális időszaki jelentése már címében is a versenyképességet és a kohéziót együtt jeleníti meg (EC 1994b; Horváth 1998). Az első kohéziós jelentés 1996-ban már leszögezi a legfontosabb fejlesztési célról, hogy „a versenyképesség nem végcél önmagában, hanem eszköz a társadalom euró­pai modelljének megszilárdításához" (EC 1996). Az EU 1999-ben készített hatodik regionális időszaki jelentése tekinthető témánk szempontjából a legkiforrottabbnak, mivel a regionális versenyképesség fogalmát nemcsak definiálja, hanem igen rész­letesen megadja javításának eszköztárát is (EC 1999a). A Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap 2000-2006 közötti felhasználására vonatkozó irányelvekben leírt három stratégiai prioritásból az első: a regionális versenyképesség, a második a társadalmi kohézió és foglalkoztatottság, míg a harmadik a városi és rurális térségek fejlesztése (EC 1999b). Az 1999 májusában elfogadott Európai Területfejlesztési

Next