ALFÖLDI TANULMÁNYOK 2000-2001 - EU ES AZ ALFÖLD / 18. KÖTET (Békéscsaba, 2001)
LENGYEL IMRE: Megjegyzések az alföldi régiók versenyképességének megítéléséhez
ALFÖLDI TANULMÁNYOK 2000-2001 Perspektíva (ESDP) is három célkitűzést ír elő: a gazdasági és társadalmi kohéziót, a természeti erőforrások és kulturális örökség megőrzését, valamint az európai térség kiegyensúlyozottabb versenyképességét (EC 1999c). Leszögezhetjük, hogy az EU-ban a regionális politika a régiók fejlődését és elmaradottságuk mérséklését elsősorban versenyképességük javításától várja el. Miért, milyen folyamatok következtében került előtérbe a versenyképességi A legfontosabb ok a globalizáció felerősödése, ami természetesen sokrétegű folyamatot takar. A nyolcvanas évektől két felismerés vált széles körben nyilvánvalóvá: - A fejlődést és fejlettséget a hagyományos fogalmakkal és mutatókkal nem lehet jól leírni, pl. a GDP növekedése önmagában már nem tükrözi vissza egy gazdaság „erejét". Napjainkban a kormányok a hagyományos gazdaságpolitikai beavatkozásokkal, kvótákkal, export-import engedélyekkel, monetáris és fiskális eszközökkel stb. nem tudják befolyásolni a globális gazdasági folyamatokat. A globális kihívásokra adott válaszok, így a regionális politikai válaszok is a versenyképesség fogalmát helyezték előtérbe. A korábbi „nemzetközi" gazdaságból egy „globális" gazdaság kialakulása két fő tényezőnek tudható be (Hatzichronoglou, 1996; EC 1999): A deregulációs politikáknak (a kereskedelmi akadályok, vámok és korlátok lebontása, a pénzügyi szektor és a versenypolitika liberalizálása, a tőkemozgás szabadabbá válása, a termelési tényezők áramlásának szabadsága, a telephelyek létrehozásának elősegítése, a minősítések és szabványok kölcsönös elfogadása, a szolgáltatások elterjedése stb.). Az informatikai és kommunikációs technikák és technológiák növekvő gazdasági szerepének (az országhatároktól független az információk áramlása, az adatátvitel, az e-business és e-commerce, a műholdas tévézés, az automatizált banki és pénzügyi rendszerek, a személyek kommunikációs lehetőségei: mobil telefon, e-mail stb.). A deregulációk hatásának és a kommunikációs technológiák fejlődésének közvetlen következménye volt a világpiaci verseny szinte előzmény nélküli erősödése és a „globális versenyképesség" megjelenése. Napjainkban a globális verseny négy fő folyamatát lehet megfigyelni, amelyek a régiók versenyképességét is befolyásolják (Hatzichronoglou, 1999: 7-8). Előre nem látható módon nő a verseny a vállalatok között a különböző piacokon, egyre több cég lép ki a nemzetközi piacra és kénytelen versenyezni a külföldiekkel hazai piacokon is, a saját helyi, regionális piacain is. A termelés, gyártás nemzetközivé vált, az országok és cégek komplex módon kapcsolódnak egymáshoz, a termelés inputja (tőke, munkaerő, technológia, alapanyag, félkész termék) sok országból és sok helyről beszerezhető, több esetben nehéz megmondani, hogy melyik input melyik országból, régióból jön és milyen értékű az adott ország, régió hozzájárulása a termék végső értékéhez.