A Motor, 1918. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)

1918-12-01 / 48. szám

48. szám. csapágyakat belülről táplálni ahelyett, hogy egy olajködben engednek mozogni. így jött létre a nyo­mási kenőrendszer, ami elhárította a sok defektus egyikét és határozott olajmegtakarítást is jelentett. A régi kocsik erős vibrációja főként annak volt tulajdonítandó, hogy konstrukciójuknál a mechanika elveit nem vették kellőképen figye­lembe. Ennek a körülménynek tudandó be, hogy az automobil kezdetben olyan lassan fej­lődött, mert olyan mechanikai hibákat követtek el, melyek ma egy konstruktőrt már csak mosolyra késztetnek. Persze, ez nem általánosítandó, mert voltak egyes világhíres cégek, melyek mai elterjedt­ségüket annak köszönhetik, hogy kezdetben mér­nökök voltak s csak később lettek automobilépítők. A tányérszelepről még meg akarjuk jegyezni, hogy ezen a ponton azt jobbnak tartjuk, mint a tolattyút és e tekintetben kevés külső különbséget kell feljegyezni. A legtöbb modern teherautó szeleprendszere alig különbözik a pri­mitív gépekéitől, mert vagy L vagy Z’-fejű mo­torral bírnak, de míg eredetileg a szelepek ki­csinyek voltak és rosszul tervezett vezetékben működtek, találomra szerkesztett rugókkal ellátott „bütykös vezérlésb­e nyíltak, addig mindez any­­nyira kifejlődött, hogy mindenekelőtt egy adott nagyságú gép teljesítőképessége végtelenül ki­fejlesztetett és a szeleptörések, a működés zajos­ságáról nem is beszélve, kielégítő mérvben csök­kentek. Sokat írtak már rendszerint abban át kell festeni és az ülések vánkosait felfrissíteni. Az át­festés gondosan végzendő, különö­sen a régi fényezés levakarása és a fe­lület és újfényezést megelőző lesimí­­tása. A vánkosok felfrissítése rend­szerint minden kü­lönösebb appará­tus nélkül végez­hető. Csak arra kell ügyelni, hogy a vánkosok közön­séges jó szappan­nal és vízzel kimo­sassanak. Tegyük fel, hogy ez már megtörtént. Még hátra van az a kér­dés, hogy mi tör­ténjék a fénylő ré­szekkel. Javasolták, hogy ezek befesten­­dők, vagy zomán­­cozandók, ami lé­nyeges munkameg­takarítást jelent a tisztításban, de ha el akarja a tulajdo­nos a kocsiját adni, vagy újból át akarja festetni, akkor ismét csak ki kell fénye­síteni a fémalkat­részeket. Általában a kocsi fémrészei rézből vagy nikkelből van­nak. Ha előbbiből vannak, akkor csak Régi kocsik felfrissítése, erről a témáról és a tanácsok összegeződtek, hogy a kocsit türelem és kellő mennyiségű tisztítószer kell hozzá, hogy a fémrészek eredeti fényükben pompázzanak. De bizonyos idő múl­tán, eltekintve attól, hogy a tisztítósze­rekben gyakran vannak savak, már maga a puszta dör­zsölés is vékonyra koptatja a fémal­katrészeket és csú­nya fekete foltok jelennek meg rajta. Már most nem na­gyon költséges do­log a fémrészek új­ból való befutta­­tása, bár itt a há­ború következtében a munka és anyag lényeges drágulása állott be. A befuttatási el­járás általánosan is­mert, és abból áll, hogy egy nikkelle­mezt ráhelyeznek a befuttatandó rész­re, melyet villany­fürdőnek vetnek alá. Ez eljárásról már régi görög történészek meg­emlékeznek, mint egy rézfürdő által felületes befutta­­tásra szolgáló esz­közről. A XIX. szá­zad felfedezése, a galvanoplasztika le­hetővé teszi, hogy a legkülönbözőbb anyagokat, nem­fémeket is befuttat­­tassunk, pl. gipszet. Kobek Kornél hadügyminiszteri államtitkár, a Magyar Automobil Club igazgatósági tagja. Kornél Kobek, Staatsekretär des ungarischen Kriegsministeriums, Direk­tionsmitglied des Ungarischen Automobil Club. A MOTOR 9

Next