Székessy Vilmos (szerk.): Állattani Közlemények 46. (1957-1958)
1957 / 1–2. füzet - ERDŐS JÓZSEF: Újabb megfigyelések a nád rovarbiológiájáról
ÚJABB MEGFIGYELÉSEK A NÁD ROVARBIOLÓGIÁJÁRÓL (7 szövegközti ábrával) Írta : ERDŐS JÓZSEF (Tompa) Ebben a tárgyban végzett kutatásaimról ugyanezen folyóiratban (1955, 33—48. o.) számoltam be. Több akkor használt fajnevet korszerű neveikkel kell kicserélnem. Ezek : Továbbá : Ferriere professzor Genfben Közép-Franciaországból eredő anyag alapján leírta a nád pajzstetvének parazitáit, mivel az ő leírásai 1955 januárjában jelentek meg (az enyéim márciusban), azért az ő elnevezései érvényesek. így : Platencyrtus parkeri Ferr. (Platencyrtus esuriens Erd. & Nov.), Platyrhopus meridionalis Ferr. (Platyrhopus delitescens Erd.). Utóbbinál az általam alapított új nem érvényes marad, csak a faj kapja a Ferriéreféle nevet. Kutatásaimat folytattam a Velencei-tavon, azonkívül kiterjesztettem a Kisbalaton vörsi környékére. Ezek során sok olyan feltételezésem, amely előbbi munkámban a nádi élősködők biológiájára vonatkozott, a kitenyésztés során beigazolódott. Azonban a Prosactogaster phragmitis Schrk. faj újnak bizonyult, amely nem a Thomasiella arundinis Schrn., hanem egy másik gubacslégyfaj élősködője ugyancsak a nádban. A kinevelés során ugyanis eléggé nagy tömegben egy másik Prosactogaster faj jött elő a Thomasiella arundinis Schin.-ből , ebben ismertünk rá az igazi P. phragmitis Schrk. fajra. Mivel ezenkívül kineveléssel több más Proctotrupidát is nyertem, amelyek a tudományra újaknak látszanak, felkértem Szelényi Gusztávot ezek feldolgozására, aki erre szívesen vállalkozott. Rajta kívül köszönetet kell mondanom Némethné Bajári Erzsébetnek az Icimeuinonidák, Soós Árpádnak a Chloropidák, Mihályi Ferencnek a Tachinidák meghatározásáért, továbbá Kovács Lajosnak az Archanara geminipuncta Hw. lepkefaj revíziójáért. Magam végeztem a fémfürkészek, Braconidák és bogarak meghatározását, valamint a szücskepete meghatározását Giraud leírása alapján, végül a Cecidomyidák megállapítását képződményeik alapján. A fertőzött nád felismerése kis gyakorlattal nagyon könnyű! A nád külsején a felső levelek fonnyadása már június közepén elárulja,hogy belül sokat fogyasztó, fejlett hernyó van. Több mint 100 ilyen bagolyhernyós szárat gyűjtöttem össze, amelyekből a lepkék és élősködőik július második felében előjöttek. Sok el is pusztult, jobb lett volna július közepén begyűjteni őket, amikor már mind bábállapotban vannak. A Giraudiella inclusa Fr. hírhedt kártevő, jelenlétét már július hó közepén mutatják röpnyílásai. Ennek képződményeit nem elegendő ősszel begyűjteni, mert sok parazitája (pl. Torymus arundinis Curt.) még a nyár folyamán kikel. Legkönnyebb ősszel (szeptember—november) gyűjteni, mert a fertőzött nád termése nem tud kifejlődni, a nádszál hegyes dárdában végződik, vagy ezenfelül alul oldalhajtásai vannak. Az ilyen dárdaszerű nád végig fertőzött! A szár közepén rendesen a Giraudiellaí tömege okozza az alapbajt, ami a nádat elgyengíti, onnan kezdve a legcsúcsáig különböző corrum Haplegis flavitarsis Mg. Giraudiella inclusa Fr. Thomasielia arundinis Schin. érvényes Chlorops tarsata Fali. ,, Perrisia inclusa Fr. ,, Lasioptcra arundinis Schin. helyett 4 Állattani Közlemények