Férfiszabók Közlönye, 1931 (2. évfolyam, 1-11. szám)

1931. augusztus / 8. szám

8 FÉRFISZABÓK KÖZLÖNYE Ingyenes jogi tanács az Ipartestületben minden hétfőn este 6-7-ig Auspitz Sándor GYAPJÚSZÖVET, BÉLÉSÁRU ÉS MINDENNEMŰ SZABÓKELLÉKEK KERESKEDÉSE Budapest, V., Deák­ tér 1. szám. Telefon: 800-57. Ipa­r­testül­et­eink tanoncügyi bizottsága többizben meg­látogatta az év folyamán ezen tanfolyamot, mely alkalom­mal örömmel állapította meg, hogy ott a tanítás a leg­nagyobb szakszerűséggel folyik olyannyira, hogy az egy­éves tanfolyam elvégzése után a tanfolyam látogatói tel­jes szakképzettséggel bíró szabászokká képeztetnek ki. A tanfolyamot az esti órákban, hétfőn és pénteken, 1,0-tól i/a6-ig tartják, úgyhogy ezen kedvező időbeosztás folytán azon a különben kenyérkeresetre utalt hallgatók élethivatásuk ellátása mellett is megjelenhetnek. Ipartes­­tületünk közbenjárására Budapest székesfőváros Közokta­­ügyi Tanácsa engedélyezte, hogy az idősebb tanoncok a munkanélküli, valamint szegénysorsú segédek ingyenes­ek­ ► MENCZER ◄ fest, más, tisztit saját üzemek Budapest, IV., Eskü­ ut 5. (Váci-u. sarok). Külön vidéki osztály. Telefon : 830-03. Szabók nagy kedvezményben részesülnek. Gallér tisztítása 8 fillér drbja­ llllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll)lllllllllllllllllllllllllllllllllIllllllllllllllllllllllllHlllllllllllllllipillllllllllllll!llllllllllllllll tatásban részesüljenek, önálló iparűzők részére pedig a tandíj csekély negyedévenként 7 pengő, melyhez 11 pengő behatási díj járul. Beiratkozni a tanév kezdetén szeptember 1-től 5-ig a tanfolyam igazgatóságánál lehet, IX., Török Pál­ u. 1. szám alatt. Figyelmébe ajánljuk tagjainknak és az azok alkalma­zásában álló segédeknek, valamint tanoncoknak ezt a tanfolyamot. Saját érdekükben kérjük, hogy azon minél tömegesebben vegyenek részt, mert a mai nehéz gazdasági helyzetben a munkaalkalom teljes hiányában jövőjüket csak úgy biztosíthatják, ha a kenyérharcban teljes fel­­készültséggel, 100 százalékos szakképzettséggel indulnak. Néhány szó az Iparosság állami nyugdíj­intézmény létesítéséhez írla: Goreczky István. Nemzetünk társadalmi életének minden jelensége és minden változása kihat a legmesszebb végekre is, egyenként és összesen érezzük változásait, hatása alól nem szabadulhatunk. Társadalmunk ilyen szociális jelensége nagy problémája az iparosság állami kényszer nyugdíj­intézményének kérdése is, amelynek törvényét a mai napig sem alkották meg. A mindenkori kormányok törvényhozói előtt lát­szólag nem volt soha nagy fontosságú e szociális kérdés, pedig lényegileg, társadalmilag a legsúlyo­sabb befolyást gyakorolja az iparosság létére, boldo­gulására és jövőjére. A jelen élet bizonytalanságában a munka, a mun­kaalkalom hiánya jórészt már most veti előre ár­nyékát a sötét, nem sok jóval biztató jövőből. Nagy kérdés tehát az iparosság nyugdíjügye. Szo­ciális életünk legkényesebb, legégetőbb problémája, amelyet minden izében híven jellemezni, tanulságát, szükségességét megvilágítani, ezt a problémát az ipar­­gazdaság szociális életének keretébe beleilleszteni ne­héz, de a nem lehetetlen feladatok egyike, melynek megoldásával a kormány, a törvényhozás már sohá nem késhet. Érthető és így tanulságos, hogy a szervezett, tehát politikai súllyal is rendelkező munkásság sokkal előbb volt képes a szociális élet szükségletének és követel­ményének megfelelő törvényeit és intézményeit meg­teremteni, mint a nagy politikai és gazdasági múlttal rendelkező, de a jelenben sajnos — politikailag szervezetlen iparosság. Fáj tehát látni, hogy mindezekből mennyire nem tanultunk, hogy mennyire hiába suhant el fejünk felett a tanulságos tapasztalatok sorozata, anélkül, hogy azokból a legparányibbat is okultunk volna. Alábbi sorokban rövid, de tanulságos összefogla­lást kívánunk adni a munkás szociálpolitika sok év­tizedes küzdelmének gazdag és értékes sikereiről, ame­lyet erős szervezettségének és helyes gyakorlati poli­tikájának köszönhet. A XIX. század a szellemfejlődés, az ébredés kora. Ekkor a műveltség, a szociális tudomány hatalmának fenséges eszméje valósággal megrészegítette az állam­férfiakat, törvényhozókat, bölcselkedőket. Boldog és boldogtalan, hivatott és nem arra való, mind szociális ideálokért hevü­lt, szociális törvények alkotásáért lelkesedett, élt és dolgozott. A fejlődés a súlyos gazdasági helyzetben átsegí­tette­ a munkás szociálpolitikát a legnagyobb nehézsé­geken. Már 1802-ben létrejött Angliában az első munkásvédelmi törvény. Ez a nagyhírű törvény igen óvatosan nyúlt a kapitalizmus jogainak korlátozásához. Csak ott avatkozott nyomatékosan bele, ahol a bajok legnagyobbak, a viszonyok legembertelenebbek voltak. Távolról sem állapít meg a gazdasági élet egész terére súlyosabb rendelkezéseket, szabályokat, csupán egyes nagyüzemekben kizsákmányolt embereknek kel a védelmére. Az 1812. évben látott napvilágot az egyes ipari ágakra kiterjedő kötelező munkásbiztositási törvény.

Next