Férfiszabók Közlönye, 1931 (2. évfolyam, 1-11. szám)

1931. augusztus / 8. szám

8 FÉRFISZABÓK KÖZLÖNYE Ingyenes jogi tanács az Ipartestületben minden hétfőn este 6—7-ig Auspitz Sándor GYAPJÚSZÖVET, BÉLÉSÁRU ÉS MINDENNEMŰ SZABÓKELLÉKEK KERESKEDÉSE Budapest, V., Deák-tér 1. szám. Telefon: 800-57. Ipa r testül el link lanoncügyi bizottsága többizben meg­látogatta az év folyamán ezen tanfolyamot, mely alkalom­mal örömmel állapította meg, hogy ott a tanitás a leg­nagyobb szakszerűséggel folyik olyannyira, hogy az egy­éves tanfolyam elvégzése után a tanfolyam látogatói tel­jes szakképzettséggel biró szabászokká képeztetnek ki. A tanfolyamot az esti órákban, hétfőn és pénteken, 1,0-tól i/aö-ig tartják, úgyhogy ezen kedvező időbeosztás folytán azon a különben kenyérkeresetre utalt hallgatók élethivatásuk ellátása mellett is megjelenhetnek. Ipartes- lületünk közbenjárására Budapest székesfőváros Közokta- ügyi Tanácsa engedélyezte, hogy az idősebb tanoncok a munkanélküli, valamint szegónysorsu segédek ingyenes ok­► MENCZER ◄ fest, mos, tisztit saját üzemek Budapest, IV., Eskü-ut 5. (Váci-u. sarok). Külön vidéki osztály. Telefon : 830-03. Szabók nagy kedvezményben részesülnek. Gallér tisztítása 8 fillér drbja llllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll)lllllllllllllllllllllllllllllllllIllllllllllllllllllllllllHlllllllllllllllipillllllllllllll!llllllllllllllll tatásban részesüljenek, önálló iparüzők részére pedig a tandíj csekély negyedévenként 7 pengő, melyhez 11 pengő behatási dij járul. Beiratkozni a tanév kezdetén szeptember l-lől 5-ig a tanfolyam Igazgatóságánál lehet, IX., Török Pál-u. 1. szám alatt. Figyelmébe ajánljuk tagjainknak és az azok alkalma­zásában álló segédeknek, valamint tanoncoknak ezt a tanfolyamot. Saját érdekükben kérjük, hogy azon minél tömegesebben vegyenek részt, mert a mai nehéz gazdasági helyzetben a munkaalkalom teljes hiányában jövőjüket csak úgy biztosíthatják, ha a kenyérharcban teljes fel- készültséggel, 100 százalékos szakképzettséggel indulnak. Néhány szó az Iparosság állami nyugdij intézmény létesítéséhez Irla: Goreczky István. Nemzetünk társadalmi életének minden jelensége és minden változása kihat a legmesszebb végekre is, egyenként és összesen érezzük változásait, hatása alól nem szabadulhatunk. Társadalmunk ilyen szociális jelensége nagy problémája az iparosság állami kényszer nyugdíj­intézményének kérdése is, amelynek törvényéi a mai napig sem alkották meg. A mindenkori kormányok törvényhozói előtt lát­szólag nem volt soha nagy fontosságú e szociális kérdés, pedig lényegileg, társadalmilag a legsúlyo­sabb befolyást gyakorolja az iparosság létére, boldo­gulására és jövőjére, A jelen élet bizonytalanságában a munka, a mun­kaalkalom hiánya jórészt már most veti előre ár­nyékát a sötét, nem sok jóval biztató jövőből. Nagy kérdés tehát az iparosság nyugdíjügye. Szo­ciális életünk legkényesebb, legégetőbb problémája, amelyet minden izében híven jellemezni, tanulságát, szükségességét megvilágítani, ezt a problémát az ipar- gazdaság szociális életének keretébe beleilleszteni ne­héz, de a nem lehetetlen feladatok egyike, melynek megoldásával a kormány, a törvényhozás már soká nem késhet. Érthető és igv tanulságos, hogy a szervezett, tehát politikai súllyal is rendelkező munkásság sokkal előbb volt képes a szociális élet szükségletének és követel­ményének megfelelő törvényeit és intézményeit meg­teremteni. mint a nagy politikái és gazdasági múlttal rendelkező, de a jelenben sajnos — politikailag szervezetlen iparosság. Fáj tehát látni, hogy mindezekből mennyire nem tanultunk, hogy mennyire hiába suhant el fejünk felett a tanulságos tapasztalatok sorozata, anélkül, hogy azokból a iegparányibbat is okultunk volna. Alábbi sorokban rövid, de tanulságos összefogla­lást kívánunk adni a munkás szociálpolitika sok év­tizedes küzdelmének gazdag és értékes sikereiről, ame­lyet erős szervezettségének és helyes gyakorlati poli­tikájának köszönhet. A XIX. század a szellemfejlődés, az ébredés kora. Ekkor a műveltség, a szociális tudomány hatalmának fenséges eszméje valósággal megrészegítette az állam­férfiakat, törvényhozókat, bölcselkedőket. Boldog és boldogtalan, hivatott és nem arra való, mind szociális ideálokért heviilt, szociális törvények alkotásáért lelkesedett, élt és dolgozott. A fejlődés a súlyos gazdasági helyzetben átsegí­tette. a munkás szociálpolitikát a legnagyobb nehézsé­geken. Már 1802-ben létrejött Angliában az első munkásvédelmi törvény. Ez a nagyhírű törvény igen óvatosan nyúlt a kapitalizmus jogainak korlátozásához. Csak ott avatkozott nyomatékosan bele, ahol a bajok legnagyobbak, a viszonyok legembertelenebbek voltak. Távolról sem állapit meg a gazdasági élet egész terére súlyosabb rendelkezéseket, szabályokat, csupán egyes nagyüzemekben kizsákmányolt embereknek kel a védelmére. Az 1812. évben látott napvilágot az egyes ipari ágakra kiterjedő kötelező munkásbizlositási törvény.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék