Borsszem Jankó, 1880 (13. évfolyam, 1-52. (626-677.) szám)
1880-05-23 / 21. (646.) szám
Budapest, május 23. 640. (21.) szám. XIII. évfolyam. 1880. ORSSZEM JANKÓ Ünnepi szó. Nagy ünnepe: Széchenyi ünnepe!smércében áll, ki ércénél örökebb. És jő a nemzet ifja, örege, Vasból látni a legéröbb szivet. Nos hát népétek ! E dicső rege, így némán, sohse volt beszédesebb : Elmondja néktek, mért élt, mért hala, Mi sok jön halhatatlan általa. Csak a mi rá néz és köbül vagyon, (Időt legyőzni,) több mint pyramis. Egyikben tudomány lett közvagyon, Másikban nyerget hord királyi viz- Fékét vad elemek mily megadón Hordozzák, s áldást hintenek ma is. Csak népe, kit szabaddá teve, Dobd le fékét, s rabbá igy leve. Nézzetek őt! — nincs rajta seb, se búg Ő sírba vitte azt, mi sírba vitte. Fején tövisből nincsen koszorú, Arczát művészee kifényesitette. Nincs homlokán kínzó sötét ború, Hogy amiért élt, romba hullt előtte. Jó néktek, hogy nincs érczböl szivetek, S jobb néki vas-sziv, mely meg nem reped! Kő voltál nemzet, sírkő, lomha rög — S e lelket, életet lehelt beléd. Add vissza, add! És támaszszad fel őt, Ki megkövülten áll és néz feléd. Támaszd fel az „Ítélet nap“ előtt, (Mert aztán késő) s éltesd szellemét! Mert Magyarország ha nem volt, de még lesz. — Csak úgy lehet, ha Széchenyivel érez! B. J. Előfizethetni a kiadóhivatalban : Budapest, Ferencziek tere 3. sz. Előfizetési díj : Egész évre 8 írt. — Félévre 4 írt. — Negyedévre 2 frt. Egyes szám 16 kr.