Borsszem Jankó, 1907. január-június (40. évfolyam, 1-26. (2039-2064.) szám)

1907-01-06 / 1. (2039) szám

B. U. É K. Boldog újesztendőt Szép Magyarországnak, Utolsó sziglen Minden magyarságnak! Mindnek, aki fajtánk Színe avagy alja, Mindnek, ki magyarnak Magát szívből vallja. Minden magyar embert, Akár jó barátunk, Akár ellenségünk, Szükségesnek látunk. Kevesen vagyunk mi, Becsüljük meg egymást, Üssük és nevessük, De ne öljük folyvást. Minden jókat, minden Jó magyar embernek! Kit rég tép a balsors S bajok törnek, vernek. Sőt, kinek nyakára Kötélül köll kender: Annak is kegyelmet, Mihelyt magyar ember! Segítse az Isten A hű magyar jókat, Önfeláldozókat És igazmondókat. Sőt, kitől igazság Nem telik egy szónyi: Ha magyar, hadd éljen! — S viruljon Polónyi! Magyar boldoguljon Akármilyen párti. Az is, ki elv árán Pohos előnyt jár ki. Sőt, hogy Kunczut ésszel A hont szolgálhassa: Még alávaló is, Hadd jusson magasra! Ha magyar, jót érjen Rossz után járó is - Még honáruló is, Sőt honvásárló is. Egy nagy czélhoz képest, Bűn vagy erény semmi — S nagy czél, hogy e honnak Magyarnak kell lenni! Mi e nagy czélt valljuk Dicsőnek és szentnek, Küzdő magyar eszmét Csak sok magyar ment meg. Ahány van, köszöntjük Válogatás nélkül, Csak magyartalanság Ne terhelje vétkük Sok magyart adj Isten S legyen az mind boldog! Azután csak bizz ránk Minden egyéb dolgot. Tisztesség s hunczutság Nagy czélra fog össze — S nemzeti nagyságunk Nem lesz immár messze. ÓLOMÖNTÉS. Szilveszter éjszakáján babonás lányok forró ólmot szoktak hideg vízbe önteni. Az ólom új alakjából meg­tudják jövendölni, hogy milyen lesz a jövendőbeli vőlegényük. Az ólomöntés ősi szokás volt a magyaroknál. A győzelmes vezérek a legyőzött vezért, hogy kor­mányra ne jusson többé, forró ólomra ítélték. Szil­veszter éjszakáját be sem várva, olvasztott ólmot öntöttek a legyőzött pártvezér füleibe. A mai szelídebb korban a legyőzött pártvezére­ket másként teszik ártalmatlanokká, bár az ólom­öntés itt is szerepet játszik. A megolvasztott ólmot betűkbe öntik, a betűket egymás mellé rakják. Mikor , ezt a szót kiadja: Hazaáruló — — akkor ezt a szót fehér lapokra, meg minden­féle táblára lenyomják és az ország négy tája felé szétküldik. Az igy kiólmozott vezér többé nem kerülhet kormányra. Az ólom, betű alakjában, jobban öl, mintha olvasztott állapotban a fülbe öntötték volna. Borsszem Jankó 1907. január 6.

Next