Borsszem Jankó, 1910. július-december (43. évfolyam, 27-52. (2221-2245.) szám)
1910-11-20 / 47. (2241) szám
1910 november 20 Jágó. — Nagyszerű! És persze nem vonatkozik Othellóra ? Desdemona. — Hova gondol, maga alávaló! Takarodjon. Jágó (el). Függöny (le). Harmadik felvonás. Othello (beront neje hálószobájába.) Sziszegsz, kígyó, tengeri kígyó, úgy-e ? . . Ah, hahh, hahhh! Desdemona (fölriad.) Mór, Móricz, Móriczkám, te meg vagy háborodva. Othello. — Nekem semmi, bajom. De nézd em az apróhirdetést. Desdemona (olvassa.) Aljas visszaélés! Semmi közöm hozzá. Esküszöm ! Othello. — Még esküszöl is ? Nyomorult. Nesze, nesze! (Hirtelen előrántja a Browningját és agyonlövi.) Így vesszen minden apróhirdető bestia! ( Vége.) Bécsi orvos. — Dohányzik ön ? Békési magyar (gyanakvólag, magában.) Mit akarhat ez a német? . . . Véletlenül nem vagyok nagyon dohányos. De hadd higyje. Ráhagyom. (Fent.) Igen! B. o. — Iszik ön ? B. m. — Iszom én, ha van. B. o. — Nohát az egyik szenvedélyéről végkép le kell mondania. Melyikről mond le ? B. m. — A dohányzásról. Becsapta a németet. • • HOKSSZEM JANKÓ----------------------------------------------------——— 11 Az új párthelyiségavagy Az ágyrajáró párt. Alelnök. — Megnyitom az értekezletet. Bejelentem, hogy az elnökünk és vezérünk náthás, nem jöhetett közibénk. Különben se férne be, annyian vagyunk, Jegyző úr, olvasson meg bennünket. Pártjegyző (az ujján megcselekszi): Alelnök. — Jelentem továbbá, hogy párthelyiségnek ezt a hónapos ágyat kivettük és féregmentesen beleköltöztünk. Az értekezlet mindig az ágyszélen tartatik. Rendes napi látogatásoknál az ágyat a párt megjelent tagjai pihenés czéljaira is használhatják. Czipő levetendő, mert csak minden két hétben kapunk tiszta huzatot. Toaletthasználat nincs. A petróleumot mi fizetjük, a fa- és szénszükséglet terhe közös. Párttag (dühösen.) Mi nem közösködünk! Elég Ausztria ebből a fajtából. Alelnök. — Márpedig azt nem kívánhatjuk, hogy a szomszédos ágyat bérlő kalaposlegény fűtse a mi párthelyiségünket. Kérek egyébként határozatot ebben a tárgyban. (Vitatkoznak éjfélig. A lámpa kialszik.) No, a kutyafáját! Sötétben is lehet beszélgetni. Mi lesz a perrendtartással, az indemnitással ? (A pártértekezletet sötétben folytatják.) Szedlák Venczel (a kamerád már hazaérkezett, fekszik, mérges és a félczipőjét a pártértekezlet közepébe vágja.) Kruczifix! Szakrament! Zapátok szentje ! Alunnyi zakarom ! Mars ! Alelnök. — Az értekezletet bezárom. Szedlák. — Már jó is lesz. Én meg kizárom. (Kilökdösi őket és becsukja az ajtót.) Ki fenék ezek ? (Nézi az ágyat, amelyen ez a czédula van. A Justhpárt új helyisége.)