Dr. Komáromy András és Pettkó Béla (szerk.): Nagy Iván családtörténeti értesítő 1. (1899)
I. Értekezések és önálló czikkek - Dr. Komáromy András (r. r.). Szluha család (ikládi gróf, vebói nemes. Czímerrel)
273 A czímeres levelet kihirdették Nyitravármegyében 1593-ban. — Eredetijét id. Siluha Antal prókátor a veszprémi káptalanban helyezte el és arról 1775-ben hiteles átiratot kapott. — Másolata Vasvármegye levéltárában a család által folytatott productionális pöriratok között őriztetik. A nemességszerző testvérek közül egyedül Marton leszármazását ismerjük, a ki gróf Szluha Györgynek 1746-ban hiteles oklevelekből készült ősfája szerintmég a czímeres levél kelte előtt — a régi törzsökös Vasvármegyei családból származott Rumy Teréziát vette nőül. — Ettől született Mátyás fia — a ki többször Máténak is iratik és 1612-ben már mint a Halácsy Katalin férje említtetik — mikor 1631-ben prókátort vallott, a »verbói« előnevet használta, a mi nyilván bizonyítja, hogy a család ősi fészke a nyitramegyei Verbó volt. — Feleségének atyja halácsi Halácsy János előkelő trencsénvármegyei nemes volt, a ki után Kata asszony a pozsonyvármegyei Alsó-Korompa és Spácza helységekben is tekintélyes részbirtokot örökölt. Szluha Mátyás és felesége 1633-ban Spáczán 3 jobbágyot 5oortért Egry Katalinnak instribálták. (Magyarország Családai V. k. 251. Mátyásnak Halácsy Katától — Rajcsányi Ádám tudósítása szerint — két fia származott. Nevezetesen: I. János, — kinek maradékait nem ösmerjük, és I István, a kiről csak annyit tudunk, hogy Bóka Györgynek vizkeleti Vizkelethy Annától született Kata leányát vette nőül. Rajcsányi, aki a Szluha György ősfáján feljegyezte, hogy a Bóka család a gróf Esterházyakkal, Berényiekkel, Kéryekkel állott vétséges összeköttetésben — ismeretes genealógiai művében I. Istvánnak négy gyermeket tulajdonít, úgymint: Jánost, Ferencet, Miklóst és Katát, Szlavniczai Sándor Gáspárnét, L. e táblázatot a régi Nagy Iván X. k. 767. 1. a rendelkezésünkre álló adatok azonban csak Ferenci és Miklós nevü fiairól emlékeznek, kikben a ccsalád két ágra szakadt. I. Grófi ág. Törzsöke I. Ferencz, a kinek felesége Kálmán Györgynek egresdi Egresdy Zsuzsánnától született Zsuzsánna leánya volt. Két fia maradt: aI. György kamaratanácsos, mag nélkül halt el. 1731. február 8-án azt írja a nyitramegyei Sluha Jánosnak, hogy szeretné ösmerni a család nemeslevelének másolatát és a geneológiát, mert ő azt sem tudja, ki volt a nagyatyja. Nyitrából még gyermekkorában elszakadt. II. Ferenci. Tanult Kassán és a nagyszombati egyetemen. A maga idejében híres szónok és törvénytudós volt. Részt vett mint követ a III. Károly királyt koronázó 1712. évi pozsonyi országgyűlésen s nem sokkal utóbb személynöki itélőmester és királyi tanácsos lett. Az 1715. és 1723. évi országgyűléseken mint nádori itélőmester vezérszerepet vitt, és szóvaltettel egyaránt sokat használt az uralkodó háznak. Közben 1719) Komárom vármegye alispánja is volt, a pragmatica sanctio után pedig, melynek elfogadása körül nagy érdemeket szerzett — 1723-ban udvari tanácsosi rangra, 1726. augusztus 25-én feleségével Korkoly Thege Juliánnával és gyermekeivel együtt bárói méltóságra emeltetett. — Ő szerezte meg az ágazatának előnevet adó Iklád helységet, továbbá A periratokat Vasvármegye közönsége Szluha Imre m. kir. csendőr hadnagy nemesség igazolási ügyében beterjesztette a belügyministeriumhoz. A leszármazás jobbára ezekből a hiteles okmányokból készült. 35*