Dr. Komáromy András és Pettkó Béla (szerk.): Nagy Iván családtörténeti értesítő 1. (1899)

I. Értekezések és önálló czikkek - Dr. Komáromy András (r. r.). Szluha család (ikládi gróf, vebói nemes. Czímerrel)

290 és minekutánra az 1590-ben czímeres levelet szerző Sípos Bálinttól való egyenes leszármazását, őseinek folytonos nemesi szabadságban való élését okmányokkal és tanúvallomásokkal igazolta. 1753-ban a marosvásárhelyi kir. tábla által kétségtelen nemesnek ítéltetett. (Orsj. levéltár.) Két fia maradt, nevezetesen: a II. József, a ki 1792-ben mint póka-kereszturi református pap nemesség igazoló pert folytatott. Ennek egy szintén III. József nevű fia 1864-ben élt. b) IV. Gábor, született 1766. julius 9. Márkosfalván. A székely határőrző katona­ságnál 1792-ben őrmesteri rangot viselt. József testvérével együtt 1864. január 26-án legfelsőbb helyről kétségtelen nemesnek ismertetett el. Feleségétől, kis-borosnyai Tompa Sárától született fiai közül Zsigmondnak maradékait nem ismerjük. V. Sámuel, született 1806. okt. 25-én, meghalt 1841. okt. 18-án. Felesége nemes Botár Inest volt. Ettől származott fia II. György, született 1841. szeptember 29. (Anyakönyvi kivonatok.) Kétszer nősült. Első felesége Kovács Bója volt meghalt 1889. ápril 12. , a második Hadnagy Ottilia. Gyermekei: Első nejétől a) V. Gábor, szül. 1869. junius 5., b) Gyula, szül. 1872. szept. 20., m. kir. honvédszázados Debreczenben, c Béla, szül. 1875. szept. 16., mérnök, d Etelka, szül. 1881. nov. 11. Második nejétől e László, szül. 1892. decz. 10. márkosfalvi sípos bálint lófő székely, 1890. okt. 4-én czímeres levelet kap I. Mihály, 1621 — 1658. Markosfalvan István, 1621 — 1635. Márkosfalván Péter 1635. II. Mihály 1677. I. Pál I. Gábor 1661 —1677. 1661 —1677. 11. református pap Bálint, 1635 — 1682. Küküllő vármegyében, Bonyhán II. Pál, 1753. Márkosfalván II. József 1792. ref. pap III. József 1864. IV. Gábor, szül. 1766. jul. 9. őrmester n. kis borosnyai Tompa Sára I. Sámuel 1750. II.­Enyeden rt .­cs Zsigmond V. Sámuel 1806—1841. neje: Botár Inesz I. József Bonyhán II. Gábor 1752—1800. Kóród-Szt.­Mártonban neje Nagy Mária, 1863. özvegy II. Sámuel Bonyhán Mózes kolozsvári csizmadia III. Pál I. János s bonyhai tiszttartó megöletett III. Gábor f Zuzsánna IV. özvegye Matolcsi Sámuel Szönyi Lászlóné 1863. Erzsébet kolozsvári 1863. polgár II. György, sz. 1841. szept. 29-én. 1. n. Kovács Róza, s 1889. ápr. 12. 2. n. Hadnagy Ottilia II. József i794—l8o5. N.-Enyeden II. János ,794—1807. N.-Enyeden III. János, 1803-1824. haszonbérlő, nemessége igazoltatott Teréz, sz. 1865. Zsuzsánna, sz. 1807. i-től V. Gábor Gyula Béla Etelka sz. 1869. jun. 25. sz. 1872. szept. 20. sz. 1875. szept. 16. sz. 1881. nov. 11. honvéd százados mérnök 2-tól László sz. 1892. decz. 10. 39. Szluha (ikladi gróf­­j­, verbói nemes). Nyitravármegyéből eredő család, mely onnan Vasba, Fejérbe, sőt Csongrád és Szepes vármegyébe is elszármazott. Rudolf király Prágában, 1593. január 19-én Zhuha Mártont s általa testvéreit: Jánost és Istvánt nemességre emelvén, a következő czímert adományozta nekik: Vörös paizsban hármas zöld halmon jobbra ágaskodó természetes medve első jobb lábával három fehér virágú liliomszálat tart. — A paizs felett koronás zárt sisak, melynek dísze a pajzsbeli­ medve növekvőn. Sisaktakarók jobbról: ezüst-kék, balról: arany-fekete.

Next