Dr. Komáromy András és Pettkó Béla (szerk.): Nagy Iván családtörténeti értesítő 1. (1899)
I. Értekezések és önálló czikkek - Dr. Komáromy András (r. r.). Markosfalvi Sipos család
38. Márkosfalvi Sipos. Törzsökös székely család, melynek két tagját: márkosfalvi Sipos Bálintot és Demetert Báthory Zsigmond erdélyi vajda Gyulafehérvárott, 1590. október 4-én kelt levelével a kézdiszéki primipilusok lófök rendjéből országos nemességre emelte és czimerül háromszegletü kék paizsban görbe kardot tartó kart adományozott nekik. A paizs feletti zárt sisak dísz nélkül való, a sisaktakarók pedig nincsenek leirva az armalisban, melynek eredetijét Sipos Sámuel 1766-ban a marosvásárhelyi kir. táblán fölmutatta és átíratta. Az adományozott czímer később annyi változáson ment keresztül, hogy a kard hegyére levágott fő tüzetett. SiposGábor 1821. évi pecsét lenyomata. Országos levéltár. Erdélyi osztály. Demeter leszármazását nem ismerjük, de valószínű, hogy a márkosfalvi székelyek lustralis könyvében 1635-ben és 1680-ban előforduló Sípos János és György, a kiket a táblázaton nem tudunk elhelyezni, az ő maradékai voltak. Sipos Bálintnak két fia maradt: Mihály és István, a kiket Fábián Péter márkosfalvi prédikátor, Dávid Demeter és Gáli János mint fogott birák 1621. május 13-án Buthka Tamással bizonyos márkosfalvi pörös jószágra nézve barátságosan kiegyeztettek. (Családi levéltár) A testvérek, nevezetesen Mihály Péter fiával és István Bálint fiával 1635-ben a márkosfalvi puskás gyalogok között említtetnek, de megjegyeztetik, hogy mind a ketten lóval mustráltak és hogy »meghalt uramoktól mongyak levelét lenni«. (Orsz. levéltár) Bennek a család két ágra szakadt. István ága. Az 1621. és 1635-ben emlegetett István fia II. Bálint mint református pap Márkosfalváról elszármazván, ottani örökségét 1682. február 3-án bizonyos fejfalvi marosszéki jószágért elcserélte. Később Küküllő vármegyébe, Bonyhára telepedett és 288 BERHELYI GYÖRGY, a trencséni csata után (1708.) Zemplén vármegyébe menekül, 1712 — 1714. a tokaji korona-uradalom tiszttartója, tolcsvai birtokos 1726. neje: Tolcsvai Nagy Erzsébet _____-————__—————— •— ^ Imre, 1711 —1776. adományt nyer Kis-Bosván, Sárospatakon stb. 1738-ban neje Miklovics Julianna. 1780-ban özvegy I. András, 1745—1816. Pál, 1751 — 1781. n. szirmabesenyői Szirmay Juliánna 1771. 2. n. kisrédei Rhédey Klára 1781. II. Imre, 1776—1785. József, 1776—1785. i-töl Boldizsár, 1780—1841. II. András f 1. f. óvári és szentmiklósi Pongrácz Fanny 1786. 2. f. kisbosvai Berhelyi Klementina, 1846. i-töl Klementina 1. f. szandai Sréter István 2. f. Fráter Pál nógrádi alispán Johanna Fejérváry Pálné I. Bertalan - Ungvármegye tb. főjegyzője 2-től Ödön 1841 — 1885. törvényszéki biró n. sédeni Ambrózy Mária Károly, 1819. Eszter, 1816. n. Zboray alias Lubinszky Júlia Mária Klementina József- Klára sz. 1820. György Lubinszky f. Berhelyi , 1826. Nándorné Boldizsár 1846. II. Bertalani II. Ödön István Mária Katalin, sz. 1874. okt. 7. Sarolta 1869—1894. sz. 1870., sz. 1872., sz. 1873., ff. Kovássy Elemér, sz. 1884. tb. főszolgabíró április 1. Kovássy Elemér.