Cukoripar, 1950 (3 . évfolyam, 1-12. szám)

1950-12-01 / 12. szám

lésére e hivatalos módszer — legalább is amed­dig jobb nem áll rendelkezésünkre — minden­esetre helyes, azonban­­a fentiek szerint az nem felelhet meg a vágóigépvisér­etek matematikai alapon nyugvó kiértékelésére. A cikk szerint értelmezett szeletihosszúságot a laboratóriumi szeleti hosszúságból tehát úgy kaphatjuk meg, ha a 100 g szeliét törmelékmentes részének hosz­­szát 100 g szelet hosszáb­a átszámítjuk. Ha tehát: t % a szelet törmelékszázaléka, h­a a laboratóriumban megállapított szelet­­i hosszúság méterben, hí­g a törmelék miatt korrigált sz­elet hos­z­­szúság, akkor: hx­­ 100h (100 — t) E képletre vonatkozólag meg kell jegyeznem, hogy dr. Oplatkin György értesítése szerint a Cukoripari Kutatóintézet ezirányú számításai­ban szintén ugyanezt a korrektúrát alkalmazta- Az említett cikk 12. képlete a vágógép telje­­sítményényét a szelethosszúság függvényében adj­a. A cikk szerint: „ha ezt a képletet abból a szempontból vizsgáljuk, hogy a képletben szer­ replő minden adatot változatlanul hagyunk, beleértve „1“ értékét is, és csak a kés méretét változtatjuk, akkor a képletből csak a kö­vetkező kifejezés változik: a C + 4b­.Minth­ogy pedig a késeknél ,a bordaosztás és bordamagasság hányadosa állandó, következik, hogy­­ érté­ke a késméret változtatásával nem változik.“ E megállapításnak számszerű igazolására lássuk az alábbiakat. A magyarországi cukorgyárakban haszná­latos 5. és 6-os számú későknek a Cukoripari Kutatóintézet által megállapított méretei az alábbiak: 137_ m­mA, — 5,0741 mm 5. sz. késnél: bordaosztás ·a — bordamagasság: b — 0. sz. késnél: bordaosztás ·a — 5,9565 mm 27 4 mm 137 23 bordamagasság: b · 4,7 mm Így tehát a : b: , i­­ -­ 5,0741 5. sz. késnél:—5—— = 1,26 4 , . ., 5,9565 _ b. sz. késnél:—Гг,-- = 1,26 4,7 Vagyis a : b arány mindkét késnél tényleg azonos. A teljesség kedvéért meg kell azonban em­lítenem, hogy esetleg alkalmazott oly késeknél, hol ez az arány egymástól különbözik (pl. a Putsch—Hagen-árjegyzékben szereplő különböző késeknél eme arány 1,0—1,5 határértékek között változik),, azonos szeletvastagság esetén tama késnek lesz nagyobb teljesítménye, amelynél a : b arány nagyobb, mert annál nagyobb lesz az 1/2­ — értéke is. Az említett cikk 16. sz- képlete megadja s értékének gyakorlati alakját, mely szerint: b + p 2 S = 150 a.h.. (A cikkben az egyenlet jobboldali második tag­jának nevezőjében a érték nem szerepel, ami azonban csak sajtóhiba.) Elgondolásom szerint a válgógépkís­értetek, de egyáltalában a jó répa vágó munka érdeké­ben igen hasznos volna s értékének e végleges gyakorlati képletét konkrét számításokra is alkalmassá tenni. A cikk 10. ábrájában szereplő p érték a késnek a csúcsoknál mért vastagsága ami te­hát nem azonos a késeknek normális (azaz nem a csíkosoknál lévő) vastagságával. Minden, további nélkül érthető, hogy a vastag­ság nélküli idealizált kés „b“ magasságához, a­ véges vastagságú késeknél, ehhez hozzáadandó a késeknek a csúcsoknál mért vastagsága. E­z érték tehát a kések adott méreteitől (borda­­osztás, bordamagasság, falvastagság) függő ér­ték, melyet érdemes volna a gyakorlatban nálunk leginkább használatos 5. és 6. sz. kések­nél kiszámítani. Erre az alábbi képletet alkal­­m­azom: legyen: b i == 2 azaz a kés bordaosztásának a fele. b = bordamagasság, c = a kés anyagának vastagsága. Az alábbi ábráiban ABC derékszögű három­szög hasonló C­D E derékszögű háromszöghöz, mert mindkettőnek a szöge azonos, tehát meg­felelő oldalaik — és így megfelelő oldalaik négy­zetei is — egymással arányosak, azaz: p3 __ (АСУ ) ~~ a) de mert (ACy ) at+ (b-p)\ tehát ezt az értéket az előbbi egyenletbe betéve, majd abból rendezés folytán p értéke kifejtve: _ — 2bc2 + Y462c2 + 4(a? — c2) (a? + b'1) c2 P~ 2 (a? — e2) ’ ■ A késék a és b értékeiül elfogadva a fen­tebbi értékeket, kési vastagságul pedig az álta­lam megállapított 0,8 m­m-t v értékeiül az alábbi értékeket kapjuk: Рь = 1,1322 mm, Pe = 1,252 mm­ A p értékeivel kapcsolatban azonban dr. Oplatka kortárs felhívta a figyelmeimet arra a tényre,­­hogy a kések a gyakorlatiban nem pontosan a geometriának megfelelő alakúak, hanem a sar­koknál —­ tehát ú­gy a C, mint ( I) pontoknál — legömbölyítések vannak, minek következtében a valóságos p értékek némileg különböznek a

Next