Cukoripar, 1950 (3 . évfolyam, 1-12. szám)
1950-12-01 / 12. szám
Első ízben kitüntetett okleveles sztahanovisták: Molnár Károly, az ácsi cukorgyár lakatosa. Munkamódszerét állandóan továbbadja dolgozótársainak és ezzel különösen az ifjúmunkásokat tanítja és neveli. Nem enged ki a kezéből olyan munkát, amely nem tökéletes, még akkor sem, ha ez teljesítmény százalékának csökkenését eredményezi. Czupy Imre, az ácsi cukorgyár főkönyvelője: Kitűnik az iparban pontos munkájával, kiváló szervezőképességével, nagy számviteli tudásával. Kanizsai József, a kaposvári cukorgyár üzemlakatosa. Csoportjával szeptember 1-én befejezte 1950. évi munkatervét. Munkamódszerátadásra neveli a hozzá beosztott fiatalokat. Juhos Károly, a sarkadi cukorgyár mészkemence-szeletszárító élőmunkása. Kitűnt az üzemen kívüli mészégetés eredményes irányításával, valamint üzem alatt a két szeletszárító teljesítményének az előző évek átlaga fölé emelésével. Rezsdovits Antal, a szerencsi cukorgyár vasesztergályosa. Munkamódszerét adó, újító, munkatársait állandóan oktatja. Id. Bunda István, a szerencsi cukorgyár diffúzió-előmunkása. Többszörös újító, a szerencsi cukorgyár III. negyedévének legjobb dolgozója. Skultéti Mihály és Gerendarf István, a szolnoki cukorgyár réparakodó munkásai. Az irányításuk alatt dolgozó réparakodó-brigád az új szabatos réparakodó normák alapján az üzem alatt átlagosan 190%-os teljesítményt ért el. A Skultéti-brigád kiváló teljesítményével, példamutató magatartásával úgy a szolnoki, mint átmenetileg a sarkadi cukorgyárban lendületével magával ragadta a munkaversenyben lemaradt réparakodó munkásokat. Papp Pereme, a hatvani cukorgyár gépkocsi vezetője. Kiválóan kezeli gépkocsiját és jó munkájának eredménye, hogy gépkocsija eddig több mint 100.000 km-t izett meg minden nagyobb javítás nélkül. A cukoripari szakma legjobb dolgozói: Nagy István, a sárvári cukorgyár főműszakvezetője. Döntő mértékben hozzájárult a sárvári cukorgyárban szűk keresztmetszetet képező csőszerelési munkák eredményes elvégzéséhez, amivel lehetővé tette, hogy a folyó évi cukorgyártási üzemben a sárvári cukorgyár az elmúlt évivel szemben kimagasló termelési eredményeiket ért el. De nemcsak a munkák irányításában, hanem közvetlen végzésében is élenjár olyképpen, hogy sok esetben maga állt a szűk keresztmetszetet képező szakmunkáknál a hiányzó szakmunkás helyére. Id. Magda József, a szerencsi cukorgyár cukorfőzője. Többszörös újító, a cukorfőzés szempontjából legnehezebb munkahelyen kiemelkedő minőségi eredményeket ér el. Dr. Viczián Brúnó, a mezőhegyesi cukorgyár műszakvezetője: A rendkívüli üzemi nehézségeik ellenére a folyó évi üzemben határozott intézkedéseivel, irányításával, példaadó közvetlen beavatkozásával műszakával a többi műszakkal szemben kiemelkedő eredményt ért el. Diószegi István, a sarkadi cukorgyár centrifligája. Munkájával a többi műszakban dolgozó centrifugiások munkáját magasan túlszárnyalta. Salánki István, a szerencsi cukorgyár fővegyésze. Aminőségi ellenőrző módszerek javítására több javaslatot tett és ezen a téren kutató munkát végzett. A lelkiismeretes szakmai munkában és oktatásban az összes cukorgyárak vegyészei között élenjár. Ezen legkiválóbb dolgozóinkkal az élen, iparunk Sztahanov-mozgalma meg fogja dönteni a cukoripari technikára vonatkozó eddigi nézeteket, a régi technikai normáikat, a régi tervekben szereplő teljesítőképességeket, régi termelési terveket és követelni fogja új, magasabb technikai normák, teljesítőképességre vonatkozó tervek és termelési tervek létesítését. A Sarkadi Cukorgyár 1949. évi üzemében végzett répavágókisérletek Jitkó Jenő Mielőtt a Sarkadi Cukorgyár 1949—50. évi üzemében végzett répavágó gépid sárlétek eredményeire és azok kiértékelésére rátérnék, szükségesnek tartom, hogy dr. Oplatka Györgynek igen alapos és tanulságos cikkéhez pár megjegyzést fűzzek, elsősorban a kísérletek gyakorlati kiértékelhetése céljából. Mindenek előtt meg kell állapítanom, hogy a jelzettcikkszerint értelmezettés a laboratóriumiban megállapított szeletrosszúság között elvi különbség van. A cikk szerint szeletihosszúság alatt 100 g szeletnek teljes hosszát, míg a laboratóriumban megállapított szelethosszúság alatt, csak 100 g szelet törmelékmentes részének méterben mért hosszát értjük. A Cukoripari Központ 1949. augusztusában kiadott egységes laboratóriumi módszereinek idevonatkozó sorai szerint a dormiéiék közé tartoznak a zúzalék, az 5 mm-nél rövidebb és a cérnavékonyságú szeletek, továbbá az ú. n. „praknik“. „Azoknál a pracniknál, melyeket 5 mm-nél vékonyabb bélrész tart csak egybe, de az egyes szeletszálak egymástól el vannak különülve, a szeletszállakat le kell tépni és csak a kéregrész megy a törmelékbe, a szálak maguk a szelethosszúsághoz tartoznak.“ A szeletminőségének megíté- 270