Cukoripar, 1975 (28. évfolyam, 1-6. szám)
1975-09-01 / 5. szám
Cukoripar XXVIII. évf. (1975) 5. szám 185 Közismert, hogy a trópuson a növények generációs ideje lényegesen rövidebb, mint a mérsékelt égövön. Ezért az intenzív gazdálkodást folytató trópusi mezőgazdasági nagyüzemek fokozott problémája a növényi hulladékok hasznosítása. Kubában a legnagyobb mennyiségben termesztett kultúrnövény a cukornád (Saccharum officinarum), amelyből átlag 50 millió tonnát termelnek évente. A cukornádat januártól májusig aratják. Aratáskor a növény leveleit és felső kb. V4—1/з részét [cogollo de сапа] levágják, és csak a tisztított szárból gyártanak cukrot. Az így keletkezett, évi kb. 5 millió tonna növényi hulladék az ültetvényen marad. Bár az utóbbi években egyes gazdaságokban bevezették az ültetvény aratás előtti égetését (ausztráliai módszer), amikor aratási hulladék gyakorlatilag nem keletkezik, mégsem várható a hulladék lényeges csökkenése, mert a tűzveszélyes ausztráliai aratási módszer csak korlátoltan alkalmazható. 1966—1968 között megpróbálták a szarvasmarhák melasszal kevert aprított cukornádhulladék közvetlen takarmányozását, de a kemény szerkezetű rostos levéldarabok megsebezték az állatok szájüregét és az emésztő traktusát. Kutató munkánk egyik célkitűzése volt a cukornád hulladékának fehérjetakarmánnyá átalakítása. A másik növényi hulladék, melynek hasznosításával foglalkoztunk, a kenai (Hibiscus cannabinus Lin.) szára volt. Az ázsiai eredetű kenafot — mint textilipari rostnövényt — 1916 óta termesztik Kubában. A Ciego de Avila melletti hatalmas ültetvényen megfigyelték, hogy a szarvasmarha szívesen fogyasztja a kenaf leveleit. Ezt követően Rosa Manilla és Carlos Puentes agrármérnökök megkísérelték a kenafot takarmányként felhasználni, és arra jutottak, hogy a kenaf ültetvényeken gazdaságosan megoldható a szarvasmarhák zöldtakarmányozása. A kenaf hozama 50 napos termesztési periódusban 35 tonna/ha, 75 nap alatt a hozam 75 t/ha. A növény 80 nap alatt teljesen kifejlődik. Manilla és Puentes eljárása szerint a 70—80 napos periódusban folyamatosan vetett kenalültetvényen a szarvasmarha mindig a beérett kenaf leveleit legeli és mire az ültetvényt feletették, a szárakon ismét kinőnek a levelek. Ez a takarmányozási ciklus többször is megismételhető, míg a növény degeneráció útján el nem satnyul. Ekkor az ültetvényt kivágják és újra vetik. A kivágásnál keletkező nagy menynyiségű növényi hulladék hasznosítása képezte vizsgálódásunk másik tárgyát. Célunk volt a növényi hulladék cellulóztartalmát erre alkalmas (cellulolitikus) mikroorganizmusokkal fermentálni. Az így nyert mikrobafehérje igen alkalmas állattakarmányozásra. Ez a folyamat végbemegy a kérődzők bendőjében. Ismeretes, hogy pl. a szarvasmarha nem igényel fehérjét a takarmányban, mert a bendő (rumen) baktériumok a zöld takarmány cellulóztartalmát fermentálva szervetlen nitrogénforrásból (pl. karbamidból) is állítanak elő fehérjét. Kísérleteinkben a bendőben lejátszódó folyamathoz hasonló cellulóz-fermentációt alkalmaztunk takarmányfehérje előállítására. A kísérleteket a Kubai Tudományos Akadémia Élelmiszerkémiai Intézetében végeztük 1973—74-ben. 4 fakultatív anaerob Micrococcus ruminatus (Bergey rendszere alapján) baktérium törzset tenyésztettünk ki a kubai Catalina de Guines-i Állattudományi Kutató Intézet (ICA) összesen 8 kísérleti F2 szarvasmarha-hibridjének bendőtartalmából, a mikrobiológiában általánosan használt módszerekkel. A fermentáláshoz felhasznált növényi hulladék a Havanna környéki Martinez Prieto cukornádtermelő és feldolgozó központ által termelt Barbados 43—62 fajtájú cukornád aratási hulladéka volt, melynek összetétele: A felhasznált kenal (Cuba 108 fajta) hulladéka az Isla de Pinos-i „Bolivia Guerillera” takarmánytermelő kísérleti gazdaságtól származott és összetétele átlagosan az alábbi volt: A bendőbaktérium-törzsek izolálására és fenntartására 1% CMC- (karboximetilcellulóz) tartalmú Halliwell-féle agart használtunk. Az inkubációs hőmérséklet 37 ° C, a pH 7,0 volt. A szaporításokhoz felhasznált fermentlé összetétele : 600 g aprított eredeti cukornádhulladék 18 g diammóniumfoszfát 12 g karbamid 600 ml víz A hulladékot előbb 2%-os nátronlúg oldattal 105 °C-on fél óra hosszat hőkezeltük, kénsavval közömbösítettük, majd szűrés után oldottuk fel a tápsókat, végül a pH-t 7,0-ra állítottuk be. A kész tápközeget 105 °C-on 1 órán át sterileztük. A szárított élesztőfehérjét már régen húsz- Kísérlet takarmány fehérje előállítására kubai növényi hulladékokból MILAGROS VAILLANT CALLOL és NAGY GYULA Magyar Tudományos Akadémia Mikrobiológiai Kutató Csoport Nedvesség О СО .© O' Nyers fehérje 1,8% Nyers zsír 2,2% Szénhidrát 6,4% Nyers rost 8,5% Hamu 1,1% Nedvesség 6,85% Nyers fehérje 5,19% Nyers zsír 1,90% Szénhidrát 33,21% Nyers rost 48,00% Hamu 4,85%