Élelmiszervizsgálati Közlemények 33. (1987)
1987 / 1. szám
Beszámoló az Élelmiszervizsgálati Közlemények 1986. évi XXXII. kötetéről 1986-ban a folyóirat XXXII. kötete jelent meg 4 füzetben összesen 256 oldalon. A folyóirat hasábjain összesen 17 közleményt publikáltunk, melyek közül 15 alapvetően élelmiszer- és takarmányvizsgálati témájú. Még a közlemények száma az 1985. évihez képes csökkent, növekedett azon anyagok száma, melyek a minőségellenőrzés, a minőségvizsgálat gyakorlati útmutatójául szolgálnak. Ilyenek pl. a minőségmutató képzésével, valamint a fogyaszthatósági határidő, illetve a minőségmegőrzési időtartam meghatározásával kapcsolatos ismertetők. A szerzők megoszlása munkahely szerint: MÉM ellenőrző intézmények 35,3% Kutatóintézetek 11,8% Egyetemek, főiskolák 23,5% Vállalati laboratóriumok 17,6% Más tárcához tartozó ellenőrző intézmények 11,8% A megoszlásból kitűnik, hogy a MÉM ellenőrző intézmények részaránya továbbra is az elmúlt évekéhez hasonló, kissé csökkent az egyetemek, főiskolák által publikált cikkek száma, de még mindig a második helyen szerepelnek. Igen örvendetes a vállalati laboratóriumok közleményeinek ismételt megjelenése az ÉVIKE hasábjain. Továbbra is rendkívül alacsony a kutatóintézetek publikációs részaránya, holott véleményem szerint ezeknek a főhivatású kutatóhelyeknek kellene a legtöbb közleményt benyújtani. A jelenlegi helyzet a módszertani kutatások hiányosságait tükrözi, melyen remélhetően az OKKFTG/8 kutatási program 1. alprogramja „A minőségmérés objektív módszerei” feladatainak megvalósítása és közlése — más folyóiratok mellett az „Élelmiszervizsgálati Közlemények” hasábjain — fog változtatni. A hatósági élelmiszer-minőségellenőrzés megállapításai alapján az élelmiszerek 1985. évi minőségalakulását mutatja be összefoglalóan és iparáganként egy átfogó jellegű közlemény (1). Szabvány-felülvizsgálat eredményeiről számol be egy cikk (2), amely alapján került sor a tejpor minőségi követelményeinek korszerűsítésére. A legtöbb dolgozat ismét - a folyóirat jellegének megfelelően - az egyes élelmiszer-összetevők vizsgálati módszereinek továbbfejlesztésével, illetve a technológiai műveletek vagy a tárolás következtében bekövetkezett változásával foglalkozik (3, 4, 5, 6, 7, 8, 9). Takarmányok fontos alkotórészeinek, így anorganikus szeléntartalmának, valamint triptofán- és cisztintartalmának meghatározásáról két cikk számol be (10, 11,12). Két közlemény (13, 14) ismertet radiológiai jellegű módszertani fejlesztéseket, melyek az ismert események tükrében különösen nagy érdeklődésre tarthatnak számot a szakmai közvélemény körében. Sör legfontosabb jellemzőinek számítógépes kiszámítását mutatja be egy cikk (15). A vízminőség ellenőrzésének biológiai lehetőségére mutat rá egy dolgozat (16), amely élelmiszeripari üzemek vízszennyezettségének mérésére alkalmas.