Gazdasági Mérnök, 1880. január-december (4. évfolyam, 1-52. szám)
1880-06-03 / 23. szám
Negyedik évfolyam. 23. szám. Budapest, 1880. junius^^'/ / ' ! Szerkesztőség és kiadóhivatal BUDAPEST, Üllői út 4. GAZDASÁGI MÉRNÖK KÖRÉBŐL. EGYSZERSMIND A TISZAVÖLGYI TÁRSULAT HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik minden csütörtökön. Szerkeszti és kiadja GONDA BÉLA műegyetemi m. tanár. Előfizetési ár: Egész évre 8 frt. Félévre 4 frt. Negyedévre 2 frt. MEZŐGAZDASÁG, VÍZHASZNOSÍTÁS, IPAR ÉS FORGALOM Idegen elem, idegen érdek a Tiszavidéki Vasút üzleti és műszaki vezetésében. ||^|M indinkább érezhetővé válik közéletünk terén azon indokolatlan mellőzés, melyben a magyar mérnöki kart, a közügy kimondhatatlan kárára, nemcsak a magántársulatok, de még maga a kormány is részesítik. Eklatáns példák vannak arra, hogy mily szembeötlő káros befolyást gyakorolt a magyar technikus elemnek úgyszólván célzatos mellőzése még a legszakszerűbb kérdésekben is. Azonban nemcsak ily irányban nyilvánul e káros mellőzés elmaradhatatlan hatása, nem kevésbé visszás és tapasztalás szerint szintén nagy mértékben hátrányos közügyeinkre azon körülmény is, mely az idegen elemnek a magyar mérnöki kar rovására lábrakapott dédelgetésében nyilvánul, különösen a különféle idegen szellemű vasúti társulatok részéről. E bátran károsnak mondható állapot nem ismeretlen ugyan az intéző körök előtt, mert hiszen Herényi Károly közlekedésügyi államtitkári helyettes úr már a Magyar Mérnök és Építész-Egylet múlt évi szeptember havában Kolozsvárott tartott vándorgyűlésén igen szépen és helyesen fejtegette a magyar mérnöki elem teljes térfoglalásának elodázhatatlan szükségességét, melylyel a midőn egyrészről a közérzületnek lett hivatott szószólója, másrészről biztató reményt nyújtott arra, hogy a magyar mérnökségre hova hamarabb beköszönt a várva várt jobb kornak legalább első hajnala; mindez azonban nem volt egyéb látszatnál, csalóka délibábnál, mert sajnálattal kell tapasztalnunk, hogy ez érdemben mi sem történik . Hieronymi úton sem igen látszik, hogy a szép, hatásos felolvasásnak praktikus oldalára térve, saját tág hatáskörében igyekeznek érvényt szerezni azon elvnek, melyet oly fennen, oly elismerésre méltólag hangoztatott. Pedig e téren elsősorban és mindenek fölött tettekre, erélyes intézkedésekre s nem múló hatású frázisokra van szükség, annál is inkább, mivel e kérdés magára az államra nézve is vitális érdekekbe vágó fontossággal bír. Mert az legkevésbé sem lehet közömbös az állami nézve, hogy műszaki ügyeit laikus kezek vagy a viszonyokkal imeretlen idegen elemek vezéreljék, kiknél a kellő szakképzettség s az ebből folyó szükségszerű felelősség hiányát az alantas műszaki közegekre való támaszkodás korántsem pótolhatja, s a valódi szakértelemnek emez indokolatlan, sőt nem ritkán czélzatos háttérbe szorittatása könnyen és sajnos, hogy elég gyakran érezteti káros hatását, úgy az országgal, mint az egyesekkel, melyért méltán súlyos felelősség terhe nehezül mindazokra, akik eme visszás állapotok megteremtői valának, nemkülönben azokra, akik azokat ma is fentartják szemet hunyva a legszembeötlőbb visszásságok előtt. Nem kevésbé káros befolyást gyakorol technikai ügyeink helyes vezetésére ama szintén elég indokolatlan, sőt egyenesen sértő eljárás, hogy a magyar szakerőket még mai napság is sok helyi háttérbe szorítják az idegen elem mellett, amely pedig sem képesség, sem munkásság és ügybuzgalom tekintetében távolról sem állja ki a versenyt a magyar mérnökséggel, s még e mellett úgyszólván szándékosan és czélzatosan idegen marad e hazában, melynek adózó polgárai keservesen szerzett filléreikkel járulnak munkadíjához. Az idegen elem eme káros és indokolatlan dédelgetése eklatáns módon nyilvánul a Tiszavidéki Vaspálya igazgatásában, administrativ és technikai vezetésében. Valamely vaspálya igazgatásának, üzlete kezelésének módja s a szolgálat végrehajtása tudvalevőleg pusztán az üzletvezető igazgatóságtól függ, ez határozza azt meg, nem 23