Gazdasági Mérnök, 1885. január-december (9. évfolyam, 1-52. szám)

1885-11-08 / 45. szám

Adatok a magyar Kis-Alföld közgazdasági és vizrajzi múltjáról. FEKETE ZSIGMOND m­. kir. orsz. középitészeti felügyelőtől. Ill. A fentebbiekben többször említett Bors nemzet­ségen kívül a Chaak nemzetség is a rábaközi fő­birtokosok közé tartozott. Utóbbit azonban I. Ká­roly király a történetből eléggé ismeretes okból meg­fosztotta javaitól és ezeket hiveinek adományozta, kik közt voltak a Köcskiek is. 1327. évben Köcski Sándort még azon különös szabadalomban részesí­tette, hogy mindkét nembeli utódai a királyi és ne­mesi birtokokon keresztül a Rába folyóból a Mezőrábáig malmok számára vízvezetéket (conductum aquae) készíthetnek oly módon s mértékben, mint azt megfelelőnek lát­ják. (Hazai okt.­tár I. ker. 143­—148. 1.) Hogy az itt említett Mezőrába alatt mely víz értendő, azt egész biztosággal megállapítni nem le­het, de a Köcskiek javainak helyfekvéseiből és a helyi viszonyok mérlegeléséből ítélve, valószínűleg Sövényháza felé menő Linkó nevű ér, mely a Ke­szeg érrel egyesül, értendő alatta. Az eddig elsőre Itakon kívül az utóbbiakban is találkozni fogunk még több rábaközi malom emlí­tésével. A Rábcza régi folyása. A fent közlöttekben már láttuk, hogy a Rábcza folyó Réthi táján nem a mai irányban, hanem ettől lejebb délnek folyt. Maga az erre lakó nép jelen­leg is azt nem tartja a Rábcza eredeti folyásának, hanem úgy vélekedik, hogy Réthinél a Lajta folyó járhatott valamikor s magába vette volna a Ráb­­czát Lébénynél. A nép ezen sajátságos vélekedését megemlítendőnek tartottam, mert ez mintegy hagyo­mányképen a fent közölt oklevéli adatok mellett bizonyít. A Lajta folyó azonban erre mederrel nem bírhatott, csupán kiöntései vonultak le, miként je­lenleg is, s ezek ellen szolgált a fentebb említett királyi csatorna és a baromház-réti­ királyi töltés, védendő a Hanság keleti medenczéjét. Vannak okleveleink, melyek kétségbe vonhatlanul tanúsítják, hogy a Rábcza folyó egykoron a Rába­köz másik oldalán is a maitól egészen eltérő fo­lyást követett.­­ Ezen adatokat a következőkben idézem: A borsmonostori minoriták javainak elsorolásában az 1225. évi királyi levél ezeket nevezi meg: Rep­­cze folyó (Répcze), Sydan föld, Huzduc és G­a­­­h a­­ helység, melynél a Rabcha (Rábcza) folyón volt Markel és Iwan malma. Vas vármegyében a Gundes (olr. Gü­ndes , Gyöngyös) folyónál ma­lom ott, hol Lybnic nevű víz ömlött be. Továbbá a monostoré volt Sopron vármegyében Nadaltl­o nevű mocsár, Suprun, Ozlup és Tywan jobbágyhelység, a Répczébe ömlő Wigat patak (mai Spitel), mely Sopronnál Ausztria határán Dag község a Sara folyón levő malmokkal. (Cod. D. III. 2. pag. 61.) * A II. közlemény lapunk 42. számában jelent meg. Az itt elsorolt helyek közül Sydan, melyet Kun László király egy levele is említ Sedan, Sodan, Sydan néven (Hazai Okm.­tár V. köt. 14,15 lap.), nem más, mint a Vas vármegye szélén fekvő Zsé­­deny. A Gathal névvel a Kapuvár melletti Gartha egyeztethető, de úgy az oklevélből, mint az alábbiak­ból is következtethetni lehet, hogy ennek helye ré­gen a maitól lejebb Kisfalud tájára esett s feltünő a Rábcza említése malmokkal. A Gyöngyös folyó régi Gundes neve emlékeztet az Irán keleti oldalán folyó persa Gündes folyóra. Az idézett oklevél mutatja, hogy Sopron a tatár­járás előtt még csak falu volt. Ozlup egy a Vulka melletti Oszlip faluval s Dag nem más, mint Gáta hol a Lajta (Sara) folyó eléri hazánk határát. In­nen azt is lehet gyanítni, hogy a régi dag szó nem egyéb, mint a mai gát (oklevelekben gad) szó betűcserés mása. A mai Mihályi községet a 13. század elején bi­zonyos Izsák nevű főnemes bírta, ki ellen több jobb­ágy pert indított a Rabucza (Rábcza) folyón Michael (mai Mihályi) határában levő mal­mok miatt. A király 1231. évben Izsák javára ítél, s említi, hogy neki is volt része a peres mal­mokban (Cod. D. III. 2 pag. 254.) Ugyanezen Izsák főnemes 1231. évben András nevű jobbágytól meg­vette Cazmer földét, melynek határában emlittetik: Kuesd (olv. Kövesd) malom, Balanus folyó, Per­cel, Zerguen föld, és R­a­b­c­e folyó. (Cod. D. III. 2 p. 225.) A győri káptalan egy 1255. évi levele Endre (mai Endréd) földéről intézkedvén, vele hatá­rosnak mondja egyfelől Carmen és másfelől Michal (Mihályi) helyiségek (Cod. D. IV. 2 pag. 335.) Ezen idézetekből feltűnő, hogy Mihályinál nem Kis-Rába említtetik, mely név egyáltalán nem sze­repel okleveleinkben, hanem a Rábcza. Az említett Cazmer pedig nem egy, a mai mosonymegyei Kazi­mir pusztával, a Hanyság északi oldalán, hanem feküdt Mihályitól északnyugatnak, a mai Répcze mellékén a Visnyéd alatti erdőség helyén. Perczel a mai Petőházával és Zergyen pedig Szergénynyel egyezik. Feltűnő továbbá, hogy az Ikva, mely­­je­lenleg Endréd határán folyik, szintén nem említte­tik, hanem helyette lejebb délnek a Bálványos folyó szerepel. Az eddigi idézeteket világosabbá teszi egy 1233. évi levél, mely egyszersmind elejét veszi oly nemű magyarázatoknak, mint ha ezen vidéken a folyók elnevezésében felszerelések történtek volna régen. Ezen levél szól Pethlend helységről, melylyel ha­táros volt Mihályi és Wychka (Vicza). Tovább nyugatnak említtetik Lusa és Babnanus folyó víz, Bornsteluk, Medjesteluk helység, Rabycha folyó nádasok és ezen túl Alch falu. Pe­­­lilén­d­­nél a Rabcha folyón malmok állottak (Cod. D. III. 2. p. 332). Ezen Pethlend nevű község jelenleg Mihályi és Vicza határában nem létezik, de van Mihályi és Potyond közt Pethlend nevű erdőség s igy kétség­telen, hogy ennek helyén egykor község létezett. A Rábcza folyó jelenleg jóval éjszakra folyik, hol ma a felette csekély esés miatt malmok hajtására egyáltalán nem alkalmas; de Viczát elhagyva, már az országúton menőnek is szemébe ötlik Mihályi határán egy jelenleg művelés alatt levő régi meder, mely a Pethlend erdő felé halad. Az idézett levél a Kis-Rába helyett, mely jelenleg Vicza és Mihá­lyinál folyik, Lusa folyó szerepel s ezután a Rép­cze előtt Bálványos. Fentebb már idéztem oklevelet, mely szerint a csornai monostornak Viczánál a Lusa folyón voltak malmai. Innen az következik, hogy régen a mai Kis-Rába Mihályiig Lusa nevet viselt s innen folyása Rábcza néven Pethlend felé létezett. Az említett Borostelek, Medrestelek és Alcs községek a Kis-Rábától nyugatnak Hevej és Hímód iránt lehettek, hol jelenleg a Répcze árvizei baran­golnak, nem lévén alább szabad lefolyásuk. Egyik oklevél kutatónk a többször említett Bál­ványos folyó alatt a Kis-Rábát érti. Mint az egy­más mellé állított idézetek mutatják, ezen véleke­dés téves, mert amaz elnevezés alatt oly folyó ér­tendő, mely az Ikva, Répcze és Kis-Rába jelenlegi irányára keresztben állott s Mihályinál végződött. A Répcze felől található itt Kőris nevű meder, mely felveszi úgy a Répcze, mint a Rába árvizeit. A kérdéses Bálványos ezzel sem egyeztethető, mert 1257. évi levél a mai Vámos-Család mellett, mely régen Szolgagyőr vára alá tartozott (ma puszta Sopron vármegyében), a Kőris­eret Kis Rabcha (Kis- Rábcza) néven említi (Cod. D. IV. 2. p. 427). Mindezen idézetekből következik, hogy a 13. században sem az Ikva, sem a Répcze nem folyt Endréd és Szergény felé a Fertőnek, hanem Vit­­nyéd alatt már keletnek tértek. A kettő egyesülé­séből keletkezett tehát a Bálványos, ez és a Lusa egyesüléséből a Rábeza, mely régen folyt Mihályi határán keresztül a Pethlend erdőnek, innen Po­tyond felé Némethi határán onnan felfelé fordult Babot tájának; azután keletnek tartott a Hanyság szélén Csorna felett.­­ Majd délkeleti irányt vett fel Barbocsnak s innen újból északkeletnek fordulna, a mai Fehértó és Sövényháza táján ment Lébénynek, honnan Győrig mai irányában folyt, felvevén a Hanyságból vezetett királyi csatornákat Azaz régen a mai Keszeg ér volt a Rábcza főfo­lyása. A Kapuvárnak menő Kis-Rába régen csak malomcsatorna tisztét teljesítette, mely a 13. szá­zad után készíttethetett s Garthán túl visszatért a Rábczába és árvizeket nem vezethetett. A most előadott megkülönböztetést igazolta Rumi Károly Györgynek e század elején kiadott munkája, mely­ben említi, hogy Sopron megye a múlt századtól kezdve több ízben bizottságot küldött ki a Fertő gyakori kiáradásai miatt. Egy ily bizottság ezek fő okát abban említi, hogy régen az Ikva és Rép­cze nem a Fertőnek folyt, mint a bizottság találta, hanem a Hanyság déli oldalán. Mint megjegyeztem az oklevelek Endrédnél csakugyan lejebb délnek már elkerülte Endrédet. Az Ikva felső folyását Fertő Szt. Miklóstól nyugatra a mai Pesztereg táján 1318. évi oklevél említi. (Hazai okm.­tár I. k. 86. 1.) MŰSZAKI, IPARI ÉS GAZDASÁGI HETILAP

Next