Gazdasági Mérnök, 1891. január-december (15. évfolyam, 1-52. szám)
1891-11-08 / 45. szám
45. szám XV. évfolyam. Budapest, 1891. november 8. EGYSZERSMIND A TISZAVÖLGYI TÁRSULAT HIVATALOS KÖZLÖNYE. A hazai ipar fejlesztése. 1. A hazai ipar fejlesztése terén az utóbbi években örvendetes lendületet tapasztalhatunk. A kormány illetve a kereskedelemügyi miniszter czéltudatos tevékenysége és ismert erélye máris érezteti üdvös hatását iparunk fejlődése terén minden irányban. Híven visszatükrözteti e sokoldalú és szakavatott munkálkodást a kereskedelemügyi miniszternek 1890. évi működéseiről a törvényhozás elé terjesztett jelentése, melyből érdekesnek tartjuk közölni a következőket : Az 1890. év folyamán iparunk fokozatosan fejlődött és minden téren konstatálható némi haladás. Az iparfejlesztés tekintetében általam kitűzött és múlt évi jelentésemben már ismertetett irány tervszerű és czéltudatos követése egészben helyesnek bizonyult, az ország legnagyobb részében többékevésbé élénken foglalkoznak gyakorlati ipari kérdésekkel, a bizalom ipari alkotások iránt észrevehetőleg növekedik, ami egyik kiváló biztosítéka a fokozatos haladásnak, melynek eredményeként elvégre mégis csak elérhetni ama kitűzött czélt, hogy hazánk nyerstermelésének ipari feldolgozása legalább túlnyomó részben itthon az országban fog megtörténni s ily módon azon tekintélyes összegek nagyobb része, melylyel különféle ipari termékekért évről-évre a külföldnek adózunk, az országban fog maradni. Az iparfejlesztés terén felmerülő teendők óriási halmaza s a gyakorlati irány állandó megóvása, illetőleg a szükséges szorosabb kapocs kormány és érdekeltség között; az ipari alkotásokhoz szükséges tőke és anyagi támogatás könnyebb megszerzése és nyújthatása; végül a kereskedelemnek szorosabb kapcsolatba hozatala az ipari érdekekkel ; indítottak arra, hogy állandó érintkezést keressek e téren a gyakorlati életben működő egyénekkel; hogy módokról gondoskodjam, melyek anyagilag megkönynyítik az állam, illetőleg kormány feladatát és működését és végül, hogy elég erős közvetítő kereskedelem hiányában oly kereskedelmi vállalat létesíthessék, melyre a hazai ipari termelés különösen kivitel tekintetében bizton támaszkodhassék. A gyakorlati téren működő szakkörök bevonásával szerveztem az országos ipartanácsot, melynek rendeltetése és feladata, hogy a kereskedelemügyi miniszter által hozzá utalt ipari ügyekben és kérdésekben véleményt mondjon, illetve javaslatokat tegyen. Ezen feladat főleg a következőkre terjed ki: a) javaslattétel a kereskedelemügyi miniszter által a tanácshoz utalt iparfejlesztési kérdésekben és ügyekben; b) több hazai gyárnak, illetve iparosnak, kereskedő vagy vállalkozó érdekeinek egymással netalánt összeütközés esetében a hazai ipari és termelési érdekek szempontjából véleményt mondani, figyelemmel arra, hogy az ellentétes érdekek a kölcsönös méltányosság alapján lehetőeg összeegyeztethessenek ; c) véleményt mondani mindazon állami és egyéb ipari cikkek szállításának kiírása, a pályázati feltételek megállapítása, szerződési minták, pályázati eredmények, illetve szállítások iránt, melyeket a kereskedelmi miniszter az ipartanácshoz utal ; d) az 1890. évi XIII. és XIV. t.-czikek alapján hazai iparvállalatoknak, illetve részvénytársaságoknak nyújtandó kedvezmények területében véleménynyilvánítás, illetve javaslattétel mindazon kérdésekben, melyeket a kereskedelmi miniszter az ipartanácshoz utal; e) javaslattétel a kereskedelemügyi miniszter ügykörébe eső tanműhelyek és gyakorlati ipariskolák létesítése és a létezők berendezése,fejlesztése és segélyezése tekintetében, nemkülönben a gyakorlati oktatásnak a tanműhelyekben és szakiskolákban való rendezése tárgyában ; ezzel kapcsolatban az ipartanács tagjaira háramlik azon feladat is, hogy a kereskedelmi akadémiák és középiskolák vizsgáinál miniszteri biztosi minőségben működjenek ; f) javaslattétel azon házilag űzhető iparágakra nézve, melyek egyes vidékeken a nép körében meghonosíthatók vagy tovább fejleszthetők; g) javaslattétel az ipari és háziipari felügyelet országos szervezésére nézve s a felügyelők jelentéseinek különösen az egyöntetű eljárás biztosítása szempontjából való tárgyalása ; h) véleményadás, illetve javaslattétel ipari kiállítások rendezésére és az azok rendezésében való tér, alelnöke a kereskedelemügyi miniszteri államtitkár, kiket akadályoztatásuk esetében a kereskedelemügyi minisztérium iparügyi szakosztályának főnöke helyettesít, míg a tanács jegyzőkönyveinek vezetésére és írásbeli egyéb teendőinek ellátására a kereskedelemügyi miniszter egy vagy több jegyzőt rendel ki. Az ilyképen szervezett ipartanács működését, az 1890. évi szeptember hó 3-án tartott első ülésével kezdette meg, mely idő óta csaknem havonkint tartott egy-két ülést a tagok érdeklődése mellett. Az eddigi tapasztalatok azon reményre jogosítanak, hogy az ipartanács meg fog felelni azon várakozásoknak, melyeket szervezéséhez fűztem s a magyar kereskedelem és ipar fejlesztésére irányzott törekvésben hasznos tevékenységet fog kifejteni. Fentebb már megemlékeztem az 1890. évi XIV. t.-cz. alapján és az állam, illetve kormány, nem csekély támogatása mellett létesült «Magyar iparés kereskedelmi bank-részvénytársaságáról. Ezen az idézett 1.-czikkben biztosított jelentékeny kedvezményeket élvező pénzintézet czélja : működése által nagyobb tőkéknek hazai iparvállalatokba való hasznos befektetését biztosítani és ez által a hazai iparnak erőteljes kifejlődését előmozdítani. A hazai iparérdekek előmozdítására irányuló ezen általános és főczélnak megvalósítására a nevezett pénzintézet tevékenysége kiterjed a következőkre: a) létező hazai iparágaknak megfelelő tőkebefektetések által nagyobb mértékben való fejlesztése; b) biztos fejlődési képesség előfeltételeivel bíró új iparok és gyártási ágak létesítése és meghonosítása ; közreműködés; c) a hazai kereskedelmi és iparkamarák előterjesztéseiben ipari kérdésekre nézve nyilvánuló fontosabb nézeteltérések eseteiben véleménynyilvánítás; j) vélemény-nyilvánítás, illetve javaslattétel a munkáskérdésekben ; k) végre vélemény-nyilvánítás, illetve javaslattétel mindazon egyéb kérdésekben, melyeket a kereskedelemügyi miniszter az ipartanácshoz utasítani szükségesnek tart. Az ipartanács tagjait képezik a kereskedelemügyi miniszter által az ipari és kereskedelmi szakférfiak köréből kinevezett nyolcz tag, továbbá nyolcz tag, kiket a budapesti kereskedelmi és iparkamara és az országos iparegyesület választanak s végül a kereskedelemügyi minisztériumban eddig is létezett s a vasutak beszerzéseit ellenőrző iparügyi bizottság tagjai. Ez utóbbi bizottság az ipartanácsnak állandó albizottságát képezi. Az ipartanács tagjainak állása tiszteleti, melyért semmiféle díjazásban nem részesülnek. Az ipartanács elnöke a kereskedelemügyi miniszt) a fentebbi két pontban megjelölt vállalatok létesítése és üzembe vétele czéljából részvény-, be- séti és közkereseti társaságok vagy szövetkezetek, szervezése, vagy fennálló vállalatoknak részvény-, betéti vagy közkereseti társaságokká vagy szövetkezetekké való átalakítása, végre az ilynemű létesítésekben való részvétel; d) társas vagy magánipari vállalkozások részére az üzleti és befektetési tőkék megszerzésének előmozdítása rövid lejáratú vagy elfogadmányi, lehetőleg olcsó hitelek nyújtása által. A társulat csak az év folyamán alakulhatván meg, ma évi július hó 1-én megkezdett működése a jelentésem tárgyát képező csonka évben inkább csak az előkészítésre volt utalva. Az országos ipari és kereskedelmi alap gyarapítása érdekében felhívást intéztem a hazai részvénytársaságokhoz. Köszönet és elismerés illeti nevezett köröket, testületeket és magánosokat, hogy első felkérésemre készséggel járultak adományaikkal az említett alaphoz, úgy, hogy csupán magánadományokból az ipari és kereskedelmi alap 1890. decz.