Gazdasági Mérnök, 1891. január-december (15. évfolyam, 1-52. szám)

1891-11-08 / 45. szám

45. szám XV. évfolyam. Budapest, 1891. november 8. EGYSZERSMIND A TISZAVÖLGYI TÁRSULAT HIVATALOS KÖZLÖNYE. A hazai ipar fejlesztése. 1. A hazai ipar fejlesztése terén az utóbbi években örvendetes lendületet tapasztalhatunk. A kormány illetve a kereskedelemügyi miniszter czéltudatos tevékenysége és ismert erélye máris érezteti üdvös hatását iparunk fejlődése terén minden irányban. Híven visszatükrözteti e sokoldalú és szakavatott munkálkodást a kereskedelemügyi miniszternek 1890. évi működéseiről a törvényhozás elé terjesztett je­lentése, melyből érdekesnek tartjuk közölni a kö­vetkezőket : Az 1890. év folyamán iparunk fokozatosan fejlő­dött és minden téren konstatálható némi haladás. Az iparfejlesztés tekintetében általam kitűzött és múlt évi jelentésemben már ismertetett irány terv­szerű és czéltudatos követése egészben helyesnek bizonyult, az ország legnagyobb részében többé­­kevésbé élénken foglalkoznak gyakorlati ipari kér­désekkel, a bizalom ipari alkotások iránt észreve­­hetőleg növekedik, a­mi egyik kiváló biztosítéka a fokozatos haladásnak, melynek eredményeként el­végre mégis csak elérhetni ama kitűzött czélt, hogy hazánk nyerstermelésének ipari feldolgozása legalább túlnyomó részben itthon az országban fog megtör­ténni s ily módon azon tekintélyes összegek na­gyobb része, melylyel különféle ipari termékekért évről-évre a külföldnek adózunk, az országban fog maradni. Az iparfejlesztés terén felmerülő teendők óriási halmaza s a gyakorlati irány állandó megóvása, il­letőleg a szükséges szorosabb kapocs kormány és érdekeltség között; az ipari alkotásokhoz szükséges tőke és anyagi támogatás könnyebb megszerzése és nyújthatása; végül a kereskedelemnek szoro­sabb kapcsolatba hozatala az ipari érdekekkel ; in­dítottak arra, hogy állandó érintkezést keressek e téren a gyakorlati életben működő egyénekkel; hogy módokról gondoskodjam, melyek anyagilag megköny­­nyítik az állam, illetőleg kormány feladatát és mű­ködését és végül, hogy elég erős közvetítő keres­kedelem hiányában oly kereskedelmi vállalat léte­síthessék, melyre a hazai ipari termelés különösen kivitel tekintetében bizton támaszkodhassék.­­ A gyakorlati téren működő szakkörök bevonásá­val szerveztem az országos ipartanácsot, melynek rendeltetése és feladata, hogy a kereskedelemügyi miniszter által hozzá utalt ipari ügyekben és kér­désekben véleményt mondjon, illetve javaslatokat tegyen. Ezen feladat főleg a következőkre terjed ki: a) javaslattétel a kereskedelemügyi miniszter ál­tal a tanácshoz utalt iparfejlesztési kérdésekben és ügyekben; b) több hazai gyárnak, illetve iparosnak, keres­kedő vagy vállalkozó érdekeinek egymással netalánt összeütközés esetében a hazai ipari és termelési érdekek szempontjából véleményt mondani, figye­lemmel arra, hogy az ellentétes érdekek a kölcsö­nös méltányosság alapján lehet­őeg összeegyeztet­hessenek ; c) véleményt mondani mindazon állami és egyéb ipari c­ikkek szállításának kiírása, a pályázati fel­tételek megállapítása, szerződési minták, pályázati eredmények, illetve szállítások iránt, melyeket a kereskedelmi miniszter az ipartanácshoz utal ; d) az 1890. évi XIII. és XIV. t.-czikek alapján hazai iparvállalatoknak, illetve részvénytársaságok­nak nyújtandó kedvezmények területében vélemény­nyilvánítás, illetve javaslattétel mindazon kérdések­ben, melyeket a kereskedelmi miniszter az iparta­nácshoz utal; e) javaslattétel a kereskedelemügyi miniszter ügy­körébe eső tanműhelyek és gyakorlati ipariskolák létesítése és a létezők berendezése,­­fejlesztése és segélyezése tekintetében, nemkülönben a gyakorlati oktatásnak a tanműhelyekben és szakiskolákban való rendezése tárgyában ; ezzel kapcsolatban az ipartanács tagjaira háramlik azon feladat is, hogy a kereskedelmi akadémiák és középiskolák vizsgái­nál miniszteri biztosi minőségben működjenek ; f) javaslattétel azon házilag űzhető iparágakra nézve, melyek egyes vidékeken a nép körében meg­­honosíthatók vagy tovább fejleszthetők; g) javaslattétel az ipari és háziipari felügyelet országos szervezésére nézve s a felügyelők jelenté­seinek különösen az egyöntetű eljárás biztosítása szempontjából való tárgyalása ; h) véleményadás, illetve javaslattétel ipari kiállí­tások rendezésére és az azok rendezésében való tér, alelnöke a kereskedelemügyi miniszteri állam­titkár, kiket akadályoztatásuk esetében a kereske­delemügyi minisztérium iparügyi szakosztályának főnöke helyettesít, míg a tanács jegyzőkönyveinek vezetésére és írásbeli egyéb teendőinek ellátására a kereskedelemügyi miniszter egy vagy több jegyzőt rendel ki. Az ilyképen szervezett ipartan­ács működését, az 1890. évi szeptember hó 3-án tartott első ülésével kezdette meg, mely idő óta csaknem havonkint tar­tott egy-két ülést a tagok érdeklődése mellett. Az eddigi tapasztalatok azon reményre jogosíta­nak, hogy az ipartanács meg fog felelni azon vá­rakozásoknak, melyeket szervezéséhez fűztem s a magyar kereskedelem és ipar fejlesztésére irány­zott törekvésben hasznos tevékenységet fog kifej­teni. Fentebb már megemlékeztem az 1890. évi XIV. t.-cz. alapján és az állam, illetve kormány, nem csekély támogatása mellett létesült «Magyar ipar­és kereskedelmi bank-részvénytársaságá­ról. Ezen az idézett 1.-czikkben biztosított jelentékeny kedvezményeket élvező pénzintézet czélja : műkö­dése által nagyobb tőkéknek hazai iparvállalatokba való hasznos befektetését biztosítani és ez által a hazai iparnak erőteljes kifejlődését előmozdítani. A hazai iparérdekek előmozdítására irányuló ezen általános és főczélnak megvalósítására a nevezett pénzintézet tevékenysége kiterjed a következőkre: a) létező hazai iparágaknak megfelelő tőkebefek­tetések által nagyobb mértékben való fejlesztése; b) biztos fejlődési képesség előfeltételeivel bíró új iparok és gyártási ágak létesítése és meghono­sítása ; közreműködés; c) a hazai kereskedelmi és iparkamarák előter­jesztéseiben ipari kér­désekre nézve nyilvánuló fon­tosabb nézeteltérések eseteiben véleménynyilvánítás; j) vélemény-nyilvánítás, illetve javaslattétel a munkás­kérdésekben ; k) végre vélemény-nyilvánítás, illetve javaslattétel mindazon egyéb kérdésekben, melyeket a keres­­kedelemü­gyi miniszter az ipartanácshoz utasítani szükségesnek tart. Az ipartanács tagjait képezik a kereskedelemügyi miniszter által az ipari és kereskedelmi szakférfiak­ köréből kinevezett nyolcz tag, továbbá nyolcz tag, kiket a budapesti kereskedelmi és iparkamara és az országos iparegyesület választanak s végül a ke­reskedelemügyi minisztériumban eddig is létezett s a vasutak beszerzéseit ellenőrző iparügyi bizottság tagjai. Ez utóbbi bizottság az ipartanácsnak állandó albizottságát képezi. Az ipartanács tagjainak állása tiszteleti, melyért semmiféle díjazásban nem részesülnek. Az ipartanács elnöke a kereskedelemügyi minisz­t) a fentebbi két pontban megjelölt vállalatok lé­­­­tesítése és üzembe vétele czéljából részvény-, be- s­­éti és közkereseti társaságok vagy szövetkezetek,­­ szervezése, vagy fennálló vállalatoknak részvény-, betéti vagy közkereseti társaságokká vagy szövet­kezetekké való átalakítása, végre az ilynemű léte­sítésekben való részvétel; d) társas vagy magánipari vállalkozások részére az üzleti és befektetési tőkék megszerzésének elő­mozdítása rövid lejáratú vagy elfogadmányi, lehe­tőleg olcsó hitelek nyújtása által. A társulat csak az év folyamán alakulhatván meg, ma évi július hó 1-én megkezdett működése a je­lentésem tárgyát képező csonka évben inkább csak az előkészítésre volt utalva. Az országos ipari és kereskedelmi alap gyarapí­tása érdekében felhívást intéztem a hazai részvény­­társaságokhoz. Köszönet és elismerés illeti nevezett köröket, testületeket és magánosokat, hogy első fel­kérésemre készséggel járultak adományaikkal az említett alaphoz, úgy, hogy csupán m­agánadomá­­nyokból az ipari és kereskedelmi alap 1890. decz.

Next