Hasznos Mulatságok, 1834. 2. félév (1-52. szám)

1834-10-22 / 33. szám

Haz­a­v a­ Mulatságok!. (A Hazai ’s Külföldi Tudósításokhoz. ) 1834. 33. szám. October 22dikén ^—............................... " V----- ------------------------m0 A’ fene vadak együvé férkeznek ’S a nemük’ félével nem is ellenkeznek, Megalkusznak szépen ’s egyességben élnek, Tőrt pediglen soha egymásnak nem vetnek : De ember emberrel tartja bajvivását , Sokszor is öldökli­ barátját és társát, ’S ha végbe viheti földre lecsapását, Nem sokszor követi oroszlán’ szokását. Kollárt.A’ majom• (Vége.) Midőn a’ majommal 4—5 száz lépésnyire mentünk Volna nagy bajjal a’ bokrokon keresztül, egy csoport szép kókusfához értünk, mellyek közt középen — ki hitte volna ezt? — egy még egészen bé nem végzett csinos galykunyhó álla. A’ jó majom maga is elragad­­tatottnak látszik örömében munkája szemlélésén ; tap­solt művész kezeivel, ’s ama finom, nyújtott vékony hangokat hallatá, mellyek által nagy örömét szokta jelenteni. De hirtelen csak elnémult és meg szomorodott, észrevévén, hogy én nagy meggörbedés nélkül kuny­hójába nem mehetek. Ő szegény a’ bejárót a’ maga rövid alkatához mérte, gondolkodása szűk köre nem engedé őt ennél tovább nézni. Azonban tüstént, mint­ha önmagára bosszankodott volna, kirántá a’ gályát, m­elly ajtófél gyanánt vala szolgálandó, ’s széthányta a’ kunyhó elő falát egészen. Ekkor nehány lépésnyire egy helyre vezetett engem, mellyen igen sok előre ké­szített galy hevert, hónom alá tett belőlök néhányat. Második Feleselendő: 32

Next