Hasznos Mulatságok, 1837. 1. félév (1-52. szám)

1837-04-22 / 33. szám

MULATSÁG Cte. 33. Festen, April 22-én 1837. Döbrentei Gábor úrnak. (Lásd: Hasznos Mulatságok 26dik számát.) Nagyon sajnálom, hogy az Athenaeumban költött magyar pápai bulla’ dolgában a’ Hasznos Mulat­ságok’ 24­. számában ezen kérdést tettem: „Vagy ta­lán a’ szerző amaz úgy nevezett magyar bullára czélo­­zott, mellyet Döbrentei Gábor úr tudós utazásáról, a’ magyar tudós társaságnak mint római eredeti magyar bullát ’s azért igen ritka oklevelet hozott?,“ midőn Döb­rentei úr ezen ritka oklevélnek felfedezését a’ 26dik számban tagadja. De reményírni, hogy Döbrentei úr, ki legalább akkor, mikor még Erdélyben és Bécsben lakott, jó barátom volt, nekem ezt a’ botlást meg fogja bocsátani, mivel azon állítást én nem költöttem, hanem csak mint egy velem közlött magányos levélben foglalt véleményt ismételtem. Honfi, Dubois. Az elmúlt Martius hónap’ 30kán húnyt­ el Parisban a’ híres Dubois, professor az orvosi karnál. Ritka pél­dája vala ő annak, mint veti néha egy szerencsés tör­ténet az igaz ’s kitűnő érdemű férjfiút is a’ nagy fővá­rosok’ cháoszába, ’s mint vezeti azt kedvező csillagzata a’ dicsőség'fény tet­ejére. Született Dubois Bramatban, Querciben, 1756dik esztendőben, ’s mint szegény ifjú indult­ el 20 éves korában, attya’halála után, egyedül és segedelem nélkül, Paris felé, hol szerencsés előér­­zete jövendő hazáját sejdíté. Át vándorló gyalog Franczia­­országot ’s 1776ban a’ főváros’ sorompójához megérke­zett. Egy csinos csapszékben a’ vendégek közé elegyed­vén, egy közűlök, kinek őszinte magaviselete tetszék, reábeszélte őt, hogy próbálja­ meg a’ szerencsét, ’s te­gye utolsó pénzét a’ lotteriába — egy tallért. Mitévő lesz, ha pénze elvész, azt nem gondolo­ meg *, a’ szeren­­jElső Félesztendd. 33

Next