Hasznos Mulatságok, 1838. 1. félév (1-52. szám)
1838-02-07 / 11. szám
HISZTOS MULATSÁGOK. 11. Pesten, Február 7-én 1838. Verehovina. Mármaros vármegyének egyik éjszaki oldala, mellyet a’ Kárpát hegyek’ messze térre ellátható magos ormai ön megyéje’ forróbb közösülésétől elrekesztenek, Verehovina nevezet alatt jő. A’ táj’ fekvését Tyuskától kezdve Kolotsáig koszorú sorban terjedő Kárpát hegyek határozzák, mellyek lejtőségük, vagy emelkedettségük szerint e’ vidék’ éghajlatára is majd szelidebben, majd szilárdabbul hatnak. Nevezett hegyek’ körén belől Gallitzia felé elterülnek azon orosz ajkú 49 kissebb nagyobb helységek, mellyekben ugyan semmi kitűnő disz, vagy rend nem mutatkozik, de a’ mellyek’ lakosai’ szorgalmának ’s nevezetességeinek felületes leírásával, hiszem, hogy nem szükségfeletti dolgot követek el akkor, midőn minden igaz honfiról, kiben közönséges honismereti inger gyuladoz, fölteszem, hogy annak nem csekély tárgy honja’ népének ’s szokásainak részenkénti esmérete is. Verhovinaiakról általjában elmondhatni, hogy emésztő magányban ’s komoly együgyüségben tespednek, vagy azért, mivel a’ társas világ’ melegebb közösülésétől el lévén szigetelve , tanulatlanság’ sűrü ködjében sinylenek, vagy azért, mivel jó tág körében mind eddig semmi pár gyermekek’ neveltetését érintő terv nem intéztetett; egyébiránt e’ nép könnyű elme fogékonyságánál fogvást lassan oszlatandható volna e’ tapasztalatlanság, vagy hogy jobban mondjam ki magam, e’ tudatlanság, mihelyt illy nevelő intézet létre hozattatnék, — és én úgy gondolom, hogy e’ nem csekély kívánság, midőn tizenkilencz ezeret meghaladó mi véletlen emberi lények’, ha nem egész tökéletesítése, legalább jobbá tétele forog szóban. A’ mi illeti szorgalmát e’ népnek, noha több működésre alkalmas volna, egy része élete’édesbitésé- FiU. Fél esztendő.