Hasznos Mulatságok, 1838. 2. félév (1-52. szám)

1838-10-27 / 34. szám

Pest. HASZNOS ^ oa:haV.MraATSA«OK.““rBs A9 férfi­ú *) Igen sok ismereteset lehet a’ férfiúról mondani, általában mint állatról, mint emberről, mint polgár­iul , és azon lényrül, melly a’ nőknek ellenébe van téve. Én e’ végetlenség tengerébe rendszeresen nem bo­csátkozom, hanem csak részletesen szólandok róla, egy képet törekedve föl állítani a’ férfiúról a’ szó kimerí­tett értelmében, miilyennek én őt képzelem tökélye magas fokára emelkedetten. Az egésznél pedig ipar­kodom , minél kevesebbé ismert kapcsolatban mutat­ni elő a’ férfiú tulajdonságait. Hogy a’ férfiú az állatok sorába tartozik, nem lesz az ki tagadja; mert a’ férfiú az állatok bélyegeit az utolsótól az elsőig bírja 's többet azoknál nem bir. Hogy ő szellemével osztálysorsosit meghaladja, az ő szerencséje — legalább véleményünk szerint, kik az észt szerencsének tartjuk —, és ez viszont nem tagad­­ható tulajdonsága. — Minden állatban van némi ön­érzés ereje, mellynél fogva tudni látszik hogy a’ többi lényektől el van szigetelve; ezen érzés öntudássá fej­tik ki utóbb , világtudássá az emberben. Minden állat, a' föld mostani erejénél fogva, tulaj­don fajabeli szülők által nemzetik, az ember is; mindnyá­ja gyomra által készíti a' tápláló nedvet, úgy az em­ber is; mindnyája a’ vérbe fölvett tápnedv által táplál­­tatik 's mindnyájának vére­s éghatás által úyitatik ’s élénkittetik meg, úgy az emberé is; minden állat, miután az egyetemi világ ellen egyéni harczát bizo­nyos ideig folytatta, attal meggyőzetik s visszatérni kénytelen az anya természet köz­elébe, hogy ismét új egyesületekhez használtassék, úgy az ember,— tehát a’ férfiú is. De a’ férfiú nem csak állat, hanem azon fölül em­ber is. Mint embert őt két keze bélyegzi két lába elle­nében ’s fönálló testalkata, arra jelelve ki a* termé­szettől , hogy egyedül ő visgálja teljes szabadon a’ *­ A’nőr­ül más alkalommal szándékunk szólam.

Next