Hasznos Mulatságok, 1839. 1. félév (1-52. szám)

1839-01-26 / 8. szám

vagy tán mindennapira ’s ünnepélyesre használva); ’s ha a” birtokos műkedvelő vala, egy különös terem, könyvtárnak nevezhető szolgája erre, mert a régiek­nél néhány kézirat már nevezetes tárt alkota. A" peristyl egyik végén a konyha állott. Ha a h­áz tágas vala, akkor az oszlopzattal nem végző­­dik ’s a’ kert helyett is a’ ház belsejét szökő-kut vagy haj­tó ékesité, a másik oldalán pedig egy má­sik étterem , mellynek mindkét felén hálóteremek nyíl­tak , ’s tán itt ott egy képtár is vagy p i n a t h e c a. *) Ezen teremek viszont egy négyszegű vagy hosszúkás osztályra nyíltak, melly többnyire a peristylhez hasonló­­lag három oldalra oszlopokkal kiékesítve, annál csupán hosszabb vala.Ez vala a’v i r i d a r i u m vagy kert, mely­­lyet szökő­ kut vagy oszlopok ’s gyönyörű virágok özöne diszesitett, legvégén vala a kertész háza, a másik oldalán pedig , ha a’ család nagy száma kívá­nd, még egyéb teremek is találtattak. Két vagy három emeletű nevezetes kastély nem igen találtaték Pompejiben, ’s csak egy részét futá be, magában foglalá a’szolgák hálóteremeit; e’ rész­ben megválva a’ római legpompásb épületektől, mely­­lyeknek éttereme (vagy coenariuma) többnyire a’ fel­sőbb osztályokban találtaték. A’ ház teremei több­nyire kicsinyek valának, mert ezen kellemes éghaj­lat alatt, nagyszámú vendégek többnyire a’ perystyl­­ben vagy porticoban, a’ kertben, vagy a’ pitvarban fogadtattak el; sőt ebéd-teremeik is aránylag szükek valának, bármi gond fodittaték is a’ szem gyönyör­ködtetésére annak kiképzésénél; mert a­ bölcs régiek a* számos társaságot nem igen kedvelték, ’s ritkán vendéglenek egyszerre kilencznél többet, ’s igy tágas étteremekre nem vala olly nagy szükségük mint ne­künk.**) Annál nagyobb hatású volt bemenetkor a’ teremek sora egy tekintettel átfutólag; látni lehete ek­kor a’ gazdagon padlózott ’s kifestett pitvart (tabli­num ) a’ gyönyörű peristylt, ’s ( ha a’ ház tágas volt) a’­­megfelelő étteremet ’s a’ kertet, mellyen való tul­­látás egy ugrókút­­vagy márvány-szobor által korlá­­toztatok. Az olvasó ezek után némi fogalmat nyert Pom­peji házairól, mellyek némi tekintetben a’ göröghöz hasonlítanak, habár többnyire római épitészek ál­tal alkottattak. Részleteiben minden ház különbözhet ték egymástól, de a’ fő vonalakban ugyanaz. Mind­egyikben található pitvar, tablinum, peristyl, egy­másba összefolyólag; mindegyikben gazdagon kifest­­vék a' falak, ’s mindenütt ezen népnek az életgyön­­gédebb gyönyörei utáni vonzódása mutatkozik. A’ pora­­pejiek ízlésének tisztasága csupán díszítményeikben vonható kétségbe: ők a’ legvidámabb színeket ’s leg­­fantasticaibb képzeteket kedveltek; az oszlopok alsó részeit gyakran haragos veresre festék , a’ felsőt fes­teren hagyván; ’s hol a’ kert kicsiny volt, azoknak falai többnyire a’ szemeket csalólag táv­csői képekben utánzott fákat, madarakat, egyházakat sat. ábrázo­lónak — egy olly csalódás, mellynek még Plinius is, kecses tudományosságában,’s lelkességében, kényel­mes elbizottságában , önként átengedé magát,­­Foly­tatjuk.) Természetesen szifejlett mágnest álom példája. (Kivonatban a’ Társalkodóból) IVe­ges A*­ beteg tizenegyedfél órakor gazdasszonyát a’ konyhába imá­dozni külde, mondván, hogy isten meg fogja imádságát hallgatni. Továbbá mondó, hogy ke­zeit hideg vízzel locsolják­ meg ’s sokat öntsenek, ha a’ fájdalom rá jövend. Nem sokára aztán szörnyű görcsök rohanták­ meg, annyira, hogy halállal látszék vívódni. Midőn dr. Hlatky, dr. Sárosy, B. ’s több tanulótársa jelenlétében — a’ fájdalom szavát elfog­ta , kitárá kezeit ’s száját nyitogatá jeléül, hogy most a’ vizet használják. F. lakótársa megfogta két kezét ’s erősen tartá, hogy a’ görcs össze ne húzza. ’S mihelyt az órán melly a’ torony-órával pontban járt, Hután az odik minutát érte , megnyugodni, mo­solyogni , reszketve fohászkodni kezde ’s felkiáltott: ,,Tens asszony ! már szabad vagyok! most már sza­bad vagyok!“ És magához hivató őt, a’ kisasszonyt ’s barátit, ’s örömszédülten szoritgatá kezeiket. — F. lakótársa panaszkodik, hogy a’ mint kezét tartot­ta, gyengeséget és fájdalmat érzett karjaiban. Én ma­gam , midőn lefeküdtem, izzadni kezdék, könyökö­mön , térdemen ’s bokámon gyönge fájdalmat éreztem mintha ott a’ mágnesség központosult volna, melly, ha tagjaimat kiterjesztém, elenyészett. — A beteg azután nyugodtabb lön ’s mély látása enyészni kezdett. Hoffmann cseppeket kért, még pedig kettőt, ’s midőn tévedésből három cseppent a’ czukorra, nagy megüt­közéssel csapta­­ el ’s kettőt kért. Ezen szert igen használja, ’s mind a’ mellett, hogy a’ jövőket künn nem érzi, jól tudja, mikor elég a’ csep, mellyet kí­ván. Délután bátyjának, ki Kis-Zellén lelkész, leve­let irt, mellyet ő maga akart a’ postára elvinni, mert tudta, hogy mások át nem adják ; én azonban később elvevém tőle ’s szórulszóra itt leirom : „Bátyám ! 10en 12 órakor jobban lettem, úgy annyira , hogy előbbi egészségemet helyre pótolja a’természet. Reményiem, Munyay úr levelét hamarébb kezéhez kapja, mint az enyimet; ha fellőni akarna, azt ne tegye, mivel job­ban vagyok; ha pedig előbb az enyimet, ne csodál­kozzék, hogy úgy írok, mivel igen beteg voltam. Eperjesen 1838 dec. 23. (pedig 9kén irta) Gally Roma nevezetes!) épületeiben, V pinatheca több­nyire az átriuminál összeköttetésben volt. **)N­a a’ társaság nagy számmal volt, úgy m­egvendég­­lése a­ csarnokban történt.

Next