Hasznos Mulatságok, 1839. 1. félév (1-52. szám)
1839-01-26 / 8. szám
vagy tán mindennapira ’s ünnepélyesre használva); ’s ha a” birtokos műkedvelő vala, egy különös terem, könyvtárnak nevezhető szolgája erre, mert a régieknél néhány kézirat már nevezetes tárt alkota. A" peristyl egyik végén a konyha állott. Ha a ház tágas vala, akkor az oszlopzattal nem végződik ’s a’ kert helyett is a’ ház belsejét szökő-kut vagy hajtó ékesité, a másik oldalán pedig egy másik étterem , mellynek mindkét felén hálóteremek nyíltak , ’s tán itt ott egy képtár is vagy p i n a t h e c a. *) Ezen teremek viszont egy négyszegű vagy hosszúkás osztályra nyíltak, melly többnyire a peristylhez hasonlólag három oldalra oszlopokkal kiékesítve, annál csupán hosszabb vala.Ez vala a’v i r i d a r i u m vagy kert, melylyet szökő kut vagy oszlopok ’s gyönyörű virágok özöne diszesitett, legvégén vala a kertész háza, a másik oldalán pedig , ha a’ család nagy száma kívánd, még egyéb teremek is találtattak. Két vagy három emeletű nevezetes kastély nem igen találtaték Pompejiben, ’s csak egy részét futá be, magában foglalá a’szolgák hálóteremeit; e’ részben megválva a’ római legpompásb épületektől, melylyeknek éttereme (vagy coenariuma) többnyire a’ felsőbb osztályokban találtaték. A’ ház teremei többnyire kicsinyek valának, mert ezen kellemes éghajlat alatt, nagyszámú vendégek többnyire a’ perystylben vagy porticoban, a’ kertben, vagy a’ pitvarban fogadtattak el; sőt ebéd-teremeik is aránylag szükek valának, bármi gond fodittaték is a’ szem gyönyörködtetésére annak kiképzésénél; mert a bölcs régiek a* számos társaságot nem igen kedvelték, ’s ritkán vendéglenek egyszerre kilencznél többet, ’s igy tágas étteremekre nem vala olly nagy szükségük mint nekünk.**) Annál nagyobb hatású volt bemenetkor a’ teremek sora egy tekintettel átfutólag; látni lehete ekkor a’ gazdagon padlózott ’s kifestett pitvart (tablinum ) a’ gyönyörű peristylt, ’s ( ha a’ ház tágas volt) a’megfelelő étteremet ’s a’ kertet, mellyen való tullátás egy ugrókútvagy márvány-szobor által korlátoztatok. Az olvasó ezek után némi fogalmat nyert Pompeji házairól, mellyek némi tekintetben a’ göröghöz hasonlítanak, habár többnyire római épitészek által alkottattak. Részleteiben minden ház különbözhet ték egymástól, de a’ fő vonalakban ugyanaz. Mindegyikben található pitvar, tablinum, peristyl, egymásba összefolyólag; mindegyikben gazdagon kifestvék a' falak, ’s mindenütt ezen népnek az életgyöngédebb gyönyörei utáni vonzódása mutatkozik. A’ porapejiek ízlésének tisztasága csupán díszítményeikben vonható kétségbe: ők a’ legvidámabb színeket ’s legfantasticaibb képzeteket kedveltek; az oszlopok alsó részeit gyakran haragos veresre festék , a’ felsőt festeren hagyván; ’s hol a’ kert kicsiny volt, azoknak falai többnyire a’ szemeket csalólag távcsői képekben utánzott fákat, madarakat, egyházakat sat. ábrázolónak — egy olly csalódás, mellynek még Plinius is, kecses tudományosságában,’s lelkességében, kényelmes elbizottságában , önként átengedé magát,Folytatjuk.) Természetesen szifejlett mágnest álom példája. (Kivonatban a’ Társalkodóból) IVeges A* beteg tizenegyedfél órakor gazdasszonyát a’ konyhába imádozni külde, mondván, hogy isten meg fogja imádságát hallgatni. Továbbá mondó, hogy kezeit hideg vízzel locsolják meg ’s sokat öntsenek, ha a’ fájdalom rá jövend. Nem sokára aztán szörnyű görcsök rohanták meg, annyira, hogy halállal látszék vívódni. Midőn dr. Hlatky, dr. Sárosy, B. ’s több tanulótársa jelenlétében — a’ fájdalom szavát elfogta , kitárá kezeit ’s száját nyitogatá jeléül, hogy most a’ vizet használják. F. lakótársa megfogta két kezét ’s erősen tartá, hogy a’ görcs össze ne húzza. ’S mihelyt az órán melly a’ torony-órával pontban járt, Hután az odik minutát érte , megnyugodni, mosolyogni , reszketve fohászkodni kezde ’s felkiáltott: ,,Tens asszony ! már szabad vagyok! most már szabad vagyok!“ És magához hivató őt, a’ kisasszonyt ’s barátit, ’s örömszédülten szoritgatá kezeiket. — F. lakótársa panaszkodik, hogy a’ mint kezét tartotta, gyengeséget és fájdalmat érzett karjaiban. Én magam , midőn lefeküdtem, izzadni kezdék, könyökömön , térdemen ’s bokámon gyönge fájdalmat éreztem mintha ott a’ mágnesség központosult volna, melly, ha tagjaimat kiterjesztém, elenyészett. — A beteg azután nyugodtabb lön ’s mély látása enyészni kezdett. Hoffmann cseppeket kért, még pedig kettőt, ’s midőn tévedésből három cseppent a’ czukorra, nagy megütközéssel csapta el ’s kettőt kért. Ezen szert igen használja, ’s mind a’ mellett, hogy a’ jövőket künn nem érzi, jól tudja, mikor elég a’ csep, mellyet kíván. Délután bátyjának, ki Kis-Zellén lelkész, levelet irt, mellyet ő maga akart a’ postára elvinni, mert tudta, hogy mások át nem adják ; én azonban később elvevém tőle ’s szórulszóra itt leirom : „Bátyám ! 10en 12 órakor jobban lettem, úgy annyira , hogy előbbi egészségemet helyre pótolja a’természet. Reményiem, Munyay úr levelét hamarébb kezéhez kapja, mint az enyimet; ha fellőni akarna, azt ne tegye, mivel jobban vagyok; ha pedig előbb az enyimet, ne csodálkozzék, hogy úgy írok, mivel igen beteg voltam. Eperjesen 1838 dec. 23. (pedig 9kén irta) Gally Roma nevezetes!) épületeiben, V pinatheca többnyire az átriuminál összeköttetésben volt. **)Na a’ társaság nagy számmal volt, úgy megvendéglése a csarnokban történt.